Miközben rengetegen különféle táplálékkiegészítőkkel, hidegterápiával vagy időszakos böjttel próbálják optimalizálni az egészségüket, van egy terület, amiről még mindig meglepően kevés szó esik: a „gyúrásról”, vagyis az izomtömeg hosszú életünkben betöltött szerepéről.
Többek között erről is beszélgettem Mihály Andor online fitnessedzővel és tartalomgyártóval, a Fizikalozófia oldal alapítójával, aki egészen sajátos szemszögből közelíti meg az egészséges életmód, a longevity és a naturál testépítés kérdéseit. A beszélgetésünk során nemcsak az edzésről volt szó, hanem a mentális egyensúlyról, a fenntartható egészségről, a közösség erejéről, az öregedésről, a kalóriafogyasztásról és arról is, miért gondolja azt Andor, hogy a súlyzós edzés valójában az egyik legfontosabb anti-aging eszköz lehet.
Röviden: ez volt az adás 5 legfontosabb gondolata
- A hosszú élet egyik legfontosabb alapja az izomtömeg megőrzése
- A Kék Zóna életmód szerves része a napi rutin, a mentális jóllét és a fenntartható egészség
- Az egészséges életmódot nem elsősorban vékonyságban, centikben kell mérni, sőt: sokkal inkább az erőnlét minőségében
- A fehérjebevitel bármilyen divatos diétánál fontosabb, a legtöbben viszont még mindig nem ismerik az ételek összetételét, az ultrafeldolgozott élelmiszerek hatását és a kalóriát is sokan félre számolják
- 40, 50 vagy akár 60 felett sem késő elkezdeni a rezisztencia alapú edzést
Az izomépítés nem lehet kérdés
A longevity ma már messze nem csak egy szűk biohacker réteg témája. Egyre többen keresik a hosszú élet titkát, legyen szó Kék Zóna étrendről, stresszkezelésről vagy mindfulnessről. Közben viszont sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni a legegyszerűbb dolgokat. Andor egyik legerősebb mondata számomra pontosan emiatt vált jelentőssé: „Az izom a longevity szerve”.
Elsőre talán túlzásnak hangzik, de minél tovább beszélgettünk, annál inkább világossá vált számomra, mire gondol. Az izomtömeg ugyanis nem elsősorban esztétikai kérdés. Az izom támogatja az anyagcserét, stabilizálja az ízületeket, segíti a mobilitást, és idősebb korban szó szerint az önálló élet egyik alapfeltétele lehet.
A világ Kék Zónáinak közösségeiben ugyan nem az történik, hogy az emberek szigorúan napi több órát edzenek, inkább mondhatjuk, hogy az egész életüket aktívak töltik: mozognak, kertészkednek, sétálnak, emelnek, használják a testüket. A mai kor emberének ülő életmódja mellett azonban elengedhetetlen, hogy izmaink megfelelő erősítésére maximálisan odafigyeljünk, erre pedig kitűnő lehetőség a súlyzós testedzés.
A „gyúrós = nagy izmok, kis agy” sztereotípia még mindig él?
Andor egyik eltökélt célja, hogy lebontsa a „gyúrással” kapcsolatos előítéleteket. Mert miközben a súlyzós edzés ma már egyre inkább része az egészséges életmódnak és a longevity szemléletnek, a testépítésről még mindig sok embernek ugyanaz a leegyszerűsítő kép jut eszébe: nagy izmok, kevés intellektus, öncélú esztétikum. Andor viszont pontosan ennek az ellenkezőjét próbálja képviselni. Nem véletlenül nevezte el az oldalát Fizikalozófiának: összekapcsolva a fizikalitást és a filozófiát. A beszélgetésben arról is mesélt, hogy számára a kultúra, a gondolkodás és az edzés ugyanannak a rendszernek a részei. Ahogy fogalmazott: „a kettő egymás nélkül az én világomban nem létezik.”
