Az Én Kék Zónám

Címke: prevenció

  • A hosszabb élet titka: a prevenció, ami mindannyiunk kezében van

    A hosszabb élet titka: a prevenció, ami mindannyiunk kezében van

    Az emberiség történetében sosem voltunk olyan közel ahhoz, hogy ne csak hosszabban, de jobban is éljünk. De vajon mennyire reális cél 10-15 évvel meghosszabbítani az egészséges életünket? Az Én Kék Zónám podcast legújabb adásában Kóka János üzletember volt a vendégünk, aki forradalmi ötleteivel és gyakorlatias megközelítésével új szemszögből világítja meg a longevity témáját. 

    A beszélgetésből kiderül, hogy az egészségünk 40%-ban az életvitelünktől függ. Ez az adat arra ösztönöz, hogy a betegségek kezelése helyett a megelőzésre, azaz a prevencióra fókuszáljunk.

    Aktív-karkötő a nemzeti egészségprogramban

    A prevenció hiánya a magyar egészségügy egyik legnagyobb problémája. A szakember szerint a prevencióra fordított magyarországi költés drámaian alacsony, mindössze 16 euró/fő/év, szemben a németországi 200 euróval. A probléma megoldására egy ambiciózus, mégis megvalósítható programot vázolt fel: minden 18 év feletti magyar állampolgár kapna egy okoskarkötőt és egy AI-alapú alkalmazást. Ez az eszköz segítene az alapvető élettani funkciók monitorozásában, és pozitív motivációval ösztönözne az egészségesebb életmódra. A program finanszírozása a hevített dohánytermékek jövedéki adójának emeléséből származna, ami több mint 30 milliárd forintos bevételt hozna.

    A hosszú út a változás felé

    Az életmódváltás legtöbbször a testsúlycsökkentés miatt kezdődik, ami a magyar társadalom harmadát érintő elhízás és kétharmadát érintő túlsúly miatt nem meglepő. A legtöbben a látható tünetet, az elhízást érzékelik problémának, holott az sokszor csak egy tünet, ami olyan háttérproblémákra utal, mint a metabolikus szindróma vagy az inzulinrezisztencia. 

    Kóka János szerint a változást elindítani a legnehezebb. Az első 30 nap a kritikus, mert ekkor tapasztalja meg az ember a lemondás nehézségét. A programok célja, hogy ez a kezdeti időszak zökkenőmentesebb legyen, és az ügyfelek megértsék, hogy az életmódváltás nem egy örökös lemondás, hanem egy új, jobb életminőséghez vezető út.

    Az egészség nem luxus

    Sokan támadják a longevity ipart azzal, hogy az csupán a gazdagok hobbija. A szakértő azonban cáfolja ezt, hiszen az alapvető, egészséges szokások kialakítása nem kerül pénzbe. A dohányzás elhagyása, az alkohol fogyasztásának minimalizálása, a mozgás beiktatása a mindennapokba és az egészségtelen nassolnivalók elhagyása nem igényel extra kiadásokat.

    Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk egyre jobban terjednek a köztudatban, köszönhetően a podcastoknak, előadásoknak és a vállalatok egészségnevelő programjainak. A változásnak a mi életünkben kell elkezdődnie.

    Ha érdekel, hogyan reformálható meg az egészségügy, és hogyan tudsz te is tenni a saját hosszú, boldog életedért, hallgasd meg a teljes adást!

  • A rost: A bélrendszer bajnoka, akit méltatlanul elfelejtettünk

    A rost: A bélrendszer bajnoka, akit méltatlanul elfelejtettünk

    Amikor az egészséges táplálkozásról esik szó, hajlamosak vagyunk a vitaminokra, a fehérjékre vagy a zsírokra fókuszálni, pedig a hosszú és egészséges élet egyik legfontosabb alkotóeleme a rost. Sokan gondolják, hogy a rostfogyasztás csupán a székrekedés és az emésztési problémák orvoslására szolgál, pedig valójában ennél sokkal többről van szó. 

