Az Én Kék Zónám

Címke: test és lélek

  • Nem biorobotok vagyunk, hanem érző lények – Miért betegít meg a „nincs idő a fájdalomra” mentalitás?

    Nem biorobotok vagyunk, hanem érző lények – Miért betegít meg a „nincs idő a fájdalomra” mentalitás?

    Fáj a derekad? Hasogat a fejed? A legtöbb ember ilyenkor automatikusan a gyógyszeres fiókhoz nyúl. De mi van, ha a fájdalomcsillapítóval nem a problémát oldod meg, hanem elnémítod az egyetlen barátodat, aki az igazat mondja neked? 

    Dr. Buda László  orvos, pszichiáter és a test-lélek szemlélet egyik legfontosabb hazai képviselője szerint a testünk nem egy elromló biorobot, hanem egy intelligens partner, aki kétségbeesetten próbál üzenni nekünk. Hámori Barbarával beszélgetve feltárta, miért betegít meg minket a „civilizációs hipnózis”, és hogyan gyógyíthatjuk meg magunkat akár egyetlen mély felismeréssel.

    A fájdalomcsillapító csapdája: Miért nem működik a „nincs idő a fájdalomra”?

    A modern kultúra egyik legnagyobb hazugsága a reklámszlogenekben rejtőzik: „nincs idő a fájdalomra”. Egy nyugati típusú, fogyasztói gondolkodásban élünk, ahol a boldogságot kizárólag a sikerhez, a növekedéshez és a fájdalommentességhez kötjük. Ezzel szemben a keleti filozófia a két pólus (öröm és fájdalom) átölelésében látja a teljességet.

    A testünk gyakran „bodyguardként” (testőrként) lép fel: amikor rohanunk a vesztünkbe, túlhajszoljuk magunkat egy olyan úton, ahol nincs semmi számunkra, a testünk akadályt állít elénk – például egy betegség formájában. Azt üzeni: „meg kell, hogy állítsalak, mert erre semmi nincs, amire vágynál”. Ha ezt a jelzést elnyomjuk, a tünetek csak hangosabbak lesznek.

    A Wifi-modell: Így fejtsd meg a betegséged kódját!

    Dr. Buda László egy zseniális, négyszintű rendszert, az úgynevezett Wifi-modellt használja a tünetek értelmezésére. Ez segít megérteni, hogy a fizikai baj nem a semmiből jön:

    • A tünet: Ami fáj, ami kellemetlen (pl. porckorongsérv).
    • Az aktuális élethelyzet: Mi történt mostanában? Túlvállaltad magad? Született egy gyereked? Munkahelyi stressz?.
    • Gyerekkori minták: Mit tanultál a szüleidtől a konfliktuskezelésről? Áldozatszerepbe szorulsz? Nem állsz ki magadért? Ezek a mélyben futó, kimondatlan programok.
    • Spirituális mag: Az emberi lélek legmélyebb rétege, ahonnan a sorsunk fakad.

    A gyógyuláshoz nem elég a tünetet kezelni; le kell ásni a gyerekkori mintákig és a lelki okokig.

    Szomatodráma: Terápia évek helyett órák alatt?

    Sokan azt hiszik, a lelki gyógyuláshoz évekig kell járni pszichológushoz. Dr. Buda László módszere, a szomatodráma és az ultrarövid terápia azonban bebizonyította, hogy ez tévhit. A dolgokhoz idő kell (mint a magvetéshez), de a legnagyobb változások az életben gyakran egy pillanat alatt történnek – gondoljunk egy balesetre vagy egy sorsfordító pofonra.

    A módszer lényege a gyorsaság, mélység és hatékonyság. Nem csak beszélgetnek a problémáról, hanem cselekszenek:

    Megjelenítik a belső konfliktusokat (akár úgy, hogy valaki a „májat” vagy az „epekövet” játssza el).

    Képzeletben behívják a szereplőket (pl. az apát, az exet), és elvégzik a szükséges érzelmi munkát: a harag kifejezését vagy a megbocsátást.

    A cél egy olyan katarzis, ami után a kliens nem ugyanoda „ülepszik vissza”, hanem képes új döntéseket hozni.

    Időutazás a Belső Gyermekhez

    Miért rontjuk el a párkapcsolatainkat felnőttként? Mert a bennünk élő, feldolgozatlan traumákat hordozó belső gyermek irányít. Ha gyerekkorban azt láttuk, hogy anya alárendelődött és tűrte a bántalmazást, felnőttként tudattalanul vonzódhatunk bántalmazó férfiakhoz – vagy épp unalmas „balekokhoz”, akiktől a biztonságot reméljük.

    A múlt eseményei olyanok, mint a hologramok: bár fizikailag elmúltak, a rezgésük itt van a jelenben. A gyógyulás kulcsa, hogy visszamegyünk ehhez a sérült gyermek-énünkhöz, és létrehozunk vele egy szeretetköteléket. Ha ezt megtesszük, „helyrehozzuk azt, ami egyébként is már elmúlt”.

    A hosszú élet titka: gyorsan megbocsátani!

    Dr. Buda László szerint a hosszú, boldog élet receptje két fő pilléren nyugszik:

    • Belső világ: Egy derűs belső otthon megteremtése, ahol jó lenni.
    • Kapcsolatrendszer: A külső (család, barátok) és belső (belső gyermek, ősök) kapcsolatok ápolása.

    A legfontosabb tanács: „Frissen, gyorsan megbocsátani mindent”. A harag és a sérelmek cipelése mérgez, míg a megbocsátás és a belső rend kisugárzik a fizikai otthonunkra és egészségünkre is.

    Hallgasd meg a teljes beszélgetést!

    Szeretnéd tudni, hogyan üzen a tested, ha baj van? Érdekel, hogyan működik élesben egy szomatodráma játék, és hogyan szabadulhatsz meg a generációs terhektől?

    Dr. Buda László még mélyebben beavat a test és lélek titkos kommunikációjába a Hámori Barbarával készült podcastban. Kattints és hallgasd meg most, hogy végre értsd, mit mond a tested!

  • A csönd, ami megöli a házasságodat és amit tehetsz ellene!

    A csönd, ami megöli a házasságodat és amit tehetsz ellene!

