Az Én Kék Zónám

Címke: tudatos étkezés

  • Ez a 3 étkezési TÉVHIT teszi tönkre a bélflórádat!

    Ez a 3 étkezési TÉVHIT teszi tönkre a bélflórádat!

    A táplálkozási tanácsok áradata szinte követhetetlen. A közösségi médiát naponta újabb diétatrendek árasztják el, amelyek sokszor szélsőséges megvonásokat és gyors, de nem fenntartható eredményeket ígérnek.

    Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember és funkcionális táplálkozási szakreferenssel körüljártuk hogyan navigálhatunk a dietetikai dzsungelben, és hogyan találhatunk vissza az egészséges, tudatos étkezéshez.

    A jó hír a szakértő szerint, hogy a Z és Y generáció már abszolút tudatosan gondolkodik a hosszú távú egészségéről és a nyugdíjas éveiről, és nem csupán az esztétikumot keresi. A rossz hír azonban, hogy a TikTok és az Instagram tele van félrevezető, káros és megalapozatlan trendekkel.

    Divatdiéták: A szélsőséges megvonás visszavág

    A szakértő a szélsőségeket abszolút kerüli, és hangsúlyozza, hogy nincs egyetlen „ajánlható” diétás irányzat. Bármilyen irányzatból – legyen az akár az időszakos böjt, a Mediterrán étrend (ami a leginkább kutatott ), vagy egy low-carb program – lehet hasznos elemeket kiemelni, de mindegyiknek megvannak a hátrányai, és minden megoldást személyre kell szabni.

    1. Szénhidrát mint ellenség és a falási roham

    A szénhidrát ki lett kiáltva az egyik legnagyobb mumusnak, és sokan nullára redukálják a bevitelt. Győző-Molnár Anna szerint azonban ez hiba: ha kiveszünk egy makrotápanyagot, a szervezet óhatatlanul be akarja pótolni. A szénhidrát megvonás emiatt gyakran esti falási rohamokban üthet vissza. Különösen a női hormonrendszernek nem tesz jót a szénhidrátok nullázása. A megoldás nem a szénhidrát nullázása, hanem a jóllakottság kontroll megtalálása.

    2. A „tiszta gondolkodás” ígérete: időablakos diéta

    A nagyon népszerű időablakos diéta (intermittáló böjt) melletti fő érvek a böjti időszakokban tapasztalható tisztább gondolkodás és a magasabb energiaszint. Egy bizonyos időtartam után elindul a sejtszintű tisztítási funkció, az autofágia. A szakértő azonban itt is óvatosságra int:

    • A böjtölés csak átmeneti időszakban működik.
    • A reggeli elhagyása a cirkadián ritmus ellen hat; a vacsora elhagyása lenne a célravezetőbb.
    • A reggeli éhség a jól működő anyagcsere elsődleges jele. A reggeli elhagyása mögött gyakran kifogás és a rendezetlen alapprobléma rejlik. Ez egy javítható szokás, a szervezet átállítható.

    3. A koplalás veszélyei

    A kalóriamennyiség drasztikus lecsökkentése, vagy a „kistányéron evés” nassoláshoz vezethet. Ez pedig rosszabb, mint egy nagy, komplex étkezés : a nassolás jobban hintáztatja a vércukorháztartást, és nagyobb kilengéseket okoz. A komplex, tömbösített étkezések (szénhidrát, zsír, fehérje, rost) biztosítják a jobb jóllakottságot, ami önmagában csökkenti a nassolási hajlamot.

    A nassolás pszichológiája: Miért nyúlsz a csokihoz?

    A nassolás nagyon jellemző szokás, ami gyakran érzelmi evés, stresszevés vagy jutalmazás. Le lehet szokni róla, de meg kell találni a mögöttes okokat:

    • Fiziológiás okok: Kimaradt étkezés, alacsony fehérjebevitel, vagy szénhidrátmegvonás.
    • Lelki vonulatok: Pótcselekvés, érzelmi vagy stresszevés. Például home office-ban nincs csipegetés, de a munkahelyen beindulhat.
    • Jutalmazás: A gyerekkori szokások (desszerttel zárjuk a főétkezést) mélyen kódolódtak. Az alváshiány is hatványozottan bekapcsolhatja a nassolási hajlamot

    Praktikus tippek a táplálkozási alapokhoz

    • Ideális reggeli és fehérjebevitel

    A nap kezdéséhez a fehérjedús reggeli a legfontosabb. Ez jobban eltelít, segít kihúzni ebédig, és csökkenti az aznapi nassolási hajlamot. A tojásos irányok jobb megközelítést jelentenek, de a zabkása is tehető komplexebbé.

