Az Én Kék Zónám

Címke: terápia

  • Nem biorobotok vagyunk, hanem érző lények – Miért betegít meg a „nincs idő a fájdalomra” mentalitás?

    Nem biorobotok vagyunk, hanem érző lények – Miért betegít meg a „nincs idő a fájdalomra” mentalitás?

    Fáj a derekad? Hasogat a fejed? A legtöbb ember ilyenkor automatikusan a gyógyszeres fiókhoz nyúl. De mi van, ha a fájdalomcsillapítóval nem a problémát oldod meg, hanem elnémítod az egyetlen barátodat, aki az igazat mondja neked? 

    Dr. Buda László  orvos, pszichiáter és a test-lélek szemlélet egyik legfontosabb hazai képviselője szerint a testünk nem egy elromló biorobot, hanem egy intelligens partner, aki kétségbeesetten próbál üzenni nekünk. Hámori Barbarával beszélgetve feltárta, miért betegít meg minket a „civilizációs hipnózis”, és hogyan gyógyíthatjuk meg magunkat akár egyetlen mély felismeréssel.

    A fájdalomcsillapító csapdája: Miért nem működik a „nincs idő a fájdalomra”?

    A modern kultúra egyik legnagyobb hazugsága a reklámszlogenekben rejtőzik: „nincs idő a fájdalomra”. Egy nyugati típusú, fogyasztói gondolkodásban élünk, ahol a boldogságot kizárólag a sikerhez, a növekedéshez és a fájdalommentességhez kötjük. Ezzel szemben a keleti filozófia a két pólus (öröm és fájdalom) átölelésében látja a teljességet.

    A testünk gyakran „bodyguardként” (testőrként) lép fel: amikor rohanunk a vesztünkbe, túlhajszoljuk magunkat egy olyan úton, ahol nincs semmi számunkra, a testünk akadályt állít elénk – például egy betegség formájában. Azt üzeni: „meg kell, hogy állítsalak, mert erre semmi nincs, amire vágynál”. Ha ezt a jelzést elnyomjuk, a tünetek csak hangosabbak lesznek.

    A Wifi-modell: Így fejtsd meg a betegséged kódját!

    Dr. Buda László egy zseniális, négyszintű rendszert, az úgynevezett Wifi-modellt használja a tünetek értelmezésére. Ez segít megérteni, hogy a fizikai baj nem a semmiből jön:

    • A tünet: Ami fáj, ami kellemetlen (pl. porckorongsérv).
    • Az aktuális élethelyzet: Mi történt mostanában? Túlvállaltad magad? Született egy gyereked? Munkahelyi stressz?.
    • Gyerekkori minták: Mit tanultál a szüleidtől a konfliktuskezelésről? Áldozatszerepbe szorulsz? Nem állsz ki magadért? Ezek a mélyben futó, kimondatlan programok.
    • Spirituális mag: Az emberi lélek legmélyebb rétege, ahonnan a sorsunk fakad.

    A gyógyuláshoz nem elég a tünetet kezelni; le kell ásni a gyerekkori mintákig és a lelki okokig.

    Szomatodráma: Terápia évek helyett órák alatt?

    Sokan azt hiszik, a lelki gyógyuláshoz évekig kell járni pszichológushoz. Dr. Buda László módszere, a szomatodráma és az ultrarövid terápia azonban bebizonyította, hogy ez tévhit. A dolgokhoz idő kell (mint a magvetéshez), de a legnagyobb változások az életben gyakran egy pillanat alatt történnek – gondoljunk egy balesetre vagy egy sorsfordító pofonra.

    A módszer lényege a gyorsaság, mélység és hatékonyság. Nem csak beszélgetnek a problémáról, hanem cselekszenek:

    Megjelenítik a belső konfliktusokat (akár úgy, hogy valaki a „májat” vagy az „epekövet” játssza el).

    Képzeletben behívják a szereplőket (pl. az apát, az exet), és elvégzik a szükséges érzelmi munkát: a harag kifejezését vagy a megbocsátást.