    Egy hosszú párkapcsolat tele van buktatókkal. Az elején mindent rózsaszínben látunk, de aztán jönnek a viták, a sértődések, és az érzés: „már nem értjük egymást”. Dr. Piczkó Katalin pszichiáter, párkapcsolati szakértő, a Szeretetkert program alapítója Hámori Barbarával beszélgetett arról, hogyan mérgezzük a kapcsolatainkat anélkül, hogy észrevennénk, és mi az a szemléletváltás, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy 50, 60 vagy akár 70 évesen is boldogan, közösségben és szeretetben éljünk.

    A kapcsolat gyilkosai: A javítási kényszer és a „némaság”

    A konfliktusok alapvetően abból adódnak, hogy máshogy látjuk a világot. Virginia Satir családterapeuta szerint a hasonlóságaink alapján találkozunk, de a különbözőségeinkből tanulunk. A baj ott kezdődik, amikor konfliktushelyzetben bekapcsol egy téves eszme: azt hisszük, mi látjuk jól a valóságot, és a másikat meg kell javítani.

    A leggyakoribb hibák, amikkel a boldog élet esélyét romboljuk:

    A javító szándékú rombolás: Indulatok, minősítés, számonkérés és becsmérlés. Ezzel a másik önbecsülését és énképét támadjuk, ami egy lefelé tartó érzelmi spirált indít el.

    A csönddel büntetés (Silent Treatment): 

    Ez egy passzív-agresszív eszköz, amit Marschall Rosenberg „öngyilkos kommunikációnak” hív. A sértődött hallgatás valójában érzelmi zsarolás: „ha te így, akkor én napokig nem szólok hozzád”.

    Az önfeláldozás csapdája 

    Főleg nőknél gyakori az önfeláldozó séma. Kezdetben mindent megadunk a másiknak, de közben észrevétlenül kialakul egy egyensúlyi aránytalanság, és elveszítjük önmagunkat.

    Amikor a test beszél helyettünk: Hízás mint védvonal?

    Ha a kapcsolatban nem állunk ki magunkért, és „nyuszivá”, alkalmazkodóvá válunk, annak súlyos ára van. Ha mi nem lázadunk fel, a testünk fog fellázadni. Dr. Piczkó Katalin egy megdöbbentő összefüggésre világított rá: a hízás sokszor egy tudattalan védekezés. Ha lelkileg láthatatlanná válunk a kapcsolatban, a testünk elkezdi megnövelni a határait, hogy „láthatóbbá” tegye magát, vagy éppen így védekezzen a külvilág ellen. A hosszú, egészséges élethez elengedhetetlen, hogy ne söpörjük a szőnyeg alá a problémákat.

    A boldog öregkor titka: Vízszintes rohanás helyett függőleges mélység

    A hosszú, boldog élet egyik legnagyobb titka az életmódunk és a fókuszunk megváltoztatásában rejlik, ahogy idősödünk. A modern ember élete gyakran egy „horizontális rohanás”: munka, feladatok, tevékenységek uralják a napjainkat, miközben a kapcsolatainkra alig marad idő.

    A szakértő szerint az élet második felében (a gyerekek kirepülése után) a feladatunk a „bölcsülés” és a befelé fordulás.

    Irányváltás: A horizontális rohanásból el kell indulnunk a vertikális irányba, ahol a kapcsolatok és a belső utazás kapják a főszerepet.

    Mások támogatása: A felhalmozott tapasztalat átadása, a mentoring és a mások segítése adhat új értelmet a mindennapoknak.

    Elengedés és újrakezdés 50 felett

    Az egyik legnehezebb, de legfontosabb aktivitás a boldog élethez az elengedés tanulása. Legyen szó a kirepülő gyerekekről vagy a változó szerepeinkről. Piczkó Katalin szerint a legnagyobb tanítás abban rejlik, hogyan engedünk el. Ha aggódással engedjük el a gyermekünket, az valójában önzés. Az igazi ajándék a bizalom, amivel a gyerek (és mi magunk is) kiléphetünk az új életbe.

    És hogy van-e szerelem 70 felett? Abszolút! A szakértő praxisában 70-75 éves párok is randiznak és találnak egymásra online felületeken. Egy nő 80 évesen is nő, és a vágy a kapcsolódásra sosem múlik el. A hosszú élet titka tehát nem a magányos visszavonulás, hanem a bátorság a kapcsolódáshoz, bármilyen életkorban.

    Merj szembenézni a kapcsolataiddal!

    Szeretnéd tudni, hogyan ismerheted fel a saját „szeretetkerted” állapotát? Érdekel, miért démonizáljuk a párunkat a kapcsolat közepén, és hogyan juthatunk el a valódi elfogadásig?

    Hallgasd meg a teljes, mély és gyakorlatias beszélgetést Hámori Barbara és Dr. Piczkó Katalin között, és kezdd el még ma ápolni a kapcsolataidat a hosszú, boldog életért! Kattints az adásért!

  • A szabadság ára és ajándéka – Hodász András őszintén mesél a papi hivatás elhagyásáról és az újrakezdésről

    A szabadság ára és ajándéka – Hodász András őszintén mesél a papi hivatás elhagyásáról és az újrakezdésről

    Hodász András története sokkolta az országot: egy elismert katolikus pap, aki tíz évnyi önmarcangolás, szorongás és pánikrohamok után 42 évesen meghozta a döntést – kilép a papi hivatásból és felvállalja melegségét. 

    Ez a lépés nem csak a hivatásától, hanem a teljes megélhetésétől és korábbi baráti körétől is megfosztotta. Hogyan lehet egy ilyen drasztikus, mindent felforgató döntés után is hosszú, boldog életet élni?

    A hosszú boldog élet titka: Nem a hosszú, hanem a BOLDOG!

    Hodász András számára a kérdés nem az, hogyan kell sokáig élni, hanem hogyan kell boldogan élni. Szerinte a boldogságot nem az örömmel, hanem azzal az érzéssel kell azonosítani, hogy a saját, önazonos életünket éljük, amiért megszületünk. Ez az alapvető helyzet az, amit a legnagyobb célnak tart.

    A kulcs Andrásnál a kétségbeesésből fakadó önazonosság volt. A történelem hősei is féltek, mégis cselekedtek, mert egy belső erő arra indította őket, hogy muszáj lesz önazonosnak lenniük. A folyamatos önmarcangolás és az elfojtás szorongásokhoz és pánikrohamokhoz vezetett – ezek a tünetek figyelmeztették, hogy a változás elkerülhetetlen.