    A fehérjebevitelnél a szakértő felhívja a figyelmet a fehérje küszöb elméletre. Ez azt jelenti, hogy az agy monitorozza a bevitt aminosav mennyiséget, és egy bizonyos szint elérésekor kialakítja a jóllakottságérzetet – ez mindenkinél egyedi. A testtömeg-kilogramm kétszerese grammban kifejezett fehérjebevitel főként a rendszeresen edzőknek ajánlott, de még ez is egyénfüggő. A fehérjepótló termékek – amelyek most népszerű marketingfogásnak számítanak – helyett érdemesebb teljes értékű fehérje forrásokat (tojás, hús, hal, tejtermékek) fogyasztani, a porok és szeletek csak SOS helyzetben jöhetnek szóba

    • Taposóaknák és vitaminok

    Az étkezési taposóaknák a transzzsírok (cukrászipari termékekben, pékárukban, kekszekben, chipsekben) és az energiaitalok. Ezek hosszú távon civilizációs betegségeket okozhatnak. A kényelem, a hozzáférhetőség és a túlfogyasztás a fogyasztói társadalom legnagyobb hátránya, ami miatt az egészségtelen ételek ott vannak a boltok polcain és meg is vesszük azokat. A magyarok elhízásáért is főként a nassolás és a feldolgozott ételek (chipsek, kekszek, csokik) felelősek, kiegészítve a hiányos zöldség- és jó minőségű fehérjebevitellel.

    Étrendkiegészítők esetében el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy ezek helyettesítik a zöldségbevitelt. A legtöbben a részletekben vesznek el, miközben az alapok nincsenek rendben (nincs mellette színes táplálkozás és zöldségbevitel). Az étrendkiegészítők a jéghegy csúcsát jelentik; csak a rendezett étkezés mellé érdemes őket beilleszteni.

    Három, szinte kötelező étrendkiegészítő (az életmód, stressz és fizikai aktivitás függvényében):

    1. Magnézium
    2. D-vitamin
    3. Omega-3 (a halfogyasztás mellett is lehet hiány)
    • Ne csak paradicsomot és uborkát egyél!

    Nem elegendő a klasszikus magyar konyha zöldségeit (uborka, paprika, paradicsom) fogyasztani. A táplálkozást ki kell színesíteni, nagy hangsúlyt fektetve a gyökérzöldségekre, amelyek növényi színanyagokat (polifenolokat) és fontos rostokat tartalmaznak.

    Ha szeretnél még többet megtudni, hallgasd meg teljes adásunkat itt:

  • Túlélő mechanizmus vagy önszabotázs? A stresszevés és a testkép zavarok

    Túlélő mechanizmus vagy önszabotázs? A stresszevés és a testkép zavarok

    A modern élet rohanó tempója és az állandó társadalmi nyomás miatt egyre több ember küzd olyan belső démonokkal, mint a stresszevés, a testképzavarok és a túlsúllyal kapcsolatos problémák. De vajon miért válik az étel a szorongás, a félelem vagy az elégedetlenség elleni fegyverünkké? 

    Az Én Kék Zónám legújabb adásában Lukács Liza pszichológussal, a téma elismert szakértőjével jártuk körül a kérdést, és a beszélgetésből kiderült, hogy a probléma gyökerei gyakran mélyen, a gyermekkorban elsajátított mintákban rejtőznek.

    Az éhség és a jóllakottság jeleinek érvénytelenítése

    A stresszevés és az evészavarok egyik leggyakoribb oka, hogy a környezetünkben nem tanultunk meg megfelelően reagálni a testünk jelzéseire. Ez a probléma a gyerekkorban kezdődik, amikor a szülők jó szándékkal, de hibásan azt mondják a gyereknek, hogy „egyed meg mindent a tányéron, mert nem kapsz desszertet”, vagy „ne egyél többet, mert túl sok lesz”. Ezzel azt az üzenetet kapjuk, hogy a testünk jelzései nem fontosak, és mások döntenek helyettünk arról, mikor és mennyit kell ennünk. Lukács Liza szerint érdemes újra megtanulni odafigyelni a testünk üzeneteire, és különbséget tenni a valódi, fizikai éhség és az érzelmi alapú „megkívánás” között.

