Címke: testmozgás

  • „Elég jó” a jógaszőnyegen – amikor a maximalizmus találkozik a jelenléttel

    „Elég jó” a jógaszőnyegen – amikor a maximalizmus találkozik a jelenléttel

    Sokunknak ismerős: lelkesedésből „ráhúzunk” még egy centit a pózokra, aztán másnap minden húz. Hámori Barbara is felismerte, hogy a maximalizmus a jógaszőnyegen könnyen túlerőltetéshez vezethet, ezért időnként a pilates kontrollált erejét választotta. A tanulság általános: nem „többet” kell akarni, hanem éppen eleget – tudatosan.

    Túl a hajlékony testeken: a jóga, mint belső utazás

    Sokan, akik még csak ismerkednek a jógával, egyfajta „tornaként” tekintenek rá, és azt gondolják, hogy a gyakorláshoz hajlékony testre és rugalmasságra van szükség. Gottschall Eszter jógaoktató azonban rávilágít, hogy a jóga ennél sokkal többet jelent: egy belső utazás, amely bárki számára elérhető, fizikai adottságoktól függetlenül. A közösségi médiában látható, extrém jógapózok sokakat elriasztanak, holott ezek valójában a rendszeres gyakorlás eredményei, nem pedig előfeltételei. A kulcs a szándékban és az elfogadásban rejlik.

    A cél nem a legmélyebb hajlítás, hanem az idegrendszered megnyugtatása mozgás közben. Egy praktikus iránytű:

    • 70–80%-os szabály: maradj azon a tartományon belül, ahol az orron át történő légzésed egyenletes. Ha kapkodsz, túlmentél.
    • Érzés-ellenőrzés: a nyújtás legyen „kényelmes-kellemetlen”, ne éles fájdalom.
    • Másnapi teszt: ha szabadon mozogsz, jó volt a dózis; ha minden fáj, kevesebb is elég.

    A jóga mindenkinek szól

    A jógát gyakran tévhitek övezik. Sokan úgy vélik, hogy csak akkor lehet valaki „igazi jógi”, ha vegán, vagy ha minden nap meditál. Gottschall Eszter hangsúlyozza, hogy a jóga nem egy szigorú életmód, amit egyik napról a másikra kell elsajátítani, hanem egy folyamat, amely során a változások önazonos módon, szinte észrevétlenül bekövetkeznek. Ahogy a gyakorlásban elmélyülünk, egyre inkább elkezdünk befelé figyelni, és kialakul a vágy a könnyebb, tisztább ételek iránt is. A lényeg, hogy a jóga egy befogadó, támogató közösség, ahová bárki beléphet, kortól és testalkattól függetlenül.

    Mozgás, ami segít a pörgő agynak

    A mozgékony, pörgősebb emberek számára a jóga elsőre nehéznek tűnhet, hiszen a nyugodt, statikus pózok frusztrációt okozhatnak. A jógaoktató szerint ilyenkor a dinamikusabb, áramló jógaórák jelenthetik a megoldást. Ezek a gyakorlatok lehetővé teszik, hogy a túlpörgött elme lecsendesedjen, mivel a mozgás élményét ötvözik a tudatos légzéssel. Ez nem csupán testmozgás, hanem egyfajta „mozgó meditáció” is, ami segít a jelen pillanatra fókuszálni, és kilépni a múlton rágódó vagy a jövőn aggódó gondolatok spiráljából.

    A core izmok fontossága

    Az ülő életmód következtében a legtöbb ember core-izomzata meggyengül. Ezek a mélyen futó izmok kötik össze a felső és alsó testet, és alapvető szerepet játszanak a stabil mozgásban. A jóga, ahelyett, hogy izoláltan erősítene, egységben kezeli a testet, és kiemelt hangsúlyt fektet a középső izomzat megerősítésére. A jógapózok, mint például a deszkatartás, jól mutatják a core-izmok állapotát. Ha a medence lóg, vagy a fenék túlságosan fel van tolva, az a törzsizmok gyengeségére utal.

    A több nem mindig jobb

    Sok sportággal ellentétben a jóga nem a versengésről szól, sem másokkal, sem a tegnapi önmagunkkal. A jóga célja nem az, hogy eljussunk egy extrém pózba, hanem az elfogadás és a testünk határainak tisztelete. Ahogy Gottschall Eszter fogalmaz, a jóga ászana gyakorlása arra született, hogy „vigyázzon a testünkre egy méltóságteljes időskorra”, ne pedig arra, hogy bebizonyítsuk magunknak vagy másoknak, hogy mire vagyunk képesek.

    A légzés ereje

    A jóga egyik legfontosabb eleme a légzés tudatos irányítása. A pránájáma (légzőgyakorlatok) segít a gondolatok csendesítésében és a stresszkezelésben. A jógán keresztül megtanulhatjuk, hogy nem azonosulunk a gondolatainkkal, és tudatosan figyelhetünk a jelen pillanatra.

    Ha érdekel a jóga világa, akkor hallgasd meg Az Én Kék Zónám legújabb epizódját– és találd meg a saját ritmusod!