    Krízis és új élet párkapcsolati coachként

    Hodász András 42 évesen egy teljes megsemmisülés állapotából építette újra az életét. Jelenleg párkapcsolati coachként dolgozik, amihez papi pályája alatt szerzett, a házasságok kríziseit érintő tapasztalatai is hozzájárultak.

    Az életközepi válság

    A 40-es években sok embernél felmerül a kérdés, jó párt, jó hivatást választott-e. A szakértő óva int attól, hogy az elbizonytalanodást egyből válásként vagy pályaelhagyásként értelmezzük. Ezt az állapotot krízisnek nevezi, amelynek során minden megkérdőjeleződik, de ez lehetőséget ad az élet új alapokra helyezésére, akár az eredeti párkapcsolat, vagy hivatás újrafelfedezésével.

    A párkapcsolat gyilkosai: Kommunikáció és időhiány

    Coachként a legfőbb problémának a kommunikációs elakadásokat látja. Az emberek nem tudnak az érzéseikről beszélni, ezért felszínes dolgokon vitatkoznak (pl. miért nincs elpakolva a tej a hűtőbe?).

    A másik óriási probléma a kevés kettesben töltött idő. Hodász András a párkapcsolatot egy növényhez hasonlítja: ha nem dolgozunk rajta, nem tápláljuk, az magától megsemmisül. A havi egy közös estének is nehéz megvalósulnia a munka és a gyerekek miatt, de szerinte enélkül 5–20 év után a párok két vadidegenként állnak majd egymás előtt.

    A megcsalás és a bizalom

    A megcsalás a mai világban túl könnyen megtörténik, hiszen a technológia leegyszerűsíti a dolgokat. Hodász András azonban azt mondja: minden kapcsolat megmenthető, amit meg akarnak menteni. A bizalom visszaépítése nehéz, de nem lehetetlen; látott már erre példát, még súlyos krízis (pl. másik kapcsolatból született gyermek) után is.

    A párkapcsolati coach 3 titka a tartós kapcsolódáshoz

    Ma már párkapcsolati coachként Hodász András abban segít, hogy mások ne jussanak el a teljes megsemmisülés állapotába. A jó emberi kapcsolatok a hosszú boldog élet egyik kulcsa, melynek aktív fenntartása a legfontosabb.

    1. A „munka” elve: A kapcsolat magától megsemmisül

    A párkapcsolat egy növényhez hasonlít: ha nem dolgozunk rajta, magától megsemmisül. A legnagyobb hiba a kevés kettesben töltött idő. A havi egy randevú is nehezen valósul meg a rohanó hétköznapokban, de a szakértő szerint enélkül 5–20 év után a párok két vadidegenként állnak egymás előtt.

    2. Az őszinte kommunikáció trükkje

    A kommunikációs elakadások a párkapcsolat gyilkosai: az emberek nem tudnak az érzéseikről beszélni. A felszínes viták (pl. tej a hűtőben) mögött mindig mélyebb, elfojtott érzések húzódnak. A boldog kapcsolathoz vezető aktív gyakorlat az, ha megtanulunk a saját érzelmeinkről beszélni, ahelyett, hogy támadnánk a másikat.

    3. A bizalom visszaszerzése

    Bár a megcsalás a technológia miatt ma túl könnyűvé vált, András hisz abban, hogy minden kapcsolat megmenthető, amit meg akarnak menteni. Még a súlyos krízisek után is visszaépíthető a bizalom, de ehhez mindkét fél aktív részvételére van szükség.

    Összességében Hodász András élete bizonyítja: a boldog élet kulcsa az önazonosság, a lelki egészségre való fókuszálás (a szorongás menedzselése) és a kapcsolatokba fektetett aktív munka.

    Hogyan építheted újjá a boldogságod?

    Mi volt az a belső erő, ami megmentette Hodász Andrást a teljes összeomlástól?

    Hallgasd meg a teljes, mélyinterjút Hámori Barbara producer és Hodász András párkapcsolati coach között. Fedezd fel a hit, a hivatás és az önazonosság titkát, és tudd meg, hogyan válhat a legnagyobb krízis az életed legnagyobb lehetőségévé, hogy utána hosszú, boldog életet élhess!

  • Ez a 3 étkezési TÉVHIT teszi tönkre a bélflórádat!

    Ez a 3 étkezési TÉVHIT teszi tönkre a bélflórádat!

    A táplálkozási tanácsok áradata szinte követhetetlen. A közösségi médiát naponta újabb diétatrendek árasztják el, amelyek sokszor szélsőséges megvonásokat és gyors, de nem fenntartható eredményeket ígérnek.

    Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember és funkcionális táplálkozási szakreferenssel körüljártuk hogyan navigálhatunk a dietetikai dzsungelben, és hogyan találhatunk vissza az egészséges, tudatos étkezéshez.

    A jó hír a szakértő szerint, hogy a Z és Y generáció már abszolút tudatosan gondolkodik a hosszú távú egészségéről és a nyugdíjas éveiről, és nem csupán az esztétikumot keresi. A rossz hír azonban, hogy a TikTok és az Instagram tele van félrevezető, káros és megalapozatlan trendekkel.

    Divatdiéták: A szélsőséges megvonás visszavág

    A szakértő a szélsőségeket abszolút kerüli, és hangsúlyozza, hogy nincs egyetlen „ajánlható” diétás irányzat. Bármilyen irányzatból – legyen az akár az időszakos böjt, a Mediterrán étrend (ami a leginkább kutatott ), vagy egy low-carb program – lehet hasznos elemeket kiemelni, de mindegyiknek megvannak a hátrányai, és minden megoldást személyre kell szabni.

    1. Szénhidrát mint ellenség és a falási roham

    A szénhidrát ki lett kiáltva az egyik legnagyobb mumusnak, és sokan nullára redukálják a bevitelt. Győző-Molnár Anna szerint azonban ez hiba: ha kiveszünk egy makrotápanyagot, a szervezet óhatatlanul be akarja pótolni. A szénhidrát megvonás emiatt gyakran esti falási rohamokban üthet vissza. Különösen a női hormonrendszernek nem tesz jót a szénhidrátok nullázása. A megoldás nem a szénhidrát nullázása, hanem a jóllakottság kontroll megtalálása.