Talán az egyik legikonikusabb mondata ez volt: „Én azt a célt tűztem ki magam elé, hogy szeretném, ha minden gyúrós Tar Béla filmeket nézne és Krasznahorkait olvasna, és minden bölcsész, aki Tarr Béla filmeket néz és Krasznahorkait olvas, az elmenne az edzőterembe rezisztencia alapú, azaz súlyzós edzést végezni.”
Őszintén szólva éppen ettől lett számomra érdekes ez az egész beszélgetés, hiszen ritkán hallani valakit a fitness világából Jungról, buddhizmusról, Tarr Béláról vagy Krasznahorkairól beszélni ugyanazzal a természetességgel, ahogyan az izomépítésről vagy a kalóriadeficitről beszél.
Az egészséges életmód nem egyenlő a soványsággal
A beszélgetés egyik visszatérő témája az volt, sokszor mennyire félreértjük az egészséges életmód fogalmát. Főleg a nők körében még mindig jellemző az a fajta nézet, hogy a sovány testalkat az egészség jelképe, és még mindig tartanak attól, hogy ha súlyzózni kezdenek, „túl izmos” lesz a testük. Andor erre nagyon egyértelműen reagált: naturál keretek között ‒ mindenfajta illegális táplálékkiegészítő nélkül ‒ elképesztően nehéz extrém izomtömeget építeni. Az a klasszikus félelem, hogy valaki heti néhány edzéstől hirtelen túlizmolt testépítővé válik, egyszerűen nincs összhangban a valósággal.
Andor szerint ennél sokkal szomorúbb jelenségnek kellene az aggodalom hátterében állnia: annak, hogy az emberek többsége nem hogy nem túl izmos, de egyáltalán nem rendelkezik elegendő izomtömeggel. Márpedig longevity és anti-aging szempontból ez kulcskérdés. És itt kapcsolódik össze nagyon érdekes módon a hosszú élet és az esztétika, mivel aközben is jót teszünk magunkkal, miközben „csak” jobban szeretnénk kinézni. Hiszen a rendszeres rezisztencia alapú edzés:
- erősíti a csontokat,
- javíthatja a mobilitást,
- segíthet csökkenteni a hátfájást,
- támogathatja az ízületek stabilitását,
- javítja az inzulinérzékenységet,
- segíti a testzsír csökkentését,
- támogatja a mentális egyensúlyt,
- és hosszú távon az öregedésgátlás, valamint az időskori önállóság egyik legfontosabb eszköze lehet.
A fehérjebevitel fontosabb lehet, mint bármelyik divatdiéta
Andor szerint az emberek jelentős része teljesen elveszik a trendi diéták, böjtök és táplálkozási irányzatok világában, miközben az alapvető fiziológiai összefüggésekkel sincsenek tisztában. Pedig a legtöbb embernek először nem újabb csodamódszerre lenne szüksége, hanem arra, hogy megértse a saját energiaegyensúlyát és a megfelelő fehérjebevitel jelentőségét.
Andor úgy véli, az egyik legnagyobb probléma, hogy sokan egészségesnek gondolt ételekből is könnyedén túl sok kalóriát fogyasztanak. A longevity és az egészséges életmód világában ma már szinte kultusza van bizonyos „szuperélelmiszereknek”, miközben rengetegen nincsenek tisztában azzal, valójában mennyi energiát tartalmaz például egy marék olajos mag vagy egy avokádó. Ahogy fogalmazott: sokan azt érzik, hogy „egészségesen esznek”, mégsem értik, miért nem változik a testösszetételük.
Nagyon érdekes volt az is, hogy Andor nem démonizálta a feldolgozott élelmiszereket, sokkal inkább a mértékletességet hangsúlyozta. Szerinte óriási különbség van aközött, hogy valaki szinte kizárólag ultra-feldolgozott élelmiszereken él, vagy egy alapvetően kiegyensúlyozott étrend részeként időnként ilyeneket is fogyaszt. A valódi veszélyt inkább az elhízásban látja, amely longevity szempontból sokkal súlyosabb kockázati tényező lehet.