  • „Mi marad a levegőben? – Hogyan hat a kemizáció a hosszú életre?”

    „Mi marad a levegőben? – Hogyan hat a kemizáció a hosszú életre?”

    Vegyszerek a tányéron, a levegőben, a bőrünkön – észrevesszük őket?
    A modern világ egyik legnagyobb, mégis legtöbbször láthatatlan kihívása a kemizáció: az a jelenség, amikor a mesterséges vegyi anyagok szinte mindenhová beszivárognak az életünkbe. Műanyag csomagolás, adalékanyagok, légszennyezés – mind olyan tényezők, amelyek nap mint nap hatással vannak a szervezetünkre, gyakran anélkül, hogy tudnánk róla.

    Most körbejárjuk, hogy mennyi mikroműanyagot juttatunk a testünkbe, hogyan függhet össze mindez a betegségek – köztük a daganatok – kialakulásával, és mit tehetünk azért, hogy tudatosabban válasszunk.

    Vegyszerek, amelyek körbevesznek

    A mindennapjaink során szinte észrevétlenül vagyunk körülvéve mesterséges anyagokkal. A „kemizáció” fogalma alatt azt a folyamatos, nagymértékű vegyianyag-használatot értjük, amely az élelmiszereinket, kozmetikumainkat, csomagolásainkat, sőt még a levegőt is áthatja. Ezek az anyagok gyakran olyan kis mennyiségben jutnak a szervezetünkbe, hogy jelenlétüket nehezen észleljük, hatásuk azonban hosszú távon is komolyan befolyásolhatja az egészségünket.

    Mennyit nyelünk le belőlük nap mint nap?

    Egyre több kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy a műanyag mikrorészecskék jelen vannak nemcsak az ivóvizünkben, hanem a levegőben és az élelmiszerekben is. Egyes becslések szerint évente több mint 50.000 műanyagrészecskét fogyaszthat el egy ember pusztán a mindennapi életvitele során. Ezek a mikroműanyagok nemcsak az emésztőrendszerben, hanem a szövetekben is felhalmozódhatnak.

    Mit okoz a testünkben?

    A kemikáliák egy része endokrin zavaró hatással bírhat, vagyis megzavarhatja a hormonrendszer működését. Ez nemcsak a termékenységre, de az immunrendszerre és a sejtfolyamatokra is hatással van. Növekvő aggodalom övezi azokat az összefüggéseket, amelyek a műanyagokhoz köthető adalékanyagokat – pl. ftalátok, BPA – kötik össze daganatos betegedések kialakulásával. A sejtszintű változások idővel szövetszintű elváltozásokká válhatnak, amelyek alapot teremthetnek daganatok kialakulásához.

    Miért fiatalabbak a betegek, mint korábban?

    Ma már szignifikánsan gyakoribb a daganatos megbetegedés a 20 és 50 év közötti korosztályban. A szakemberek szerint a környezeti terhelés (vegyszerek, levegőszennyezés), az életmódbeli változások (táplálkozás, stressz, mozgáshiány) és a folyamatos toxikus behatások mind hozzájárulhatnak ehhez. A test sokszor évtizedekkel a behatás után reagál – vagyis az, amit ma teszünk, az a jövőnkben csap vissza.

    A prevenció mindennél fontosabb lehet

    A legjobb módszer a betegségek elkerülésére a megelőzés. Ez nemcsak az étrend és mozgás átalakítását jelenti, hanem azt is, hogy meg kell tanulnunk figyelni a testünk jelzéseire. Tudatos választásokkal – mint a tisztább élelmiszerek, kevesebb műanyag használat, rendszeres testmozgás – rengeteget tehetünk az immunrendszerünk megerősítéséért. Az erős immunrendszer pedig nemcsak véd, hanem gyorsabban is reagál, ha baj van.

    Már az is sokat számít, ha nagyobb kiszerelésben vásároljuk meg az élelmiszereket, így csökkentve a műanyagcsomagolást háztartásunkban. Otthon főzünk, bio alapanyagokból, amelyek megbízható forrásból származnak. Melegítéshez és tároláshoz ne használjunk műanyagot, helyette üveget, kerámiát vagy zománcozott edényt részesítsünk előnyben. A csapvíz fogyasztása, üvegkulacsba töltve szintén segíthet a PET-palackok kiváltásában. Ezek az apró lépések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy erősebb, ellenállóbb immunrendszerrel nézzünk szembe a környezeti kihívásokkal és kevesebb mikroműanyagot vigyünk szervezetünkbe.

    Tudás, ami védhet.

    Dr. Tompa Anna toxikológus szerint a kulcs az önismeret és az életmódbeli harmónia. „Az emberi önismeretnél fontosabb nincs a világon” – mondja. Ha tudjuk, mire van szükségünk, mire hogyan reagál a testünk, akkor a környezeti kockázatokra is tudatosabban tudunk válaszolni.

    Ha még többet szeretnél tudni arról, hogyan alakíthatod ki a saját kék zónádat, hallgasd meg az podcastünk legújabb epizódját!