    2. A „tiszta gondolkodás” ígérete: időablakos diéta

    A nagyon népszerű időablakos diéta (intermittáló böjt) melletti fő érvek a böjti időszakokban tapasztalható tisztább gondolkodás és a magasabb energiaszint. Egy bizonyos időtartam után elindul a sejtszintű tisztítási funkció, az autofágia. A szakértő azonban itt is óvatosságra int:

    • A böjtölés csak átmeneti időszakban működik.
    • A reggeli elhagyása a cirkadián ritmus ellen hat; a vacsora elhagyása lenne a célravezetőbb.
    • A reggeli éhség a jól működő anyagcsere elsődleges jele. A reggeli elhagyása mögött gyakran kifogás és a rendezetlen alapprobléma rejlik. Ez egy javítható szokás, a szervezet átállítható.

    3. A koplalás veszélyei

    A kalóriamennyiség drasztikus lecsökkentése, vagy a „kistányéron evés” nassoláshoz vezethet. Ez pedig rosszabb, mint egy nagy, komplex étkezés : a nassolás jobban hintáztatja a vércukorháztartást, és nagyobb kilengéseket okoz. A komplex, tömbösített étkezések (szénhidrát, zsír, fehérje, rost) biztosítják a jobb jóllakottságot, ami önmagában csökkenti a nassolási hajlamot.

    A nassolás pszichológiája: Miért nyúlsz a csokihoz?

    A nassolás nagyon jellemző szokás, ami gyakran érzelmi evés, stresszevés vagy jutalmazás. Le lehet szokni róla, de meg kell találni a mögöttes okokat:

    • Fiziológiás okok: Kimaradt étkezés, alacsony fehérjebevitel, vagy szénhidrátmegvonás.
    • Lelki vonulatok: Pótcselekvés, érzelmi vagy stresszevés. Például home office-ban nincs csipegetés, de a munkahelyen beindulhat.
    • Jutalmazás: A gyerekkori szokások (desszerttel zárjuk a főétkezést) mélyen kódolódtak. Az alváshiány is hatványozottan bekapcsolhatja a nassolási hajlamot

    Praktikus tippek a táplálkozási alapokhoz

    • Ideális reggeli és fehérjebevitel

    A nap kezdéséhez a fehérjedús reggeli a legfontosabb. Ez jobban eltelít, segít kihúzni ebédig, és csökkenti az aznapi nassolási hajlamot. A tojásos irányok jobb megközelítést jelentenek, de a zabkása is tehető komplexebbé.

    A fehérjebevitelnél a szakértő felhívja a figyelmet a fehérje küszöb elméletre. Ez azt jelenti, hogy az agy monitorozza a bevitt aminosav mennyiséget, és egy bizonyos szint elérésekor kialakítja a jóllakottságérzetet – ez mindenkinél egyedi. A testtömeg-kilogramm kétszerese grammban kifejezett fehérjebevitel főként a rendszeresen edzőknek ajánlott, de még ez is egyénfüggő. A fehérjepótló termékek – amelyek most népszerű marketingfogásnak számítanak – helyett érdemesebb teljes értékű fehérje forrásokat (tojás, hús, hal, tejtermékek) fogyasztani, a porok és szeletek csak SOS helyzetben jöhetnek szóba

    • Taposóaknák és vitaminok

    Az étkezési taposóaknák a transzzsírok (cukrászipari termékekben, pékárukban, kekszekben, chipsekben) és az energiaitalok. Ezek hosszú távon civilizációs betegségeket okozhatnak. A kényelem, a hozzáférhetőség és a túlfogyasztás a fogyasztói társadalom legnagyobb hátránya, ami miatt az egészségtelen ételek ott vannak a boltok polcain és meg is vesszük azokat. A magyarok elhízásáért is főként a nassolás és a feldolgozott ételek (chipsek, kekszek, csokik) felelősek, kiegészítve a hiányos zöldség- és jó minőségű fehérjebevitellel.

    Étrendkiegészítők esetében el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy ezek helyettesítik a zöldségbevitelt. A legtöbben a részletekben vesznek el, miközben az alapok nincsenek rendben (nincs mellette színes táplálkozás és zöldségbevitel). Az étrendkiegészítők a jéghegy csúcsát jelentik; csak a rendezett étkezés mellé érdemes őket beilleszteni.

    Három, szinte kötelező étrendkiegészítő (az életmód, stressz és fizikai aktivitás függvényében):

    1. Magnézium
    2. D-vitamin
    3. Omega-3 (a halfogyasztás mellett is lehet hiány)
    • Ne csak paradicsomot és uborkát egyél!

    Nem elegendő a klasszikus magyar konyha zöldségeit (uborka, paprika, paradicsom) fogyasztani. A táplálkozást ki kell színesíteni, nagy hangsúlyt fektetve a gyökérzöldségekre, amelyek növényi színanyagokat (polifenolokat) és fontos rostokat tartalmaznak.

    Ha szeretnél még többet megtudni, hallgasd meg teljes adásunkat itt:

  • A telefonod ellopja az életed!

    A telefonod ellopja az életed!

    Hámori Barbara ezúttal az emberi kapcsolódásainkat érintő, húsbavágó témát feszegette Sipka Bence pszichológussal, a LifeTech Balance alapítójával. Az elmúlt másfél évtized technológiai robbanása és az okostelefonok térhódítása olyan sebességgel történt, amivel nem tudtunk lépést tartani. Ma már nem az a kérdés, hogy függők vagyunk-e, hanem az, hogy hogyan őrizhetjük meg mentális egészségünket abban a digitális térben, ahol minden a figyelmünk elrablásáért küzd.

    A telefon, ami 15 év alatt beépült az életünkbe – a dopamin csapdája

    Amikor valaki azt mondja, hogy „telefonfüggő” , a pszichológus szerint valójában nem klasszikus függőségről beszélünk, hanem egy adaptációs problémáról. Az okostelefonok mindössze 15 év alatt váltak az életünk intimebb pillanatainak is szerves részévé , míg más technológiáknak (pl. rádió, TV) 30-40 évre volt szükségük a széles körű elterjedéshez.