    A cél egy olyan katarzis, ami után a kliens nem ugyanoda „ülepszik vissza”, hanem képes új döntéseket hozni.

    Időutazás a Belső Gyermekhez

    Miért rontjuk el a párkapcsolatainkat felnőttként? Mert a bennünk élő, feldolgozatlan traumákat hordozó belső gyermek irányít. Ha gyerekkorban azt láttuk, hogy anya alárendelődött és tűrte a bántalmazást, felnőttként tudattalanul vonzódhatunk bántalmazó férfiakhoz – vagy épp unalmas „balekokhoz”, akiktől a biztonságot reméljük.

    A múlt eseményei olyanok, mint a hologramok: bár fizikailag elmúltak, a rezgésük itt van a jelenben. A gyógyulás kulcsa, hogy visszamegyünk ehhez a sérült gyermek-énünkhöz, és létrehozunk vele egy szeretetköteléket. Ha ezt megtesszük, „helyrehozzuk azt, ami egyébként is már elmúlt”.

    A hosszú élet titka: gyorsan megbocsátani!

    Dr. Buda László szerint a hosszú, boldog élet receptje két fő pilléren nyugszik:

    • Belső világ: Egy derűs belső otthon megteremtése, ahol jó lenni.
    • Kapcsolatrendszer: A külső (család, barátok) és belső (belső gyermek, ősök) kapcsolatok ápolása.

    A legfontosabb tanács: „Frissen, gyorsan megbocsátani mindent”. A harag és a sérelmek cipelése mérgez, míg a megbocsátás és a belső rend kisugárzik a fizikai otthonunkra és egészségünkre is.

    Hallgasd meg a teljes beszélgetést!

    Szeretnéd tudni, hogyan üzen a tested, ha baj van? Érdekel, hogyan működik élesben egy szomatodráma játék, és hogyan szabadulhatsz meg a generációs terhektől?

    Dr. Buda László még mélyebben beavat a test és lélek titkos kommunikációjába a Hámori Barbarával készült podcastban. Kattints és hallgasd meg most, hogy végre értsd, mit mond a tested!

  • A csönd, ami megöli a házasságodat és amit tehetsz ellene!

    A csönd, ami megöli a házasságodat és amit tehetsz ellene!

    Egy hosszú párkapcsolat tele van buktatókkal. Az elején mindent rózsaszínben látunk, de aztán jönnek a viták, a sértődések, és az érzés: „már nem értjük egymást”. Dr. Piczkó Katalin pszichiáter, párkapcsolati szakértő, a Szeretetkert program alapítója Hámori Barbarával beszélgetett arról, hogyan mérgezzük a kapcsolatainkat anélkül, hogy észrevennénk, és mi az a szemléletváltás, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy 50, 60 vagy akár 70 évesen is boldogan, közösségben és szeretetben éljünk.

    A kapcsolat gyilkosai: A javítási kényszer és a „némaság”

    A konfliktusok alapvetően abból adódnak, hogy máshogy látjuk a világot. Virginia Satir családterapeuta szerint a hasonlóságaink alapján találkozunk, de a különbözőségeinkből tanulunk. A baj ott kezdődik, amikor konfliktushelyzetben bekapcsol egy téves eszme: azt hisszük, mi látjuk jól a valóságot, és a másikat meg kell javítani.

    A leggyakoribb hibák, amikkel a boldog élet esélyét romboljuk:

    A javító szándékú rombolás: Indulatok, minősítés, számonkérés és becsmérlés. Ezzel a másik önbecsülését és énképét támadjuk, ami egy lefelé tartó érzelmi spirált indít el.

    A csönddel büntetés (Silent Treatment): 

    Ez egy passzív-agresszív eszköz, amit Marschall Rosenberg „öngyilkos kommunikációnak” hív. A sértődött hallgatás valójában érzelmi zsarolás: „ha te így, akkor én napokig nem szólok hozzád”.