    A mérleg átka és a közösségi média csapdái

    A társas összehasonlítás a mindennapjaink részévé vált. A közösségi média és a divatmagazinok tökéletesnek tűnő testképei irreális elvárásokat támasztanak, és torz képet festenek arról, milyennek kellene lennünk. A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a látott képek gyakran nem valósak, és hiányzik róluk a folyamatos utókövetés. Fontos, hogy ne a tökéletesnek tűnő, kiszínezett képek alapján ítéljük meg magunkat, hanem tudatosítsuk, hogy mindannyian egyediek vagyunk, és a testünk egy élő, folyamatosan változó organizmus.

    Túl a stresszevésen: Anorexia és más testképzavarok

    A túlsúly és a stresszevés csupán a jéghegy csúcsa, amikor a testképzavarokról van szó. Az anorexia és a bulimia a legszélsőségesebb formái ezeknek a zavaroknak, de a pszichológus szerint nem csak a diagnosztizált esetek érintettek. Sokszor olyan emberek is küzdenek ezekkel a problémákkal, akik külsőleg egy teljes, kiegyensúlyozott életet élnek, jól néznek ki, és talán még mi is elhisszük róluk, hogy jól vannak a bőrükben. A testképzavarok mögött meghúzódó lélekproblémákról azonban általában nem beszélünk. Ezek a démonok gyakran már a gyerekkorban gyökeret eresztenek, és olyan szégyenérzethez vezetnek, amely megakadályozza az embereket abban, hogy segítséget kérjenek. A legfontosabb lépés a gyógyulás felé a beszéd, a felismerés és a közösség ereje, ami segít legyőzni a tabut.

    A stresszevés mint túlélő mechanizmus

    A stresszevés tulajdonképpen egyfajta túlélő mechanizmus. Amikor a szervezetünk stresszt él át, az agyunk a túlélést helyezi előtérbe, és arra ösztönöz minket, hogy magas kalóriatartalmú, szénhidrátban gazdag ételeket fogyasszunk, amelyek gyorsan energiát adnak. Ez a válasz egy ősi mechanizmus, amely a múltban segített túlélni a nehéz időszakokat. A mai világban azonban ez a mechanizmus könnyen önszabotálássá válhat, hiszen a stressz forrása nem feltétlenül a fizikai hiány, hanem a lelki feszültség.

    A gyógyulás útja: A tudatos evés és a pszichológiai munka

    A stresszevésből való gyógyulás nem csupán a megértésből áll, hanem a gyakorlati lépésekből is. A szakpszichológus szerint fontos, hogy az evést ne jutalmazásra, büntetésre vagy érzelmi szükségletek kielégítésére használjuk. Az evésnapló vezetésével feltérképezhetjük a többletfogyasztás okait, és tudatosíthatjuk a rossz szokásainkat. A gyógyulás folyamata lassú és türelmet igénylő, de a pszichológiai munka, a tudatosság és az önelfogadás révén elérhető. A cél, hogy a fejünkben lévő tudás lejusson a testünkbe, és újra harmonikus kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal és az ételekkel.

  • A rost: A bélrendszer bajnoka, akit méltatlanul elfelejtettünk

    A rost: A bélrendszer bajnoka, akit méltatlanul elfelejtettünk

    Amikor az egészséges táplálkozásról esik szó, hajlamosak vagyunk a vitaminokra, a fehérjékre vagy a zsírokra fókuszálni, pedig a hosszú és egészséges élet egyik legfontosabb alkotóeleme a rost. Sokan gondolják, hogy a rostfogyasztás csupán a székrekedés és az emésztési problémák orvoslására szolgál, pedig valójában ennél sokkal többről van szó. 

    Az Én Kék Zónám podcast legújabb epizódjában a rosttudatos táplálkozás hazai úttörőjével, Soltész Erzsébet dietetikussal beszélget Hámori Barbara arról, miért van a magyar lakosság étrendjében a szükségesnél kevesebb rost, és hogyan befolyásolja ez a mindennapjainkat.

    Miért nem eszünk elég rostot?

    A modern, feldolgozott élelmiszerekben alapvetően kevés a rost, ami a magyar lakosság alacsony rostbeviteléhez vezet. Az ajánlott napi 25-30 gramm rost helyett átlagosan csupán 15-18 grammot fogyasztunk, ami hosszú távon komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Az ultrafeldolgozott ételek, a fehér liszt és a hozzáadott cukrok dominanciája nemcsak a testsúlygyarapodáshoz járul hozzá, hanem a bélmikrobiom egyensúlyát is felborítja.

    A szakember szerint a rosttudatosság alapja a természetes élelmiszerek előtérbe helyezése. A rostok kizárólag növényi eredetű ételekben találhatók meg, mint például a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes értékű gabonák és olajos magvak.

    A rostok jótékony hatásai a testre és a lélekre

    A rostoknak számos előnye van, amelyek messze túlmutatnak az emésztés támogatásán.

    • A mikrobiom táplálása: A rostok szolgálnak a vastagbélben élő jótékony baktériumok táplálékául, amelyek nélkülözhetetlenek az immunrendszer és az emésztőrendszer megfelelő működéséhez.
    • Betegségek megelőzése: A rostdús étrend kulcsszerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek, a vastagbélrák, valamint a cukorbetegség megelőzésében. A rostok stabilizálják a vércukorszintet, és segítenek elkerülni az inzulinrezisztenciát.
    • A bél-agy tengely: A mikrobiom és a pszichés állapotunk közötti szoros kapcsolat tudományosan is bizonyított. A megfelelő rostbevitel csökkentheti a szorongásra és a depresszióra való hajlamot.
    • Testsúlykontroll: A rostok hozzájárulnak a jóllakottságérzethez, így segítenek a testsúlykontrollban, mivel lassítják a szénhidrátok felszívódását és megakadályozzák a hirtelen vércukorszint-emelkedést.

    Tévhitek és a rosttudatos életmód kezdete

    A főzés nem károsítja a rostot. Sokan hiszik, hogy a főzés során a rostok eltűnnek az élelmiszerből, de ez nem igaz. A konyhatechnológia legfeljebb a rostok élettani hatásán változtat kissé.

    A „mindenmentes” nem csodaszer. A mindenmentes élelmiszerek nem feltétlenül egészségesebbek, ha feldolgozottak. A lényeg a természetes, változatos alapanyagokon van, mivel a különböző növények más-más típusú rostokat tartalmaznak.

    Fokozatosság és hidratálás.

    A rostdús étrendre való átállást fokozatosan kell elkezdeni, 4-8 héten keresztül. Hirtelen megnövelt rostmennyiség emésztési problémákat okozhat. Emellett a megfelelő folyadékbevitel elengedhetetlen, mivel a rostok vizet szívnak magukba.

    A szakember tanácsa, hogy próbáljunk minél több színes zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, mivel a színanyagok antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek, és segítenek a szabadgyökök lekötésében.

    A rostdús étrend a gyakorlatban: tippek a mindennapokra

    Sokszor nehéz elképzelni, hogyan néz ki egy rostdús étrend a gyakorlatban. A rostok a növényi élelmiszerek azon részei, amiket a szervezetünk nem tud lebontani. Ezek a szénhidrátok eljutnak a vastagbélbe, és ott fejtik ki jótékony hatásukat. De hol találod meg őket? A rostok forrásai a zöldségek (kiemelten a száraz hüvelyesek), a gyümölcsök, az olajos magvak, a diófélék és a teljes értékű gabonák.

    A rostdús étkezéshez nem kell feltétlenül bonyolult recepteket követni, elég, ha tudatosan válogatsz. Egy napod például így is kinézhet:

    • Reggeli: Tojás, avokádó és paradicsom vajas pirítóson, szezámmaggal megszórva. Vagy rágcsálhatsz hozzá zellerszárat is.
    • Tízórai: Görög joghurt áfonyával, mandulapehellyel és puffasztott amaránttal.
    • Ebéd: Lépj ki a krumpli-rizs univerzumból! Válassz csirkecombfilét grillzöldséggel, mint édesburgonya, pritamin, gomba és cukkini. Ez az egy étkezés akár 10 gramm rostot is tartalmazhat
    • Uzsonna: Egy gyümölcs mellé fogyassz egy marék diót vagy mandulát.
    • Vacsora: Dobd össze egy nagy adag salátát olívabogyóval, lilahagymával és paradicsommal.

    Ezek az egyszerű cserék és kiegészítések segíthetnek, hogy minden nap elegendő rostot vigyél be a szervezetedbe, anélkül, hogy megterhelő lenne.

    Ha szeretnéd tudni, hogyan segíthet a rosttudatosság a te egészségednek, és mik a modern táplálkozás legnagyobb buktatói, hallgasd meg a teljes beszélgetés!