    Az okoseszközök sikere abban rejlik, hogy a Maslow-piramis gyakorlatilag minden emberi szükségletére tudnak megoldást szállítani, a szórakozástól a kommunikáción át a munkáig. A digitális tér azonban radikálisan más, mint az evolúciós környezetünk volt: ez egy adaptív környezet. Folyamatosan adatokat gyűjt, preferenciákat néz, és a viselkedésünket irányítja. Sipka Bence szerint evolúciós szempontból ez olyan, mintha szeretnénk az epret, és a természet egy egész eperföldet adna elénk – ezzel azonban agyunk nem tud mit kezdeni.

    A kognitív terhelés nélküli, passzív technológiahasználat – mint a görgetés vagy a hírfogyasztás – zéró erőfeszítéssel jár, miközben rendkívül magas dopaminos élményt nyújt.

    A közösségi média és a szociális hierarchia

    A közösségi média felületek olyan szociális pontrendszert hoztak létre, amelyben a lájkok, szívecskék és a nézettség mutatja meg, ki mennyire értékes és menő. Főleg a kamaszok számára – akiknek a kortárs visszajelzés a legfontosabb – egy posztra érkező 200 lájk hatalmas örömet, míg a reakció hiánya elképesztő frusztrációt és szorongást okoz. Az a félelem uralkodik, hogy „ha nem vagyok fenn, nem is létezem”.

    A pszichológus rámutat: az elmúlt 30 évben az offline, személyes kapcsolatok tere jelentősen visszaszorult; míg korábban a fiatalok napi 180 percet töltöttek együtt, ez az idő mára 30 percre csökkent.

    • A chat mint fal: A digitális kommunikáció (pl. csetelés) csökkenti az intimitás érzetét, mivel a technológiai fal tompítja a sebezhetőség belső élményét. Ezért nyílnak meg a fiatalok bátrabban online, ugyanakkor ez hosszú távon a szociális készségek gyengüléséhez vezet. A szorongás megnőtt azok körében, akik nem gyakorolják a személyes kommunikáció frusztrációval és nehézséggel teli kezelését.
    • Nemek szerinti különbségek: A nemzetközi szakirodalom alapján a fiúk inkább a videójátékok iránt érdeklődnek , amelyek gyakran menekülő utat jelentenek a „failed launch” (hibás kilövés) problémájára, ami a felnőttkorhoz kapcsolódó feladatok (önállósodás, párkapcsolat) végrehajtásának akadályozását jelenti. A lányoknál viszont a közösségi média felerősíti a szorongást, a depressziót és a testképzavar kialakulását.

    A Mesterséges Intelligencia (AI) kétélű fegyvere

    A Chat GPT és a többi mesterséges intelligencia program a pszichológust is lenyűgözte, ám két fő veszélyt lát benne:

    A készségek gyengülése: Ha minden mentális feladatot kiszervezünk az AI-nak, eltűnik az erőfeszítés az életünkből. Az esszéírás például a komplex gondolkodás fejlesztésének egyik legjobb eszköze. Ha a könnyebbik utat választjuk, hosszú távon a készségeink gyengülését fogjuk elszenvedni.

    A magány elmélyítése: A legnagyobb veszély, ha az AI-t társas funkcióra (barátként, terapeutaként, tanárként) használjuk. Egy amerikai kutatásban a fiatalok 70%-a próbálta már az AI társakat, 30%-uk legalább olyan kielégítőnek, 10%-uk pedig jobbnak tartotta, mint az emberekkel való beszélgetést. Azok, akik eleve magánytól szenvednek, hajlamosabbak az AI-t barátként észlelni, ami kiszorítja a valós társas érintkezést az életükből. Ez elmélyíti a magányt, ami a magyar fiatalok 46%-át rendszeresen érinti. A szuperhatékony rendszerek fejlesztése mellett a legfontosabb kérdés, hogy a technológiának biztonságosnak is kell lennie. A tragikus esetek – ahol a felhasználó öngyilkos lett az AI-val folytatott beszélgetések végén – rámutatnak a sürgős etikai szabályozás szükségességére.

    Képernyőidő csökkentés és a tudatosítás

    A telefon leginkább azt az időt vette el tőlünk, amelyet korábban saját magunkkal, belső érzéseinkkel és gondolatainkkal töltöttünk. Az önbecsapás helyett, mely szerint „ezt mostantól tudatosan fogom használni”, a pszichológus a technológiával a technológia ellen való harcot javasolja:

    Technikai megoldások: Szürkeárnyalatos képernyőszűrő beállítása (egy ELTE-s kutatásban ez napi egy órával csökkentette a képernyőidőt, és javította a stressz-szorongás pontszámokat ), az addiktív alkalmazások eltávolítása a kezdőképernyőről, vagy egy „bűnös élvezet” (guilty pleasure) telefon használata.

    Közösségi normák: Az egyre erősebb felhasználói igény (hogy a technológia ne vegye el az életünket) reményt ad a pozitív elmozdulásra. A sarkvidéki kutatóállomások vagy az amazóniai Marubo törzs példája mutatja, hogy a közösségi normák (pl. étkezőasztalnál nincs telefon , vagy csak reggel 7-től 9-ig lehet használni ) megfogalmazása hatékony lehet.

    Gyerekek esetében: Állami szintű szabályozási igények is megjelennek (pl. Ausztráliában 16 éves korig tiltanák a közösségi médiát ). A javasolt életkor az első okoseszközre: 12 éves kor előtt nem, de a legfontosabb a szülő-gyerek bizalmi kapcsolata.

    A technológiának morális kódokat és társadalmi szabályokat kell beépítenie, fókuszba helyezve az embert a profit helyett. Ez az egyetlen út, hogy a technológia minket szolgáljon, ne mi rohanjunk utána.

    Ha szeretnél még többet meg tudni, hallgasd meg a teljes adást!

  • A hosszabb élet titka: a prevenció, ami mindannyiunk kezében van

    A hosszabb élet titka: a prevenció, ami mindannyiunk kezében van

    Az emberiség történetében sosem voltunk olyan közel ahhoz, hogy ne csak hosszabban, de jobban is éljünk. De vajon mennyire reális cél 10-15 évvel meghosszabbítani az egészséges életünket? Az Én Kék Zónám podcast legújabb adásában Kóka János üzletember volt a vendégünk, aki forradalmi ötleteivel és gyakorlatias megközelítésével új szemszögből világítja meg a longevity témáját. 