    Az Én Kék Zónám podcast legújabb epizódjában a rosttudatos táplálkozás hazai úttörőjével, Soltész Erzsébet dietetikussal beszélget Hámori Barbara arról, miért van a magyar lakosság étrendjében a szükségesnél kevesebb rost, és hogyan befolyásolja ez a mindennapjainkat.

    Miért nem eszünk elég rostot?

    A modern, feldolgozott élelmiszerekben alapvetően kevés a rost, ami a magyar lakosság alacsony rostbeviteléhez vezet. Az ajánlott napi 25-30 gramm rost helyett átlagosan csupán 15-18 grammot fogyasztunk, ami hosszú távon komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Az ultrafeldolgozott ételek, a fehér liszt és a hozzáadott cukrok dominanciája nemcsak a testsúlygyarapodáshoz járul hozzá, hanem a bélmikrobiom egyensúlyát is felborítja.

    A szakember szerint a rosttudatosság alapja a természetes élelmiszerek előtérbe helyezése. A rostok kizárólag növényi eredetű ételekben találhatók meg, mint például a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes értékű gabonák és olajos magvak.

    A rostok jótékony hatásai a testre és a lélekre

    A rostoknak számos előnye van, amelyek messze túlmutatnak az emésztés támogatásán.

    • A mikrobiom táplálása: A rostok szolgálnak a vastagbélben élő jótékony baktériumok táplálékául, amelyek nélkülözhetetlenek az immunrendszer és az emésztőrendszer megfelelő működéséhez.
    • Betegségek megelőzése: A rostdús étrend kulcsszerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek, a vastagbélrák, valamint a cukorbetegség megelőzésében. A rostok stabilizálják a vércukorszintet, és segítenek elkerülni az inzulinrezisztenciát.
    • A bél-agy tengely: A mikrobiom és a pszichés állapotunk közötti szoros kapcsolat tudományosan is bizonyított. A megfelelő rostbevitel csökkentheti a szorongásra és a depresszióra való hajlamot.
    • Testsúlykontroll: A rostok hozzájárulnak a jóllakottságérzethez, így segítenek a testsúlykontrollban, mivel lassítják a szénhidrátok felszívódását és megakadályozzák a hirtelen vércukorszint-emelkedést.

    Tévhitek és a rosttudatos életmód kezdete

    A főzés nem károsítja a rostot. Sokan hiszik, hogy a főzés során a rostok eltűnnek az élelmiszerből, de ez nem igaz. A konyhatechnológia legfeljebb a rostok élettani hatásán változtat kissé.

    A „mindenmentes” nem csodaszer. A mindenmentes élelmiszerek nem feltétlenül egészségesebbek, ha feldolgozottak. A lényeg a természetes, változatos alapanyagokon van, mivel a különböző növények más-más típusú rostokat tartalmaznak.

    Fokozatosság és hidratálás.

    A rostdús étrendre való átállást fokozatosan kell elkezdeni, 4-8 héten keresztül. Hirtelen megnövelt rostmennyiség emésztési problémákat okozhat. Emellett a megfelelő folyadékbevitel elengedhetetlen, mivel a rostok vizet szívnak magukba.

    A szakember tanácsa, hogy próbáljunk minél több színes zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, mivel a színanyagok antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek, és segítenek a szabadgyökök lekötésében.

    A rostdús étrend a gyakorlatban: tippek a mindennapokra

    Sokszor nehéz elképzelni, hogyan néz ki egy rostdús étrend a gyakorlatban. A rostok a növényi élelmiszerek azon részei, amiket a szervezetünk nem tud lebontani. Ezek a szénhidrátok eljutnak a vastagbélbe, és ott fejtik ki jótékony hatásukat. De hol találod meg őket? A rostok forrásai a zöldségek (kiemelten a száraz hüvelyesek), a gyümölcsök, az olajos magvak, a diófélék és a teljes értékű gabonák.