    Az önfeláldozás csapdája 

    Főleg nőknél gyakori az önfeláldozó séma. Kezdetben mindent megadunk a másiknak, de közben észrevétlenül kialakul egy egyensúlyi aránytalanság, és elveszítjük önmagunkat.

    Amikor a test beszél helyettünk: Hízás mint védvonal?

    Ha a kapcsolatban nem állunk ki magunkért, és „nyuszivá”, alkalmazkodóvá válunk, annak súlyos ára van. Ha mi nem lázadunk fel, a testünk fog fellázadni. Dr. Piczkó Katalin egy megdöbbentő összefüggésre világított rá: a hízás sokszor egy tudattalan védekezés. Ha lelkileg láthatatlanná válunk a kapcsolatban, a testünk elkezdi megnövelni a határait, hogy „láthatóbbá” tegye magát, vagy éppen így védekezzen a külvilág ellen. A hosszú, egészséges élethez elengedhetetlen, hogy ne söpörjük a szőnyeg alá a problémákat.

    A boldog öregkor titka: Vízszintes rohanás helyett függőleges mélység

    A hosszú, boldog élet egyik legnagyobb titka az életmódunk és a fókuszunk megváltoztatásában rejlik, ahogy idősödünk. A modern ember élete gyakran egy „horizontális rohanás”: munka, feladatok, tevékenységek uralják a napjainkat, miközben a kapcsolatainkra alig marad idő.

    A szakértő szerint az élet második felében (a gyerekek kirepülése után) a feladatunk a „bölcsülés” és a befelé fordulás.

    Irányváltás: A horizontális rohanásból el kell indulnunk a vertikális irányba, ahol a kapcsolatok és a belső utazás kapják a főszerepet.

    Mások támogatása: A felhalmozott tapasztalat átadása, a mentoring és a mások segítése adhat új értelmet a mindennapoknak.

    Elengedés és újrakezdés 50 felett

    Az egyik legnehezebb, de legfontosabb aktivitás a boldog élethez az elengedés tanulása. Legyen szó a kirepülő gyerekekről vagy a változó szerepeinkről. Piczkó Katalin szerint a legnagyobb tanítás abban rejlik, hogyan engedünk el. Ha aggódással engedjük el a gyermekünket, az valójában önzés. Az igazi ajándék a bizalom, amivel a gyerek (és mi magunk is) kiléphetünk az új életbe.

    És hogy van-e szerelem 70 felett? Abszolút! A szakértő praxisában 70-75 éves párok is randiznak és találnak egymásra online felületeken. Egy nő 80 évesen is nő, és a vágy a kapcsolódásra sosem múlik el. A hosszú élet titka tehát nem a magányos visszavonulás, hanem a bátorság a kapcsolódáshoz, bármilyen életkorban.

    Merj szembenézni a kapcsolataiddal!

    Szeretnéd tudni, hogyan ismerheted fel a saját „szeretetkerted” állapotát? Érdekel, miért démonizáljuk a párunkat a kapcsolat közepén, és hogyan juthatunk el a valódi elfogadásig?

    Hallgasd meg a teljes, mély és gyakorlatias beszélgetést Hámori Barbara és Dr. Piczkó Katalin között, és kezdd el még ma ápolni a kapcsolataidat a hosszú, boldog életért! Kattints az adásért!

  • A szabadság ára és ajándéka – Hodász András őszintén mesél a papi hivatás elhagyásáról és az újrakezdésről

    A szabadság ára és ajándéka – Hodász András őszintén mesél a papi hivatás elhagyásáról és az újrakezdésről

    Hodász András története sokkolta az országot: egy elismert katolikus pap, aki tíz évnyi önmarcangolás, szorongás és pánikrohamok után 42 évesen meghozta a döntést – kilép a papi hivatásból és felvállalja melegségét. 

    Ez a lépés nem csak a hivatásától, hanem a teljes megélhetésétől és korábbi baráti körétől is megfosztotta. Hogyan lehet egy ilyen drasztikus, mindent felforgató döntés után is hosszú, boldog életet élni?