    A beszélgetésből kiderül, hogy az egészségünk 40%-ban az életvitelünktől függ. Ez az adat arra ösztönöz, hogy a betegségek kezelése helyett a megelőzésre, azaz a prevencióra fókuszáljunk.

    Aktív-karkötő a nemzeti egészségprogramban

    A prevenció hiánya a magyar egészségügy egyik legnagyobb problémája. A szakember szerint a prevencióra fordított magyarországi költés drámaian alacsony, mindössze 16 euró/fő/év, szemben a németországi 200 euróval. A probléma megoldására egy ambiciózus, mégis megvalósítható programot vázolt fel: minden 18 év feletti magyar állampolgár kapna egy okoskarkötőt és egy AI-alapú alkalmazást. Ez az eszköz segítene az alapvető élettani funkciók monitorozásában, és pozitív motivációval ösztönözne az egészségesebb életmódra. A program finanszírozása a hevített dohánytermékek jövedéki adójának emeléséből származna, ami több mint 30 milliárd forintos bevételt hozna.

    A hosszú út a változás felé

    Az életmódváltás legtöbbször a testsúlycsökkentés miatt kezdődik, ami a magyar társadalom harmadát érintő elhízás és kétharmadát érintő túlsúly miatt nem meglepő. A legtöbben a látható tünetet, az elhízást érzékelik problémának, holott az sokszor csak egy tünet, ami olyan háttérproblémákra utal, mint a metabolikus szindróma vagy az inzulinrezisztencia. 

    Kóka János szerint a változást elindítani a legnehezebb. Az első 30 nap a kritikus, mert ekkor tapasztalja meg az ember a lemondás nehézségét. A programok célja, hogy ez a kezdeti időszak zökkenőmentesebb legyen, és az ügyfelek megértsék, hogy az életmódváltás nem egy örökös lemondás, hanem egy új, jobb életminőséghez vezető út.

    Az egészség nem luxus

    Sokan támadják a longevity ipart azzal, hogy az csupán a gazdagok hobbija. A szakértő azonban cáfolja ezt, hiszen az alapvető, egészséges szokások kialakítása nem kerül pénzbe. A dohányzás elhagyása, az alkohol fogyasztásának minimalizálása, a mozgás beiktatása a mindennapokba és az egészségtelen nassolnivalók elhagyása nem igényel extra kiadásokat.

    Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk egyre jobban terjednek a köztudatban, köszönhetően a podcastoknak, előadásoknak és a vállalatok egészségnevelő programjainak. A változásnak a mi életünkben kell elkezdődnie.

    Ha érdekel, hogyan reformálható meg az egészségügy, és hogyan tudsz te is tenni a saját hosszú, boldog életedért, hallgasd meg a teljes adást!

  • A rost: A bélrendszer bajnoka, akit méltatlanul elfelejtettünk

    A rost: A bélrendszer bajnoka, akit méltatlanul elfelejtettünk

    Amikor az egészséges táplálkozásról esik szó, hajlamosak vagyunk a vitaminokra, a fehérjékre vagy a zsírokra fókuszálni, pedig a hosszú és egészséges élet egyik legfontosabb alkotóeleme a rost. Sokan gondolják, hogy a rostfogyasztás csupán a székrekedés és az emésztési problémák orvoslására szolgál, pedig valójában ennél sokkal többről van szó. 

    Az Én Kék Zónám podcast legújabb epizódjában a rosttudatos táplálkozás hazai úttörőjével, Soltész Erzsébet dietetikussal beszélget Hámori Barbara arról, miért van a magyar lakosság étrendjében a szükségesnél kevesebb rost, és hogyan befolyásolja ez a mindennapjainkat.

    Miért nem eszünk elég rostot?

    A modern, feldolgozott élelmiszerekben alapvetően kevés a rost, ami a magyar lakosság alacsony rostbeviteléhez vezet. Az ajánlott napi 25-30 gramm rost helyett átlagosan csupán 15-18 grammot fogyasztunk, ami hosszú távon komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Az ultrafeldolgozott ételek, a fehér liszt és a hozzáadott cukrok dominanciája nemcsak a testsúlygyarapodáshoz járul hozzá, hanem a bélmikrobiom egyensúlyát is felborítja.

    A szakember szerint a rosttudatosság alapja a természetes élelmiszerek előtérbe helyezése. A rostok kizárólag növényi eredetű ételekben találhatók meg, mint például a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes értékű gabonák és olajos magvak.

    A rostok jótékony hatásai a testre és a lélekre

    A rostoknak számos előnye van, amelyek messze túlmutatnak az emésztés támogatásán.

    • A mikrobiom táplálása: A rostok szolgálnak a vastagbélben élő jótékony baktériumok táplálékául, amelyek nélkülözhetetlenek az immunrendszer és az emésztőrendszer megfelelő működéséhez.
    • Betegségek megelőzése: A rostdús étrend kulcsszerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek, a vastagbélrák, valamint a cukorbetegség megelőzésében. A rostok stabilizálják a vércukorszintet, és segítenek elkerülni az inzulinrezisztenciát.
    • A bél-agy tengely: A mikrobiom és a pszichés állapotunk közötti szoros kapcsolat tudományosan is bizonyított. A megfelelő rostbevitel csökkentheti a szorongásra és a depresszióra való hajlamot.
    • Testsúlykontroll: A rostok hozzájárulnak a jóllakottságérzethez, így segítenek a testsúlykontrollban, mivel lassítják a szénhidrátok felszívódását és megakadályozzák a hirtelen vércukorszint-emelkedést.

    Tévhitek és a rosttudatos életmód kezdete

    A főzés nem károsítja a rostot. Sokan hiszik, hogy a főzés során a rostok eltűnnek az élelmiszerből, de ez nem igaz. A konyhatechnológia legfeljebb a rostok élettani hatásán változtat kissé.

    A „mindenmentes” nem csodaszer. A mindenmentes élelmiszerek nem feltétlenül egészségesebbek, ha feldolgozottak. A lényeg a természetes, változatos alapanyagokon van, mivel a különböző növények más-más típusú rostokat tartalmaznak.

    Fokozatosság és hidratálás.

    A rostdús étrendre való átállást fokozatosan kell elkezdeni, 4-8 héten keresztül. Hirtelen megnövelt rostmennyiség emésztési problémákat okozhat. Emellett a megfelelő folyadékbevitel elengedhetetlen, mivel a rostok vizet szívnak magukba.