  • Fogmosási hibák: mit rontasz el a szájápolás során

    Fogmosási hibák: mit rontasz el a szájápolás során

    Amikor a fogmosásra gondolunk, általában a friss lehelet, a fehér fogak és az esztétikus mosoly jut eszünkbe. De vajon mi történik akkor, ha mélyebbre ásunk – egészen a gyökerekig? Az Én Kék Zónám legújabb epizódjában Dr. Hermann Gáborral, fogszakorvossal és fogszabályozási specialistával épp erről beszélgettünk.

    „Miért nem elég napi kétszer fogat mosni?” – hangzik el a beszélgetés egyik kulcskérdése. És innen már nincs visszaút: sorra vesszük, mi mindenről mesél a szájüregünk – a légzésminőségünktől kezdve, az alvásunkon és táplálkozási szokásainkon át, egészen a sportteljesítményünkig.

    A fogak, mint testünk iránytűi

    A beszélgetés során Hámori Barbara személyes kérdéseket is feszegetett: mit csinálunk rosszul? Egyáltalán: jól gondoskodunk a szájunkról? A válasz sokrétű. Bár az elektromos fogkefék elterjedése javított a helyzeten, a szájkultúra még mindig nagyban függ a társadalmi és anyagi háttértől. Ráadásul a megfelelő technika és az alapos tisztítás hiánya még mindig sok problémát okoz – különösen, ha a táplálkozási szokások is rontják a helyzetet.

    A fogszabályzás nem csupán hiúsági kérdés

    Azt gondolhatnánk, hogy a fogszabályozás elsősorban a szép mosoly elérésére szolgál. Hermann Gábor fogorvos azonban elmondta, ez a megközelítés téves, mert a fogak elhelyezkedése csupán egy apró szelete az egészségünknek. Sokkal lényegesebb, hogy milyen információk áramlanak a szájüregből a testünk felé. Ez a többirányú kapcsolódás jelzi, hogy a rágószervünk és az egész szervezetünk szoros kölcsönhatásban állnak egymással.

    A szájüreg állapota számos betegséget jelezhet

    Egy alapos fogászati vizsgálat során a szakember számos mélyebb összefüggésre utaló jelet észrevehet, amelyek túlmutatnak a fogszuvasodáson vagy az ínygyulladáson. Ezek a jelek a mikrobiom állapotára és a nyál összetételére is utalhatnak, sőt, az alvászavar korai felismerésében is kulcsfontosságúak lehetnek.

    Jól gondoskodunk a fogainkról?

    Egyre javul a szájápolási kultúránk, de sajnos még mindig sok a tévhit. Sokan csak a fogak tetejét tisztítják, és megfeledkeznek az étrend, az ivási szokások és a dohányzás fogakra gyakorolt hatásáról. Pedig a megfelelő táplálkozás és a fogmosás együttesen biztosítják a hosszú távú egészséget. Hermann Gábor szerint egy fogazat akár 100 évig is tökéletesen funkcionálhat.

    Az otthoni fogtisztító eszközök veszélyei

    Egyre népszerűbbek a különféle otthoni fogtisztító és fogfehérítő készítmények, amelyek azonban veszélyesek lehetnek, ha ellenőrizetlenül használjuk őket. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a kulcs a mértékletesség és az ellenőrzött használat.

    Nem elég a napi két fogmosás

    Bár a reggeli és esti fogmosás elengedhetetlen, a fogselyem és a fogköztisztító kefe használata kiegészítő eszközként létfontosságú, különösen az íny visszahúzódása esetén. A helytelen használat azonban több kárt okozhat, ezért fontos, hogy megfelelő technikával végezzük a tisztítást.

    Milyen táplálkozás tesz jót a fogunknak?

    A fogak egészségének egyik legfontosabb titka: a rágás. A rágás pozitív hatással van az arc fejlődésére és a fogak öntisztulására is. A modern, feldolgozott élelmiszerek elterjedése óta megemelkedett a fogszuvasodás és a harapási rendellenességek aránya, ezért érdemes tudatosan odafigyelni arra, hogy mit eszünk. A táplálkozás és a lepedéklerakódás, valamint a szájflóra állapota között szoros összefüggés van.

    A szájvíz és a szív- és érrendszeri betegségek

    A szájüregi mikrobiom fontosságának felismerésével egyre inkább előtérbe kerül a kérdés, hogy a szájvízhasználat vajon összefüggésbe hozható-e a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával. A túlzottan antibakteriális szájvizek és fogkrémek megváltoztathatják a szájüregi mikroflórát, ezért ezeket a termékeket csak kúraszerűen ajánlott használni.