    A hosszú boldog élet titka: Nem a hosszú, hanem a BOLDOG!

    Hodász András számára a kérdés nem az, hogyan kell sokáig élni, hanem hogyan kell boldogan élni. Szerinte a boldogságot nem az örömmel, hanem azzal az érzéssel kell azonosítani, hogy a saját, önazonos életünket éljük, amiért megszületünk. Ez az alapvető helyzet az, amit a legnagyobb célnak tart.

    A kulcs Andrásnál a kétségbeesésből fakadó önazonosság volt. A történelem hősei is féltek, mégis cselekedtek, mert egy belső erő arra indította őket, hogy muszáj lesz önazonosnak lenniük. A folyamatos önmarcangolás és az elfojtás szorongásokhoz és pánikrohamokhoz vezetett – ezek a tünetek figyelmeztették, hogy a változás elkerülhetetlen.

    Krízis és új élet párkapcsolati coachként

    Hodász András 42 évesen egy teljes megsemmisülés állapotából építette újra az életét. Jelenleg párkapcsolati coachként dolgozik, amihez papi pályája alatt szerzett, a házasságok kríziseit érintő tapasztalatai is hozzájárultak.

    Az életközepi válság

    A 40-es években sok embernél felmerül a kérdés, jó párt, jó hivatást választott-e. A szakértő óva int attól, hogy az elbizonytalanodást egyből válásként vagy pályaelhagyásként értelmezzük. Ezt az állapotot krízisnek nevezi, amelynek során minden megkérdőjeleződik, de ez lehetőséget ad az élet új alapokra helyezésére, akár az eredeti párkapcsolat, vagy hivatás újrafelfedezésével.

    A párkapcsolat gyilkosai: Kommunikáció és időhiány

    Coachként a legfőbb problémának a kommunikációs elakadásokat látja. Az emberek nem tudnak az érzéseikről beszélni, ezért felszínes dolgokon vitatkoznak (pl. miért nincs elpakolva a tej a hűtőbe?).

    A másik óriási probléma a kevés kettesben töltött idő. Hodász András a párkapcsolatot egy növényhez hasonlítja: ha nem dolgozunk rajta, nem tápláljuk, az magától megsemmisül. A havi egy közös estének is nehéz megvalósulnia a munka és a gyerekek miatt, de szerinte enélkül 5–20 év után a párok két vadidegenként állnak majd egymás előtt.

    A megcsalás és a bizalom

    A megcsalás a mai világban túl könnyen megtörténik, hiszen a technológia leegyszerűsíti a dolgokat. Hodász András azonban azt mondja: minden kapcsolat megmenthető, amit meg akarnak menteni. A bizalom visszaépítése nehéz, de nem lehetetlen; látott már erre példát, még súlyos krízis (pl. másik kapcsolatból született gyermek) után is.

    A párkapcsolati coach 3 titka a tartós kapcsolódáshoz

    Ma már párkapcsolati coachként Hodász András abban segít, hogy mások ne jussanak el a teljes megsemmisülés állapotába. A jó emberi kapcsolatok a hosszú boldog élet egyik kulcsa, melynek aktív fenntartása a legfontosabb.

    1. A „munka” elve: A kapcsolat magától megsemmisül

    A párkapcsolat egy növényhez hasonlít: ha nem dolgozunk rajta, magától megsemmisül. A legnagyobb hiba a kevés kettesben töltött idő. A havi egy randevú is nehezen valósul meg a rohanó hétköznapokban, de a szakértő szerint enélkül 5–20 év után a párok két vadidegenként állnak egymás előtt.

    2. Az őszinte kommunikáció trükkje

    A kommunikációs elakadások a párkapcsolat gyilkosai: az emberek nem tudnak az érzéseikről beszélni. A felszínes viták (pl. tej a hűtőben) mögött mindig mélyebb, elfojtott érzések húzódnak. A boldog kapcsolathoz vezető aktív gyakorlat az, ha megtanulunk a saját érzelmeinkről beszélni, ahelyett, hogy támadnánk a másikat.