    A szakember tanácsa, hogy próbáljunk minél több színes zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, mivel a színanyagok antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek, és segítenek a szabadgyökök lekötésében.

    A rostdús étrend a gyakorlatban: tippek a mindennapokra

    Sokszor nehéz elképzelni, hogyan néz ki egy rostdús étrend a gyakorlatban. A rostok a növényi élelmiszerek azon részei, amiket a szervezetünk nem tud lebontani. Ezek a szénhidrátok eljutnak a vastagbélbe, és ott fejtik ki jótékony hatásukat. De hol találod meg őket? A rostok forrásai a zöldségek (kiemelten a száraz hüvelyesek), a gyümölcsök, az olajos magvak, a diófélék és a teljes értékű gabonák.

    A rostdús étkezéshez nem kell feltétlenül bonyolult recepteket követni, elég, ha tudatosan válogatsz. Egy napod például így is kinézhet:

    • Reggeli: Tojás, avokádó és paradicsom vajas pirítóson, szezámmaggal megszórva. Vagy rágcsálhatsz hozzá zellerszárat is.
    • Tízórai: Görög joghurt áfonyával, mandulapehellyel és puffasztott amaránttal.
    • Ebéd: Lépj ki a krumpli-rizs univerzumból! Válassz csirkecombfilét grillzöldséggel, mint édesburgonya, pritamin, gomba és cukkini. Ez az egy étkezés akár 10 gramm rostot is tartalmazhat
    • Uzsonna: Egy gyümölcs mellé fogyassz egy marék diót vagy mandulát.
    • Vacsora: Dobd össze egy nagy adag salátát olívabogyóval, lilahagymával és paradicsommal.

    Ezek az egyszerű cserék és kiegészítések segíthetnek, hogy minden nap elegendő rostot vigyél be a szervezetedbe, anélkül, hogy megterhelő lenne.

    Ha szeretnéd tudni, hogyan segíthet a rosttudatosság a te egészségednek, és mik a modern táplálkozás legnagyobb buktatói, hallgasd meg a teljes beszélgetés!

  • „Elég jó” a jógaszőnyegen – amikor a maximalizmus találkozik a jelenléttel

    „Elég jó” a jógaszőnyegen – amikor a maximalizmus találkozik a jelenléttel

    Sokunknak ismerős: lelkesedésből „ráhúzunk” még egy centit a pózokra, aztán másnap minden húz. Hámori Barbara is felismerte, hogy a maximalizmus a jógaszőnyegen könnyen túlerőltetéshez vezethet, ezért időnként a pilates kontrollált erejét választotta. A tanulság általános: nem „többet” kell akarni, hanem éppen eleget – tudatosan.

    Túl a hajlékony testeken: a jóga, mint belső utazás

    Sokan, akik még csak ismerkednek a jógával, egyfajta „tornaként” tekintenek rá, és azt gondolják, hogy a gyakorláshoz hajlékony testre és rugalmasságra van szükség. Gottschall Eszter jógaoktató azonban rávilágít, hogy a jóga ennél sokkal többet jelent: egy belső utazás, amely bárki számára elérhető, fizikai adottságoktól függetlenül. A közösségi médiában látható, extrém jógapózok sokakat elriasztanak, holott ezek valójában a rendszeres gyakorlás eredményei, nem pedig előfeltételei. A kulcs a szándékban és az elfogadásban rejlik.

    A cél nem a legmélyebb hajlítás, hanem az idegrendszered megnyugtatása mozgás közben. Egy praktikus iránytű:

    • 70–80%-os szabály: maradj azon a tartományon belül, ahol az orron át történő légzésed egyenletes. Ha kapkodsz, túlmentél.
    • Érzés-ellenőrzés: a nyújtás legyen „kényelmes-kellemetlen”, ne éles fájdalom.
    • Másnapi teszt: ha szabadon mozogsz, jó volt a dózis; ha minden fáj, kevesebb is elég.

    A jóga mindenkinek szól

    A jógát gyakran tévhitek övezik. Sokan úgy vélik, hogy csak akkor lehet valaki „igazi jógi”, ha vegán, vagy ha minden nap meditál. Gottschall Eszter hangsúlyozza, hogy a jóga nem egy szigorú életmód, amit egyik napról a másikra kell elsajátítani, hanem egy folyamat, amely során a változások önazonos módon, szinte észrevétlenül bekövetkeznek. Ahogy a gyakorlásban elmélyülünk, egyre inkább elkezdünk befelé figyelni, és kialakul a vágy a könnyebb, tisztább ételek iránt is. A lényeg, hogy a jóga egy befogadó, támogató közösség, ahová bárki beléphet, kortól és testalkattól függetlenül.

    Mozgás, ami segít a pörgő agynak

    A mozgékony, pörgősebb emberek számára a jóga elsőre nehéznek tűnhet, hiszen a nyugodt, statikus pózok frusztrációt okozhatnak. A jógaoktató szerint ilyenkor a dinamikusabb, áramló jógaórák jelenthetik a megoldást. Ezek a gyakorlatok lehetővé teszik, hogy a túlpörgött elme lecsendesedjen, mivel a mozgás élményét ötvözik a tudatos légzéssel. Ez nem csupán testmozgás, hanem egyfajta „mozgó meditáció” is, ami segít a jelen pillanatra fókuszálni, és kilépni a múlton rágódó vagy a jövőn aggódó gondolatok spiráljából.

    A core izmok fontossága

    Az ülő életmód következtében a legtöbb ember core-izomzata meggyengül. Ezek a mélyen futó izmok kötik össze a felső és alsó testet, és alapvető szerepet játszanak a stabil mozgásban. A jóga, ahelyett, hogy izoláltan erősítene, egységben kezeli a testet, és kiemelt hangsúlyt fektet a középső izomzat megerősítésére. A jógapózok, mint például a deszkatartás, jól mutatják a core-izmok állapotát. Ha a medence lóg, vagy a fenék túlságosan fel van tolva, az a törzsizmok gyengeségére utal.