    A szájban jelentkező sebek, afták más problémák előjelei is lehetnek

    Ha gyakran jelennek meg sebek vagy afták a szájban, az nem feltétlenül csak helyi problémára utal, hanem a szervezet legyengülésének jele is lehet. Fontos, hogy ilyenkor ne csak a helyi kezelésre fókuszáljunk, hanem az okát is keressük a problémának.

    Hallgasd meg az epizódot, ha…

    • szeretnél többet tudni a fogak és a teljesítmény kapcsolatáról,
    • érdekel, hogy mit árul el rólad a szájflórád,
    • szeretnéd jobban érteni, miért nem mindegy, hogyan alszol vagy lélegzel.

    Az Én Kék Zónám új epizódja most már elérhető!

  • A jövő szuperélelmiszerei – Csíráztatott, fermentált és hidegen sajtolt csodák

    A jövő szuperélelmiszerei – Csíráztatott, fermentált és hidegen sajtolt csodák

    Az egészséges életmód nem csupán trend – egyre inkább belső igénnyé válik, ahogy tudatosabban figyelünk arra, mit viszünk be a szervezetünkbe. A hosszú, minőségi élet kulcsa gyakran nem a legújabb csodaszer, hanem azok az ősi, természetes folyamatok, amelyeket évezredek óta használunk – csak épp újra kell felfedeznünk őket.

    Mit nevezünk szuperélelmiszernek?

    A szuperélelmiszerek olyan természetes eredetű alapanyagok, amelyek tápanyagban kiemelkedően gazdagok, és rendszeres fogyasztásuk jelentős mértékben hozzájárulhat a szervezet optimális működéséhez. Ilyenek lehetnek bizonyos magvak, olajok, fermentált termékek vagy akár csíráztatott növények is. Ezek az ételek nem pusztán „egészségesek” – valódi funkcionális hatással bírnak.

    A csíráztatott lenmag és a hidegen sajtolt olajok ereje

    A lenmag igazi kincs: omega-3 zsírsavakban gazdag, támogatja a sejtek regenerációját és gyulladáscsökkentő hatású. Mindez fokozódik, ha csíráztatjuk és hidegen sajtoljuk – így az olaj könnyebben felszívódik, emészthetőbb, és hosszabb ideig eltartható is. A csírázás során a trigliceridek mono- és digliceridekké alakulnak, amelyek a szervezet számára hasznosabb, könnyebben beépülő formák.

    Miért jó fermentálni?

    A fermentálás – azaz az erjesztés – nemcsak ízletesebb ételeket eredményez, hanem hasznos baktériumokat is biztosít a szervezet számára. A probiotikumok segítik a bélflóra egyensúlyát, támogatják az immunrendszert, és hozzájárulnak a tápanyagok jobb felszívódásához. Kombucha, kefír, savanyú káposzta, kimchi – mind remek választás lehet a mindennapokra.

    Csíráztass otthon – egyszerűen!

    Szinte bármilyen magból lehet csíráztatni: lencséből, retekből, lucernából vagy akár mustármagból is. A folyamat nem bonyolult – néhány nap, víz és egy csíráztató tálca elegendő hozzá. A csírák igazi tápanyagbombák, amelyek élő enzimeket, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak.

    Élelmiszer-választás tudatosan

    Bár városi környezetben sokan nem tudunk saját magunk termelni zöldségeket, mégis van lehetőségünk minőségi élelmiszerekhez jutni. Érdemes ellenőrzött forrásból, bio vagy vegyszermentes alapanyagokat választani, különösen fermentálás vagy csíráztatás előtt. A boltok polcain is találhatók már csíráztatott olajok, fermentált termékek, de akár a savanyítás, vagy a házi kovászos kenyér készítése is könnyen elsajátítható.

    A növényi olajok új generációja

    A hidegen sajtolt, csíráztatott olajok – mint például a lenmagolaj – nemcsak egészségesebbek, de jobban is hasznosulnak a szervezetben, mint a feldolgozott alternatívák. Sőt, a csíráztatás és fermentálás együttes hatása olyan antioxidánsokat és vitaminokat is eredményez, melyek védik az olajat az avasodástól. Ez a technológia lehet a jövő természetes innovációja – valódi érték a táplálkozástudományban.

    Tudni szeretnéd, hogyan segíthetik ezek az alapanyagok az egészséges öregedést és a hosszabb életet?

     Hallgasd meg a teljes beszélgetést az Az én kék zónám podcastban, ahol Föglein András vendégünk minden részletre kitér – a csíráktól a fermentálásig, az olajokon át a fenntartható élelmiszerválasztásig.