    3. A bizalom visszaszerzése

    Bár a megcsalás a technológia miatt ma túl könnyűvé vált, András hisz abban, hogy minden kapcsolat megmenthető, amit meg akarnak menteni. Még a súlyos krízisek után is visszaépíthető a bizalom, de ehhez mindkét fél aktív részvételére van szükség.

    Összességében Hodász András élete bizonyítja: a boldog élet kulcsa az önazonosság, a lelki egészségre való fókuszálás (a szorongás menedzselése) és a kapcsolatokba fektetett aktív munka.

    Hogyan építheted újjá a boldogságod?

    Mi volt az a belső erő, ami megmentette Hodász Andrást a teljes összeomlástól?

    Hallgasd meg a teljes, mélyinterjút Hámori Barbara producer és Hodász András párkapcsolati coach között. Fedezd fel a hit, a hivatás és az önazonosság titkát, és tudd meg, hogyan válhat a legnagyobb krízis az életed legnagyobb lehetőségévé, hogy utána hosszú, boldog életet élhess!

  • A hosszabb élet titka: a prevenció, ami mindannyiunk kezében van

    A hosszabb élet titka: a prevenció, ami mindannyiunk kezében van

    Az emberiség történetében sosem voltunk olyan közel ahhoz, hogy ne csak hosszabban, de jobban is éljünk. De vajon mennyire reális cél 10-15 évvel meghosszabbítani az egészséges életünket? Az Én Kék Zónám podcast legújabb adásában Kóka János üzletember volt a vendégünk, aki forradalmi ötleteivel és gyakorlatias megközelítésével új szemszögből világítja meg a longevity témáját. 

    A beszélgetésből kiderül, hogy az egészségünk 40%-ban az életvitelünktől függ. Ez az adat arra ösztönöz, hogy a betegségek kezelése helyett a megelőzésre, azaz a prevencióra fókuszáljunk.

    Aktív-karkötő a nemzeti egészségprogramban

    A prevenció hiánya a magyar egészségügy egyik legnagyobb problémája. A szakember szerint a prevencióra fordított magyarországi költés drámaian alacsony, mindössze 16 euró/fő/év, szemben a németországi 200 euróval. A probléma megoldására egy ambiciózus, mégis megvalósítható programot vázolt fel: minden 18 év feletti magyar állampolgár kapna egy okoskarkötőt és egy AI-alapú alkalmazást. Ez az eszköz segítene az alapvető élettani funkciók monitorozásában, és pozitív motivációval ösztönözne az egészségesebb életmódra. A program finanszírozása a hevített dohánytermékek jövedéki adójának emeléséből származna, ami több mint 30 milliárd forintos bevételt hozna.

    A hosszú út a változás felé

    Az életmódváltás legtöbbször a testsúlycsökkentés miatt kezdődik, ami a magyar társadalom harmadát érintő elhízás és kétharmadát érintő túlsúly miatt nem meglepő. A legtöbben a látható tünetet, az elhízást érzékelik problémának, holott az sokszor csak egy tünet, ami olyan háttérproblémákra utal, mint a metabolikus szindróma vagy az inzulinrezisztencia. 

    Kóka János szerint a változást elindítani a legnehezebb. Az első 30 nap a kritikus, mert ekkor tapasztalja meg az ember a lemondás nehézségét. A programok célja, hogy ez a kezdeti időszak zökkenőmentesebb legyen, és az ügyfelek megértsék, hogy az életmódváltás nem egy örökös lemondás, hanem egy új, jobb életminőséghez vezető út.

    Az egészség nem luxus

    Sokan támadják a longevity ipart azzal, hogy az csupán a gazdagok hobbija. A szakértő azonban cáfolja ezt, hiszen az alapvető, egészséges szokások kialakítása nem kerül pénzbe. A dohányzás elhagyása, az alkohol fogyasztásának minimalizálása, a mozgás beiktatása a mindennapokba és az egészségtelen nassolnivalók elhagyása nem igényel extra kiadásokat.

    Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk egyre jobban terjednek a köztudatban, köszönhetően a podcastoknak, előadásoknak és a vállalatok egészségnevelő programjainak. A változásnak a mi életünkben kell elkezdődnie.

    Ha érdekel, hogyan reformálható meg az egészségügy, és hogyan tudsz te is tenni a saját hosszú, boldog életedért, hallgasd meg a teljes adást!

  • Túl a problémákon: A Lélekmódváltás és a kiút a sémákból

    Túl a problémákon: A Lélekmódváltás és a kiút a sémákból

    A mai felgyorsult világban egyre többet beszélünk az életmódváltásról, ám Hámori Barbara podcastjának legújabb epizódjában Herner Dorka pszichológus és terapeuta, egy új, de annál fontosabb témát boncolgat: a lélekmódváltást.
    Barbara személyes tapasztalatai szerint sokszor hiányzik a terápiás folyamatokból a kézzelfogható megoldás és a kiút megmutatása a problémák halmazából. Herner Dorka pont ebben segít, hiszen a pszichológiai elméletek mellett saját, személyes tapasztalatain keresztül mutat utat, és kínál konkrét eszközöket a mindennapi lelki nehézségekhez.

    Mi is az a lélekmódváltás?

    A fogalom nem véletlenül emlékeztet az életmódváltásra: itt is egy tudatos, rendszeres gyakorláson alapuló folyamatról van szó. A különbség annyi, hogy nem a testünket eddzük, hanem a belső régi sémáinkat, beidegződéseinket tanuljuk meg felismerni és átírni.

    A terápiás folyamat akkor tud igazán hatékony lenni, ha nemcsak a problémahalmok körül bolyongunk, hanem kézhez kapunk olyan eszközöket is, amelyek segítenek átformálni a napi működésünket. Ez lehet egy önmegfigyelési napló, egy gondolatátalakító gyakorlat vagy épp egy tudatos döntés arról, hogy holnap máshogy reagálunk, mint tegnap.

    A kiút az önmarcangolásból és az áldozatszerepből

    Az önmarcangolás és a folyamatos megfelelési kényszer a modern kor egyik nagy kihívása. Sokan gondolják, hogy minden rosszban egyedül ők a hibásak. Ez az áldozatszerep azonban egy kényelmes, ámde gátló állapot, amelyből nehéz kilépni. A pszichológiai munka során megtanulható, hogy az önmarcangolás helyett felelősséget vállaljunk a tetteinkért anélkül, hogy ez pusztító önkritikához vezetne. A cél, hogy ne a problémában fetrengjünk, hanem túlélővé váljunk, és a régi sebeinket begyógyítva, megerősödve folytassuk az utunkat. Ez egy lassú folyamat, de a kitartás és az állhatatosság meghozza a gyümölcsét. 

    A közösség gyógyító ereje

    A modern ember egyik legnagyobb kihívása a kapcsolatok hiánya. „Hol van a falu?” – teszi fel a kérdést Dorka is. A családok sokszor nem támogató közegek, a barátságok időhiány miatt elapadnak, a közösségi terek eltűnnek.

    Pedig a lelki edzettség éppúgy épül közös gyakorlás által, mint a testünk. A szakemberek egyre többször hangsúlyozzák a közösség gyógyító erejét, hiszen ott tudunk igazán feloldódni és önmagunk lenni. A sportcsoportok, hobbikörök vagy baráti társaságok mind segíthetnek abban, hogy megtaláljuk a saját „törzsünket”, ahol nem a születési kötelékek, hanem a hasonló gondolkodásmód és a kölcsönös támogatás tart össze.

    A határok fontossága és a kiégés megelőzése

    A határok nem falak. A határ az a távolság, ahol egyszerre tudom szeretni önmagam és a másikat. Ha túl közel engedek valakit, elfogyok. Ha túl messze tartom, elveszítjük egymást. A határtartás tanulható, sőt tanulandó, mert egyensúlyra van szükség az énidő, a kapcsolatok és a munka között. 