    A rostdús étkezéshez nem kell feltétlenül bonyolult recepteket követni, elég, ha tudatosan válogatsz. Egy napod például így is kinézhet:

    • Reggeli: Tojás, avokádó és paradicsom vajas pirítóson, szezámmaggal megszórva. Vagy rágcsálhatsz hozzá zellerszárat is.
    • Tízórai: Görög joghurt áfonyával, mandulapehellyel és puffasztott amaránttal.
    • Ebéd: Lépj ki a krumpli-rizs univerzumból! Válassz csirkecombfilét grillzöldséggel, mint édesburgonya, pritamin, gomba és cukkini. Ez az egy étkezés akár 10 gramm rostot is tartalmazhat
    • Uzsonna: Egy gyümölcs mellé fogyassz egy marék diót vagy mandulát.
    • Vacsora: Dobd össze egy nagy adag salátát olívabogyóval, lilahagymával és paradicsommal.

    Ezek az egyszerű cserék és kiegészítések segíthetnek, hogy minden nap elegendő rostot vigyél be a szervezetedbe, anélkül, hogy megterhelő lenne.

    Ha szeretnéd tudni, hogyan segíthet a rosttudatosság a te egészségednek, és mik a modern táplálkozás legnagyobb buktatói, hallgasd meg a teljes beszélgetés!

  • Túl a problémákon: A Lélekmódváltás és a kiút a sémákból

    Túl a problémákon: A Lélekmódváltás és a kiút a sémákból

    A mai felgyorsult világban egyre többet beszélünk az életmódváltásról, ám Hámori Barbara podcastjának legújabb epizódjában Herner Dorka pszichológus és terapeuta, egy új, de annál fontosabb témát boncolgat: a lélekmódváltást.
    Barbara személyes tapasztalatai szerint sokszor hiányzik a terápiás folyamatokból a kézzelfogható megoldás és a kiút megmutatása a problémák halmazából. Herner Dorka pont ebben segít, hiszen a pszichológiai elméletek mellett saját, személyes tapasztalatain keresztül mutat utat, és kínál konkrét eszközöket a mindennapi lelki nehézségekhez.

    Mi is az a lélekmódváltás?

    A fogalom nem véletlenül emlékeztet az életmódváltásra: itt is egy tudatos, rendszeres gyakorláson alapuló folyamatról van szó. A különbség annyi, hogy nem a testünket eddzük, hanem a belső régi sémáinkat, beidegződéseinket tanuljuk meg felismerni és átírni.

    A terápiás folyamat akkor tud igazán hatékony lenni, ha nemcsak a problémahalmok körül bolyongunk, hanem kézhez kapunk olyan eszközöket is, amelyek segítenek átformálni a napi működésünket. Ez lehet egy önmegfigyelési napló, egy gondolatátalakító gyakorlat vagy épp egy tudatos döntés arról, hogy holnap máshogy reagálunk, mint tegnap.

    A kiút az önmarcangolásból és az áldozatszerepből

    Az önmarcangolás és a folyamatos megfelelési kényszer a modern kor egyik nagy kihívása. Sokan gondolják, hogy minden rosszban egyedül ők a hibásak. Ez az áldozatszerep azonban egy kényelmes, ámde gátló állapot, amelyből nehéz kilépni. A pszichológiai munka során megtanulható, hogy az önmarcangolás helyett felelősséget vállaljunk a tetteinkért anélkül, hogy ez pusztító önkritikához vezetne. A cél, hogy ne a problémában fetrengjünk, hanem túlélővé váljunk, és a régi sebeinket begyógyítva, megerősödve folytassuk az utunkat. Ez egy lassú folyamat, de a kitartás és az állhatatosság meghozza a gyümölcsét. 

    A közösség gyógyító ereje

    A modern ember egyik legnagyobb kihívása a kapcsolatok hiánya. „Hol van a falu?” – teszi fel a kérdést Dorka is. A családok sokszor nem támogató közegek, a barátságok időhiány miatt elapadnak, a közösségi terek eltűnnek.