    A több nem mindig jobb

    Sok sportággal ellentétben a jóga nem a versengésről szól, sem másokkal, sem a tegnapi önmagunkkal. A jóga célja nem az, hogy eljussunk egy extrém pózba, hanem az elfogadás és a testünk határainak tisztelete. Ahogy Gottschall Eszter fogalmaz, a jóga ászana gyakorlása arra született, hogy „vigyázzon a testünkre egy méltóságteljes időskorra”, ne pedig arra, hogy bebizonyítsuk magunknak vagy másoknak, hogy mire vagyunk képesek.

    A légzés ereje

    A jóga egyik legfontosabb eleme a légzés tudatos irányítása. A pránájáma (légzőgyakorlatok) segít a gondolatok csendesítésében és a stresszkezelésben. A jógán keresztül megtanulhatjuk, hogy nem azonosulunk a gondolatainkkal, és tudatosan figyelhetünk a jelen pillanatra.

    Ha érdekel a jóga világa, akkor hallgasd meg Az Én Kék Zónám legújabb epizódját– és találd meg a saját ritmusod!

  • Energia, egyensúly, élet – Amit a nyugati orvoslás nem mond el

    Energia, egyensúly, élet – Amit a nyugati orvoslás nem mond el

    Mi az, amitől egy kínai masszázs tényleg működik? Mit jelent az, hogy az ember nem csak fizikai test, hanem energia és tudat is? És hogyan lehetséges, hogy valaki derékfájásra több tucat gyógytorna és nyugati kezelés után végül egy Tuina masszázs során tapasztalja meg először, hogy elmúlik a fájdalom?

    Hámori Barbara többek között ezekről is beszélgetett Felszeghy Mártonnal, aki több mint húsz éve foglalkozik a keleti mozgásformák és gyógyászat integrációjával – sőt, saját módszert is alkotott, amit ő csak Mozgás Multivitaminnak hív.

    Derékfájás, amire „nincs megoldás” – vagy mégis?

    Barbara hosszú ideje küzdött derékfájással, amire a nyugati orvoslás – mint oly sok esetben – csak vállvonogatós válaszokat adott: „ezzel együtt kell élni”.

    ❝ Soha egyetlen nyugati masszázs után nem volt olyan élményem, mint nálad, hogy eljöttem onnan, és effektíve nem fájt a derekam. ❞ – mesélte Barbi.

    És hogy mi történt valójában azon a kezelésen?

    Márton egy különleges masszázstechnikát alkalmazott: a kínai Tuina (vagy más néven Ám) módszert, amely nemcsak a fizikai testre, hanem az energiavezetékekre is hat. Ahogy fogalmazott: „a kettes metró a Népstadionnál bemegy a föld alá” – vagyis a külső érintéssel a belső szervekre is tudunk hatni.

    Ez az energia-alapú megközelítés az, amit a nyugati módszerek jellemzően figyelmen kívül hagynak.

    A masszázs, ami nem csak az izmokat kezeli – mi az a Tuina?

    A Tuina egy olyan keleti masszázstechnika, amely nem csupán az izmok ellazítására, hanem a test energiarendszerének kezelésére is fókuszál. A módszer lényege, hogy a testet nem csupán fizikai síkon, hanem energetikailag is szemléli – a kínai gyógyászat alapelvei szerint. A kezelések során a terapeuta nemcsak az izmokat dolgozza meg, hanem meridiánokat, akupresszúrás pontokat aktivál, hogy az energia szabadabban áramolhasson a testben.

    Ezek az energiavezetékek úgy működnek, mint egy földalatti metróvonal – a külső érintkezési pontokon keresztül a belső szervekre is hatást lehet gyakorolni.

    A Tuina különlegessége abban rejlik, hogy egyszerre kezeli a fizikai, energetikai és tudati rétegeket. A terapeuta a kezelés előtt részletesen kikérdezi a pácienst, hogy megértse, hol lehetnek energetikai elakadások, és ezek alapján határozza meg, mely pontokat szükséges kezelni. A cél nem csupán a tüneti enyhítés, hanem az egész rendszer harmóniájának visszaállítása – vagyis a hosszú távú jóllét támogatása.

    A beszélgetésben szó esik arról is, hogy a derékfájás például gyakran a vese energiájának gyengülésére utal a kínai gyógyászatban. Ennek kezelése nem csupán masszázzsal, hanem gyógynövényekkel és csikung-gyakorlatokkal is támogatott lehet. Mindez együtt – mozgás, masszázs és energiafeltöltés – adja meg azt az összetett hatást, amelyről Felszeghy Márton azt mondja: ilyenkor nemcsak a fájdalom múlik el, hanem az egész test fiatalabbnak, élőbbnek érződik.

    Keletről nézve másképp – egészség mint harmónia

    A keleti és nyugati orvoslás alapvetően eltérően közelít az egészséghez. Míg a nyugati medicina fókuszában elsősorban a diagnózis és a tünetek kezelése áll, addig a kínai gyógyászat célja a kibillenés megelőzése – az, hogy az ember még azelőtt visszanyerje egyensúlyát, mielőtt a baj testi tünetekké formálódna.

    Felszeghy Márton szerint a nyugati megközelítés nagyon is érvényes a fizikai test szintjén, és számos esetben nélkülözhetetlen. Ugyanakkor fontos látni, hogy az ember nem csupán izomzatból és csontokból áll, hanem egy energetikai rendszer és egy tudati világ is meghatározza az állapotát. A kínai módszerek – legyen szó masszázsról, mozgásformáról vagy gyógynövényes támogatásról – mindhárom szinten hatnak.

    A jin–jang filozófia itt nem csupán elméleti síkon jelenik meg: a yin az anyag, a yang az energia és tudat. Ez a kettősség minden kezelésben megjelenik. Az erősítés nem pusztán fizikai, hanem az életerő tudatos erősítése is cél. Ahogyan Márton fogalmaz: „nem egy izommal kell foglalkozni, hanem egy hihetetlenül csodásan összefüggő organikus rendszer az ember fizikailag is – és még hozzátesszük a tudatot meg az energiát, azt pláne.”

    Ha érdekel, hogyan lehet az életerőt nemcsak visszaszerezni, de meg is őrizni, és kíváncsi vagy arra, mi történik a fizikai test mögött: hallgasd meg a teljes beszélgetést Felszeghy Mártonnal.
    Az „Az én kék zónám” sorozat legújabb epizódja most is segít, hogy egy lépéssel közelebb kerülj a saját jól-létedhez – kívül és belül egyaránt.

    Nézd meg most az epizódot!