    A munka, a család és a magánélet közötti határok meghúzása sokak számára jelent problémát. A pszichológus szerint a határ az a távolság, ahol egyszerre tudjuk szeretni magunkat és a másikat. A valódi énidő nem feltétlenül az egyedüllétet jelenti, hanem azt az időt, amikor töltődünk, és ez lehet akár egy közös családi program is.

    A kiégés (burnout) gyakran azoknál jelentkezik, akik ambiciózusak, és nem figyelnek a belső határaikra. A kiégés első jelei gyakran a saját igények figyelmen kívül hagyásában mutatkoznak meg, és ha ezt nem kezeljük tudatosan, végül a fizikai és mentális összeomlás szélére sodorhat minket. 

    A kiégés nem egyik napról a másikra érkezik. Fázisai változó intenzitással, de felismerhető minták mentén épülnek fel:

    1. Kóros bizonyítási vágy
    2. Fokozott erőfeszítés
    3. Saját igények háttérbe szorulása
    4. Konfliktuskerülés
    5. Értékvesztés, céltalanság
    6. Tételvesztés, dezorientáltság
    7. Elszigetelődés
    8. Viselkedés-változások
    9. Deperszonalizáció (társas tér kiürese)
    10. Belső üresség
    11. Depresszió
    12. Teljes kiégés

    A kulcs a megelőzés: időben felismerni, mikor telítődtünk, és a fal előtt megállni. A lélekápolás és a tudatos önvizsgálat segíthet abban, hogy ne egy katasztrófa, hanem egy új kezdet szülessen a mélypontból.

    Ha érdekel, hogyan segítenek a konkrét terápiás módszerek, és mit jelent a lélekmódváltás a gyakorlatban, hallgasd meg a teljes beszélgetést!

  • Hogyan hoz új korszakot a mesterséges intelligencia a rákgyógyításban?

    Hogyan hoz új korszakot a mesterséges intelligencia a rákgyógyításban?

    A rákbetegségek száma világszerte egyre nő – különösen aggasztó, hogy a fiatal korosztályt is egyre gyakrabban érinti. Miközben percenként egy ember hal meg daganatos megbetegedés miatt, az orvostudomány egy új korszak határán áll: a mesterséges intelligenciával (AI) támogatott, személyre szabott terápiák lehetősége már nem a távoli jövő, hanem a jelen része.

    A gyógyítás új iránya: személyre szabott terápia

    A rákbetegségek kezelésében eddig az általános protokollok domináltak: kemoterápia, sugárkezelés, gyógyszerek. Ezek azonban sokszor nem veszik figyelembe a beteg egyedi genetikai és biológiai adottságait. Az új megközelítés szerint minden daganat mögött egyedi génhibák húzódhatnak meg – és ezek pontos feltérképezésével, molekuláris diagnosztika segítségével meghatározható, hogy mely gyógyszer lehet valóban hatékony egy adott páciens számára.

    Digitális terápiatervezés: mit tud az AI?

    A mesterséges intelligencia ezen a ponton lép be: a digitális terápiatervező rendszerek képesek több ezer biológiai paramétert egyszerre elemezni, és ezek alapján olyan gyógyszert javasolni, amely a legnagyobb valószínűséggel hatékony az adott beteg számára. Ez már nem csak teória – a klinikai vizsgálatok igazolják, hogy ez az irány öt-hatszor jobb túlélési esélyt nyújthat áttétes daganatok esetén is, mint a hagyományos módszerek.

    AI + orvos: Magyar szoftver forradalmasíthatja a rákgyógyítást

    A rák világszerte a vezető halálokok közé tartozik – percenként átlagosan 20 ember veszti életét daganatos megbetegedés következtében. Miközben az orvostudomány minden erejével próbál lépést tartani a kihívásokkal, a mesterséges intelligencia (AI) és a személyre szabott gyógyászat új távlatokat nyit. Ennek az áttörésnek a középpontjában pedig egy magyar cég, a Genomate Zrt. áll.

