Génszerkesztés és tervezett babák: Hol húzódik a határ a gyógyítás és az etikai rémálom között?

Génszerkesztés és tervezett babák: Hol húzódik a határ a gyógyítás és az etikai rémálom között?

Mindannyian a legjobbat akarjuk a gyerekeinknek: jó iskola, különórák, biztos jövő. De mi van, ha a „gondoskodás” már a fogantatás előtt elkezdődhet, és katalógusból választhatjuk ki, hogy a gyerekünk magas, szőke és okos legyen? Ez már nem egy sci-fi film forgatókönyve, hanem a jelen, ami különösen Amerikában hódít. Varga Máté genetikus, az ELTE TTK docense Hámori Barbarával beszélgetett arról, hol húzódik a határ a gyógyítás és az etikai rémálom között, és vajon tényleg meghekkelhetjük-e az öregedést.

Designer bébik: A tökéletes gyerek illúziója

A legújabb trendek szerint a „felelős” szülők már nem bízzák a véletlenre a genetikát. Főleg Amerikában jelentek meg olyan cégek, amelyek azt ígérik, hogy a lombikprogram során kiválasztják azt az embriót, amelyikből a legszebb, legmagasabb vagy legokosabb gyerek születik. A módszer lényege, hogy a szülőktől kapott genetikai „kártyapakliból” a legjobbat próbálják kifogni.

Azonban a genetikus óvatosságra int: a cégek ígéretei sokszor köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Egy friss amerikai tanulmányban nagycsaládokat vizsgáltak, és kiderült, hogy a predikciós algoritmusok gyakran tévednek: volt, hogy a legalacsonyabbnak jósolt gyerek lett a legmagasabb. A genetika ugyanis nem determinisztikus (előre elrendelt), hanem probabilisztikus, azaz valószínűségeken alapul. A cégek apró betűs részében pedig ott áll: 100%-os garancia nincs, reklamálni pedig 50 év múlva lehet.

Biohacking és az örök élet ígérete: Átverés vagy jövő?

Világszerte hódít a biohacking, ahol tech-milliárdosok (mint Bryan Johnson) saját testükön kísérletezve próbálják visszafordítani az öregedést. De vajon elérhetjük a 150 éves kort?

Varga Máté szkeptikus. Bár léteznek fogadások arra, hogy már megszületett az ember, aki 150 évig fog élni, a tudomány jelenlegi állása szerint a stabil 100 év elérése a reális cél, ha odafigyelünk az életmódunkra.

A telomerek titka: A kromoszómáink végén található „védősapkák”, a telomerek, a sejtosztódás során fogynak, ami az öregedéshez vezet. Bár egérkísérletekben sikerült lassítani a gyorsított öregedést ezek manipulálásával, az emberi élethossz radikális, 150 évre történő kitolására egyelőre nincs bizonyíték.

Epigenetikai óra: Léteznek módszerek a biológiai életkor mérésére, de a különféle „fiatalító” táplálékkiegészítők hatása hosszú távon még ismeretlen. A biohackerek valójában egyszemélyes emberkísérleteket végeznek magukon.

Genetikai tesztek: Amikor a tudás szorongást szül

Egyre népszerűbbek a 200-300 ezer forintos otthoni nyáltesztek, amelyek megmondják, milyen betegségekre vagyunk hajlamosak, vagy mit ehetünk. A szakértő szerint azonban ezek sokszor felesleges rettegést okoznak. Ha egy teszt azt mutatja, hogy dupla akkora az esélyünk egy ritka betegségre, az lehet, hogy csak annyit jelent: 1% helyett 2% az esély, ami még mindig elenyésző. A szakember szerint a családi anamnézis (milyen betegségek fordultak elő a felmenőknél) sokszor többet mond és megbízhatóbb, mint egy drága, de nehezen értelmezhető genetikai térkép.

A genetikai orosz rulett: Életmód vs. Gének

Sokan azt hiszik, a genetika sorsszerű: ha „rossz” géneket örököltünk, betegek leszünk. A valóság azonban árnyaltabb. Varga Máté egy szemléletes hasonlattal élt: a genetika olyan, mint az orosz rulett. A születésünkkor a „genetikai dobókocka” eldönti, hány golyó kerül a tárba.

Mi húzzuk meg a ravaszt: Az életmódunkkal (dohányzás, táplálkozás, mozgás) mi magunk tehetünk még több „golyót” a tárba, vagy éppen csökkenthetjük a kockázatot.

Környezeti hatás: Bár vannak „szupergénekkel” rendelkező emberek, akik láncdohányosként is 100 évig élnek, a nagy átlagra ez nem igaz. A statisztikák egyértelműen mutatják: az egészséges életmód (mozgás, táplálkozás) drasztikusan növeli az esélyeinket a hosszú életre, függetlenül a genetikai alapcsomagtól.

Készen állsz a jövőre?

Vajon tényleg eljön az idő, amikor robotokat küldünk más bolygókra életet keresni? És miért gondolja úgy a genetikus, hogy a férfiak genetikai szempontból „sérülékenyebbek”, mint a nők?

Ha érdekel a tudomány, a jövőnk és a hosszú élet valódi titka, hallgasd meg most a Hámori Barbara és Varga Máté genetikus közötti lenyűgöző beszélgetést! Kattints, és tudd meg, mit tehetsz ma azért, hogy a genetikai lottón te legyél a nyertes!


Tesztett? Oszd meg!


Iratkozz fel, hogy ne maradj le a legújabb tartalmainkról!


Ez is érdekelhet: