Az Én Kék Zónám

Címke: terápia

  • A hosszabb élet titka: a prevenció, ami mindannyiunk kezében van

    A hosszabb élet titka: a prevenció, ami mindannyiunk kezében van

    Az emberiség történetében sosem voltunk olyan közel ahhoz, hogy ne csak hosszabban, de jobban is éljünk. De vajon mennyire reális cél 10-15 évvel meghosszabbítani az egészséges életünket? Az Én Kék Zónám podcast legújabb adásában Kóka János üzletember volt a vendégünk, aki forradalmi ötleteivel és gyakorlatias megközelítésével új szemszögből világítja meg a longevity témáját. 

    A beszélgetésből kiderül, hogy az egészségünk 40%-ban az életvitelünktől függ. Ez az adat arra ösztönöz, hogy a betegségek kezelése helyett a megelőzésre, azaz a prevencióra fókuszáljunk.

    Aktív-karkötő a nemzeti egészségprogramban

    A prevenció hiánya a magyar egészségügy egyik legnagyobb problémája. A szakember szerint a prevencióra fordított magyarországi költés drámaian alacsony, mindössze 16 euró/fő/év, szemben a németországi 200 euróval. A probléma megoldására egy ambiciózus, mégis megvalósítható programot vázolt fel: minden 18 év feletti magyar állampolgár kapna egy okoskarkötőt és egy AI-alapú alkalmazást. Ez az eszköz segítene az alapvető élettani funkciók monitorozásában, és pozitív motivációval ösztönözne az egészségesebb életmódra. A program finanszírozása a hevített dohánytermékek jövedéki adójának emeléséből származna, ami több mint 30 milliárd forintos bevételt hozna.

    A hosszú út a változás felé

    Az életmódváltás legtöbbször a testsúlycsökkentés miatt kezdődik, ami a magyar társadalom harmadát érintő elhízás és kétharmadát érintő túlsúly miatt nem meglepő. A legtöbben a látható tünetet, az elhízást érzékelik problémának, holott az sokszor csak egy tünet, ami olyan háttérproblémákra utal, mint a metabolikus szindróma vagy az inzulinrezisztencia. 

    Kóka János szerint a változást elindítani a legnehezebb. Az első 30 nap a kritikus, mert ekkor tapasztalja meg az ember a lemondás nehézségét. A programok célja, hogy ez a kezdeti időszak zökkenőmentesebb legyen, és az ügyfelek megértsék, hogy az életmódváltás nem egy örökös lemondás, hanem egy új, jobb életminőséghez vezető út.

    Az egészség nem luxus

    Sokan támadják a longevity ipart azzal, hogy az csupán a gazdagok hobbija. A szakértő azonban cáfolja ezt, hiszen az alapvető, egészséges szokások kialakítása nem kerül pénzbe. A dohányzás elhagyása, az alkohol fogyasztásának minimalizálása, a mozgás beiktatása a mindennapokba és az egészségtelen nassolnivalók elhagyása nem igényel extra kiadásokat.

    Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk egyre jobban terjednek a köztudatban, köszönhetően a podcastoknak, előadásoknak és a vállalatok egészségnevelő programjainak. A változásnak a mi életünkben kell elkezdődnie.

    Ha érdekel, hogyan reformálható meg az egészségügy, és hogyan tudsz te is tenni a saját hosszú, boldog életedért, hallgasd meg a teljes adást!

  • Túl a problémákon: A Lélekmódváltás és a kiút a sémákból

    Túl a problémákon: A Lélekmódváltás és a kiút a sémákból

    A mai felgyorsult világban egyre többet beszélünk az életmódváltásról, ám Hámori Barbara podcastjának legújabb epizódjában Herner Dorka pszichológus és terapeuta, egy új, de annál fontosabb témát boncolgat: a lélekmódváltást.
    Barbara személyes tapasztalatai szerint sokszor hiányzik a terápiás folyamatokból a kézzelfogható megoldás és a kiút megmutatása a problémák halmazából. Herner Dorka pont ebben segít, hiszen a pszichológiai elméletek mellett saját, személyes tapasztalatain keresztül mutat utat, és kínál konkrét eszközöket a mindennapi lelki nehézségekhez.

    Mi is az a lélekmódváltás?

    A fogalom nem véletlenül emlékeztet az életmódváltásra: itt is egy tudatos, rendszeres gyakorláson alapuló folyamatról van szó. A különbség annyi, hogy nem a testünket eddzük, hanem a belső régi sémáinkat, beidegződéseinket tanuljuk meg felismerni és átírni.

    A terápiás folyamat akkor tud igazán hatékony lenni, ha nemcsak a problémahalmok körül bolyongunk, hanem kézhez kapunk olyan eszközöket is, amelyek segítenek átformálni a napi működésünket. Ez lehet egy önmegfigyelési napló, egy gondolatátalakító gyakorlat vagy épp egy tudatos döntés arról, hogy holnap máshogy reagálunk, mint tegnap.

    A kiút az önmarcangolásból és az áldozatszerepből

    Az önmarcangolás és a folyamatos megfelelési kényszer a modern kor egyik nagy kihívása. Sokan gondolják, hogy minden rosszban egyedül ők a hibásak. Ez az áldozatszerep azonban egy kényelmes, ámde gátló állapot, amelyből nehéz kilépni. A pszichológiai munka során megtanulható, hogy az önmarcangolás helyett felelősséget vállaljunk a tetteinkért anélkül, hogy ez pusztító önkritikához vezetne. A cél, hogy ne a problémában fetrengjünk, hanem túlélővé váljunk, és a régi sebeinket begyógyítva, megerősödve folytassuk az utunkat. Ez egy lassú folyamat, de a kitartás és az állhatatosság meghozza a gyümölcsét. 

    A közösség gyógyító ereje

    A modern ember egyik legnagyobb kihívása a kapcsolatok hiánya. „Hol van a falu?” – teszi fel a kérdést Dorka is. A családok sokszor nem támogató közegek, a barátságok időhiány miatt elapadnak, a közösségi terek eltűnnek.

    Pedig a lelki edzettség éppúgy épül közös gyakorlás által, mint a testünk. A szakemberek egyre többször hangsúlyozzák a közösség gyógyító erejét, hiszen ott tudunk igazán feloldódni és önmagunk lenni. A sportcsoportok, hobbikörök vagy baráti társaságok mind segíthetnek abban, hogy megtaláljuk a saját „törzsünket”, ahol nem a születési kötelékek, hanem a hasonló gondolkodásmód és a kölcsönös támogatás tart össze.

    A határok fontossága és a kiégés megelőzése

    A határok nem falak. A határ az a távolság, ahol egyszerre tudom szeretni önmagam és a másikat. Ha túl közel engedek valakit, elfogyok. Ha túl messze tartom, elveszítjük egymást. A határtartás tanulható, sőt tanulandó, mert egyensúlyra van szükség az énidő, a kapcsolatok és a munka között. 

    A munka, a család és a magánélet közötti határok meghúzása sokak számára jelent problémát. A pszichológus szerint a határ az a távolság, ahol egyszerre tudjuk szeretni magunkat és a másikat. A valódi énidő nem feltétlenül az egyedüllétet jelenti, hanem azt az időt, amikor töltődünk, és ez lehet akár egy közös családi program is.

    A kiégés (burnout) gyakran azoknál jelentkezik, akik ambiciózusak, és nem figyelnek a belső határaikra. A kiégés első jelei gyakran a saját igények figyelmen kívül hagyásában mutatkoznak meg, és ha ezt nem kezeljük tudatosan, végül a fizikai és mentális összeomlás szélére sodorhat minket. 

    A kiégés nem egyik napról a másikra érkezik. Fázisai változó intenzitással, de felismerhető minták mentén épülnek fel:

    1. Kóros bizonyítási vágy
    2. Fokozott erőfeszítés
    3. Saját igények háttérbe szorulása
    4. Konfliktuskerülés
    5. Értékvesztés, céltalanság
    6. Tételvesztés, dezorientáltság
    7. Elszigetelődés
    8. Viselkedés-változások
    9. Deperszonalizáció (társas tér kiürese)
    10. Belső üresség
    11. Depresszió
    12. Teljes kiégés

    A kulcs a megelőzés: időben felismerni, mikor telítődtünk, és a fal előtt megállni. A lélekápolás és a tudatos önvizsgálat segíthet abban, hogy ne egy katasztrófa, hanem egy új kezdet szülessen a mélypontból.

    Ha érdekel, hogyan segítenek a konkrét terápiás módszerek, és mit jelent a lélekmódváltás a gyakorlatban, hallgasd meg a teljes beszélgetést!

  • Hogyan hoz új korszakot a mesterséges intelligencia a rákgyógyításban?

    Hogyan hoz új korszakot a mesterséges intelligencia a rákgyógyításban?

    A rákbetegségek száma világszerte egyre nő – különösen aggasztó, hogy a fiatal korosztályt is egyre gyakrabban érinti. Miközben percenként egy ember hal meg daganatos megbetegedés miatt, az orvostudomány egy új korszak határán áll: a mesterséges intelligenciával (AI) támogatott, személyre szabott terápiák lehetősége már nem a távoli jövő, hanem a jelen része.

    A gyógyítás új iránya: személyre szabott terápia

    A rákbetegségek kezelésében eddig az általános protokollok domináltak: kemoterápia, sugárkezelés, gyógyszerek. Ezek azonban sokszor nem veszik figyelembe a beteg egyedi genetikai és biológiai adottságait. Az új megközelítés szerint minden daganat mögött egyedi génhibák húzódhatnak meg – és ezek pontos feltérképezésével, molekuláris diagnosztika segítségével meghatározható, hogy mely gyógyszer lehet valóban hatékony egy adott páciens számára.