    Az AI nem váltja le az orvost – hanem megerősíti

    Sokan felteszik a kérdést: vajon kiválthatja-e az orvost egy szoftver? A válasz egyértelműen nem. A mesterséges intelligencia nem az orvos helyett, hanem vele együtt dolgozik – döntéstámogató eszközként. Segítségével az orvos a nyers adatok helyett már értelmezett, kontextusba helyezett információkat kap, és így sokkal pontosabban választhatja ki a leghatékonyabb kezelési módot.

    A magyar fejlesztésű Genomate: tudást klónozva segít

    A forradalmi áttörést jelentő precíziós onkológiai szoftver kifejlesztése mögött Dr. Peták István és csapata áll. 2022-ben hozták létre a Genomate Zrt.-t, hogy klinikai tapasztalataik alapján létrejöhessen egy olyan AI-alapú rendszer, amely a beteg genetikai profilja alapján segít kiválasztani a leghatékonyabb célzott gyógyszert.

    Ez a szoftver nem „véleményez”, hanem tudományosan validált, determinisztikus alapon dolgozik: ugyanarra az adatra mindig ugyanazt az eredményt adja – ez teszi valódi orvosi eszközzé. A Genomate algoritmusai több mint 80 000 képlet alapján választják ki a legvalószínűbb hatásos gyógyszert az egyedi génhibákra.

    Miért fontos ez?

    A jelenlegi gyakorlat szerint a terápiákat sokszor általános hatásosság alapján választják ki – ez azonban nem mindenkinél működik. Egy célzott terápiás javaslat akár öt-hatszor jobb túlélési esélyt adhat áttétes daganatoknál is. A Genomate célja, hogy ezek az eszközök ne csak elérhetőek legyenek, hanem valóban eljussanak a rendelőkbe és a betegekhez is.

    A cél: több mint 90%-os hatásosság

    A fejlesztők víziója ambiciózus: eljutni odáig, hogy a daganatos betegek több mint 90%-a személyre szabott, hatásos kezelést kaphasson. A rendszer már most használható, és az USA-ban, többek között a Mayo Klinika validációs programjában is tesztelték. A Genomate emellett a Cancer Moonshot kezdeményezés részét képező CancerX nemzetközi konzorcium alapító tagja is – olyan szereplőkkel együtt, akik az egészségügy digitalizációján dolgoznak világszinten.

    A rendszer már létezik – de nem mindenkihez jut el

    A legnagyobb kihívás ma már nem az eszközök vagy az adatok hiánya, hanem az elérhetőség. Magyarországon például több ilyen típusú molekuláris profilvizsgálat elérhető, de sok esetben nem támogatja őket a társadalombiztosítás. Ez azt jelenti, hogy azok a páciensek, akiknek talán éppen életmentő lenne a személyre szabott terápia, nem mindig férnek hozzá időben.

    És mit csinál ilyenkor az orvos?

    Fontos hangsúlyozni: az AI nem váltja ki az orvost. Épp ellenkezőleg – döntéstámogatást nyújt. Az orvosoknak a jövőben is kulcsszerepük lesz, de a mesterséges intelligencia segíthet abban, hogy a diagnózis pontosabb, a kezelés célzottabb, a terápia pedig személyre szabottabb lehessen.

    Életmód, genetika és az egészség jövője

    Bár a precíziós onkológia ma még elsősorban genetikai alapon működik, az életmódi tényezők – táplálkozás, mozgás, stressz, alvás – egyre fontosabbak lesznek a megelőzés és a terápiatervezés szempontjából is. Az egészség jövője tehát nemcsak a laborban dől el, hanem a hétköznapjainkban is.

    Ha érdekel, hogyan működik ez a valóságban, és milyen áttörést hozhat a rákos betegek számára a precíziós onkológia, hallgasd meg a legfrissebb Az Én Kék Zónám podcast adást Hámori Barbarával és Dr. Peták Istvánnal.