A fehérjebevitel kérdésében is nagyon gyakorlatiasan közelítette meg a témát. Azt mondta: hiába edz valaki rendszeresen, ha közben nem biztosít elegendő fehérjét az izmok regenerációjához és megtartásához. Különösen igaz ez 40 év felett, amikor az izomtömeg természetes csökkenése már önmagában is komoly szerepet játszik az öregedés folyamatában.
Miért fontos ennyire az izomtömeg 40, 50 vagy 60 felett?
Az egyik legérdekesebb része a beszélgetésnek az volt, amikor szóba került az öregedés és a vitalitás 40/50/60 felett. Andor mesélt egy hetven év feletti klienséről, aki korábban soha nem sportolt, mégis képes volt látványos erőnléti fejlődést elérni az edzőteremben. Ez azért fontos, mert rengetegen érzik úgy bizonyos kor felett, hogy „már késő”. Pedig a kutatások és a gyakorlati tapasztalatok is pont az ellenkezőjét mutatják. És talán ez a longevity egyik legfontosabb kérdése: az számít igazán, hogy milyen állapotban élünk, nem a hossza.
Stresszkezelés, kortizolszint és mentális egyensúly
A beszélgetésben számomra fontos felismerés volt, hogy Andor is azt vallja: a hosszú élethez mentális egyensúlyra is szükség van. A stresszkezelés, a kortizolszint csökkentés, a napi rutin és a tudatos regeneráció legalább annyira része a longevity szemléletnek, mint maga az edzés. És érdekes módon ebben is nagyon hasonlítanak a Kék Zóna közösségek. Ott sem a maximalizmus vagy a folyamatos teljesítménykényszer dominál, hanem a ritmus, a közösség ereje és az aktív élet.
Gyakori kérdések a hosszú élet, az izomépítés és az egészséges életmód kapcsán
- Valóban ennyire fontos az izomtömeg a hosszú élethez? ‒ Igen. Az izomtömeg megőrzése az egyik legfontosabb longevity faktor lehet idősebb korban.
- Lehet 40 vagy 50 felett izmot építeni? ‒ Abszolút. A beszélgetésben több példa is előkerült arra, hogy akár 60-70 felett is jelentős fejlődés érhető el rendszeres rezisztencia alapú edzéssel.
- A Pilates vagy a funkcionális edzés nem elég? ‒ Attól függ, mi a cél. Andor szerint, ha valaki elsősorban esztétikai változást, izomtömeg-növelést vagy testzsír-csökkentést szeretne, akkor a súlyzós edzés hatékonyabb eszköz lehet. Ugyanakkor minden mozgásforma hasznos lehet, ha hosszú távon fenntartható és örömet okoz.
Nem tökéletesnek kell lennünk, hanem következetesnek
Andor gondolkodásában nagyon vonzó volt, hogy teljesen más irányból közelítette meg a „gyúrás” világát, mint amit általában megszoktunk. Nem hagyja ki szemléletéből, hogy a fizikai fejlődés és a szellemi nyitottság ugyanannak az útnak a része. Többször visszatért arra a gondolatra, hogy a test és a szellem mesterséges szétválasztása mennyire modern jelenség, miközben korábban ez sokkal inkább egységet alkotott.
Itt tudod megnézni a beszélgetés legérdekesebb részeit:
00:00 Intro
01:33 Szakítsunk a sztereotípiákkal
04:40 83 évesen is szeretnék edzeni
06:27 Buborékban élnek a testépítők
08:53 Így zajlik az izomrostok stimulálása
10:36 Naturál fizikum és a genetikai korlát
14:38 Izomcsoportok fejlődése eltér
18:08 Erősítést receptre írnám fel
21:10 Fenék műtét a legveszélyesebb
24:32 Fontos információ
25:01 Pilates helyett testépítés?
28:14 Testépítés, mint alap kiegészítő sport
30:01 Mindenki esztétikára edz
33:34 Tudnunk kellene, miben mennyi kalória van
37:13 Böjt vs flexibilis diéta
39:15 Legfontosabb a fehérjebevitel
44:56 Feldolgozott élelmiszereknél mérték a fontos
47:48 Vendég kérdés
