Van egy jó és egy rossz hírünk. A rossz: reflux és IBS együtt civilizációs betegségek – nem halálosak, de krónikusan rontják az életminőséget. A jó: az esetek döntő részében életmóddal lehet a legtöbbet javítani rajtuk. Erről beszélgettünk Prof. Dr. Czakó Lászlóval, belgyógyász–gasztroenterológus–diabetológus szakértővel.
Mit ront el a modern étrend?
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (chipszek, cukrozott/szénsavas italok, energiaitalok; sok adalék a felvágottakban) kalóriában erősek, rostban szegények, és megbolygatják a bélflórát. Ehhez jön a mozgáshiány, ami lassítja a bélműködést. E két tényező együtt gyakran puffadáshoz és hasi panaszokhoz vezet.
Mit érdemes lépni? Több természetes rost (zöldség, gyümölcs, teljes értékű gabona), kevesebb „kényelmi” ultrafeldolgozott termék – és napi, könnyű mozgás. A rostok ráadásul teltségérzetet adnak, segítik a vércukor– és vérzsír-profilt is.
Reflux: mikor elég a házi praktika, és mikor kell orvos?
A tipikus rontó tényezők: késői, nagy, zsíros/fűszeres/paradicsomos étkezések, alkohol, koffein, cukros-szénsavas italok. A kisebb adagok és a korábbi vacsora sokat enyhít. Ha ezek mellett sincs javulás, jöhet a gasztroenterológiai kivizsgálás (szükség esetén endoszkópia). Fontos: a reflux és a fekély külön kórképek.
Fekély: két fő kiváltó és józan óvatosság
A gyomor-/nyombélfekély két fő „tettes”: a Helicobacter pylori és a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok). A Helicobacter gyakori, de nem minden hordozó beteg; kezelni csak indokolt esetben érdemes, mert a terápia többkomponensű antibiotikumkúra. Idősebb, rendszeresen fájdalomcsillapítót vagy (szekunder prevenció miatt) aszpirint szedő betegeknél szóba jön gyomorvédelem (savcsökkentő) orvosi javaslatra. Primer szív-érrendszeri megelőzésre az aszpirin nem ajánlott a mellékhatások miatt.
Mikrobiom & „áteresztő bél”: mi biztos, mi nem?
Rutinellátásban nem történik mikrobiom-vizsgálat: drága, a terápia pedig így is ugyanarra a két pillérre épül prebiotikum (rost) és célzott probiotikum. Az „áteresztő bél” jelenség létező kórképekhez (pl. colitis ulcerosa, coeliakia, fertőzés) társulhat, de önálló, sztenderd diagnosztikai protokoll nincs. A lényeg itt is: bélflóra-barát étrend és életmód.
„Mit tehetek ma?” – rövid csekklista
- Tányérból kezdj: minden étkezésnél legyen látható zöldség/gyümölcs + teljes értékű gabona.
- Refluxbarát este: kisebb, korai vacsora; kerüld a túl zsíros/fűszeres/paradicsomos fogásokat és az alkoholt/koffeint/szénsavas-cukros italokat.
- Tabletták és a gyomor: 65 év felett, tartós fájdalomcsillapító vagy szekunder prevenciós aszpirin mellett kérdezz rá az orvosnál a gyomorvédelemre; primer megelőzésre ne kezdj önállóan aszpirint.
- Hashajtó helyett: rost + folyadék + mozgás; a „szűztea” is hashajtóként viselkedhet, hosszú távon nem jó irány.
- Szűrés, időben: gondolkodj 45–50+ éves kortól vastagbél-szűrésben; ha polip volt, a kontroll gyakoriságát a lelettel egyeztesd.
- Mikrobiom-teszt helyett: prebiotikum (rost) + probiotikum célzottan, ha indokolt; „áteresztő bél” esetén nincsen egységes rutinvizsgálat.
Az emésztésed nem ellenség: visszajelez a szokásaidról. Ha a napi alapok (rost, mozgás, alvás, stresszkezelés) a helyükre kerülnek, sokszor már ez is látványos különbséget hoz. Ahol pedig orvosi lépés kell (elhúzódó reflux, fekélygyanú, szűrés), ott ne halogass – időt nyersz vele.
Ha még többet szeretnél megtudni, ne maradj le beszélgetésünkről!