    Digitális terápiatervezés: mit tud az AI?

    A mesterséges intelligencia ezen a ponton lép be: a digitális terápiatervező rendszerek képesek több ezer biológiai paramétert egyszerre elemezni, és ezek alapján olyan gyógyszert javasolni, amely a legnagyobb valószínűséggel hatékony az adott beteg számára. Ez már nem csak teória – a klinikai vizsgálatok igazolják, hogy ez az irány öt-hatszor jobb túlélési esélyt nyújthat áttétes daganatok esetén is, mint a hagyományos módszerek.

    AI + orvos: Magyar szoftver forradalmasíthatja a rákgyógyítást

    A rák világszerte a vezető halálokok közé tartozik – percenként átlagosan 20 ember veszti életét daganatos megbetegedés következtében. Miközben az orvostudomány minden erejével próbál lépést tartani a kihívásokkal, a mesterséges intelligencia (AI) és a személyre szabott gyógyászat új távlatokat nyit. Ennek az áttörésnek a középpontjában pedig egy magyar cég, a Genomate Zrt. áll.

    Az AI nem váltja le az orvost – hanem megerősíti

    Sokan felteszik a kérdést: vajon kiválthatja-e az orvost egy szoftver? A válasz egyértelműen nem. A mesterséges intelligencia nem az orvos helyett, hanem vele együtt dolgozik – döntéstámogató eszközként. Segítségével az orvos a nyers adatok helyett már értelmezett, kontextusba helyezett információkat kap, és így sokkal pontosabban választhatja ki a leghatékonyabb kezelési módot.

    A magyar fejlesztésű Genomate: tudást klónozva segít

    A forradalmi áttörést jelentő precíziós onkológiai szoftver kifejlesztése mögött Dr. Peták István és csapata áll. 2022-ben hozták létre a Genomate Zrt.-t, hogy klinikai tapasztalataik alapján létrejöhessen egy olyan AI-alapú rendszer, amely a beteg genetikai profilja alapján segít kiválasztani a leghatékonyabb célzott gyógyszert.

    Ez a szoftver nem „véleményez”, hanem tudományosan validált, determinisztikus alapon dolgozik: ugyanarra az adatra mindig ugyanazt az eredményt adja – ez teszi valódi orvosi eszközzé. A Genomate algoritmusai több mint 80 000 képlet alapján választják ki a legvalószínűbb hatásos gyógyszert az egyedi génhibákra.

    Miért fontos ez?

    A jelenlegi gyakorlat szerint a terápiákat sokszor általános hatásosság alapján választják ki – ez azonban nem mindenkinél működik. Egy célzott terápiás javaslat akár öt-hatszor jobb túlélési esélyt adhat áttétes daganatoknál is. A Genomate célja, hogy ezek az eszközök ne csak elérhetőek legyenek, hanem valóban eljussanak a rendelőkbe és a betegekhez is.

    A cél: több mint 90%-os hatásosság

    A fejlesztők víziója ambiciózus: eljutni odáig, hogy a daganatos betegek több mint 90%-a személyre szabott, hatásos kezelést kaphasson. A rendszer már most használható, és az USA-ban, többek között a Mayo Klinika validációs programjában is tesztelték. A Genomate emellett a Cancer Moonshot kezdeményezés részét képező CancerX nemzetközi konzorcium alapító tagja is – olyan szereplőkkel együtt, akik az egészségügy digitalizációján dolgoznak világszinten.

    A rendszer már létezik – de nem mindenkihez jut el

    A legnagyobb kihívás ma már nem az eszközök vagy az adatok hiánya, hanem az elérhetőség. Magyarországon például több ilyen típusú molekuláris profilvizsgálat elérhető, de sok esetben nem támogatja őket a társadalombiztosítás. Ez azt jelenti, hogy azok a páciensek, akiknek talán éppen életmentő lenne a személyre szabott terápia, nem mindig férnek hozzá időben.

    És mit csinál ilyenkor az orvos?

    Fontos hangsúlyozni: az AI nem váltja ki az orvost. Épp ellenkezőleg – döntéstámogatást nyújt. Az orvosoknak a jövőben is kulcsszerepük lesz, de a mesterséges intelligencia segíthet abban, hogy a diagnózis pontosabb, a kezelés célzottabb, a terápia pedig személyre szabottabb lehessen.

    Életmód, genetika és az egészség jövője

    Bár a precíziós onkológia ma még elsősorban genetikai alapon működik, az életmódi tényezők – táplálkozás, mozgás, stressz, alvás – egyre fontosabbak lesznek a megelőzés és a terápiatervezés szempontjából is. Az egészség jövője tehát nemcsak a laborban dől el, hanem a hétköznapjainkban is.

    Ha érdekel, hogyan működik ez a valóságban, és milyen áttörést hozhat a rákos betegek számára a precíziós onkológia, hallgasd meg a legfrissebb Az Én Kék Zónám podcast adást Hámori Barbarával és Dr. Peták Istvánnal.