    Pedig a lelki edzettség éppúgy épül közös gyakorlás által, mint a testünk. A szakemberek egyre többször hangsúlyozzák a közösség gyógyító erejét, hiszen ott tudunk igazán feloldódni és önmagunk lenni. A sportcsoportok, hobbikörök vagy baráti társaságok mind segíthetnek abban, hogy megtaláljuk a saját „törzsünket”, ahol nem a születési kötelékek, hanem a hasonló gondolkodásmód és a kölcsönös támogatás tart össze.

    A határok fontossága és a kiégés megelőzése

    A határok nem falak. A határ az a távolság, ahol egyszerre tudom szeretni önmagam és a másikat. Ha túl közel engedek valakit, elfogyok. Ha túl messze tartom, elveszítjük egymást. A határtartás tanulható, sőt tanulandó, mert egyensúlyra van szükség az énidő, a kapcsolatok és a munka között. 

    A munka, a család és a magánélet közötti határok meghúzása sokak számára jelent problémát. A pszichológus szerint a határ az a távolság, ahol egyszerre tudjuk szeretni magunkat és a másikat. A valódi énidő nem feltétlenül az egyedüllétet jelenti, hanem azt az időt, amikor töltődünk, és ez lehet akár egy közös családi program is.

    A kiégés (burnout) gyakran azoknál jelentkezik, akik ambiciózusak, és nem figyelnek a belső határaikra. A kiégés első jelei gyakran a saját igények figyelmen kívül hagyásában mutatkoznak meg, és ha ezt nem kezeljük tudatosan, végül a fizikai és mentális összeomlás szélére sodorhat minket. 

    A kiégés nem egyik napról a másikra érkezik. Fázisai változó intenzitással, de felismerhető minták mentén épülnek fel:

    1. Kóros bizonyítási vágy
    2. Fokozott erőfeszítés
    3. Saját igények háttérbe szorulása
    4. Konfliktuskerülés
    5. Értékvesztés, céltalanság
    6. Tételvesztés, dezorientáltság
    7. Elszigetelődés
    8. Viselkedés-változások
    9. Deperszonalizáció (társas tér kiürese)
    10. Belső üresség
    11. Depresszió
    12. Teljes kiégés

    A kulcs a megelőzés: időben felismerni, mikor telítődtünk, és a fal előtt megállni. A lélekápolás és a tudatos önvizsgálat segíthet abban, hogy ne egy katasztrófa, hanem egy új kezdet szülessen a mélypontból.

    Ha érdekel, hogyan segítenek a konkrét terápiás módszerek, és mit jelent a lélekmódváltás a gyakorlatban, hallgasd meg a teljes beszélgetést!

  • Energia, egyensúly, élet – Amit a nyugati orvoslás nem mond el

    Energia, egyensúly, élet – Amit a nyugati orvoslás nem mond el

    Mi az, amitől egy kínai masszázs tényleg működik? Mit jelent az, hogy az ember nem csak fizikai test, hanem energia és tudat is? És hogyan lehetséges, hogy valaki derékfájásra több tucat gyógytorna és nyugati kezelés után végül egy Tuina masszázs során tapasztalja meg először, hogy elmúlik a fájdalom?

    Hámori Barbara többek között ezekről is beszélgetett Felszeghy Mártonnal, aki több mint húsz éve foglalkozik a keleti mozgásformák és gyógyászat integrációjával – sőt, saját módszert is alkotott, amit ő csak Mozgás Multivitaminnak hív.

    Derékfájás, amire „nincs megoldás” – vagy mégis?

    Barbara hosszú ideje küzdött derékfájással, amire a nyugati orvoslás – mint oly sok esetben – csak vállvonogatós válaszokat adott: „ezzel együtt kell élni”.

    ❝ Soha egyetlen nyugati masszázs után nem volt olyan élményem, mint nálad, hogy eljöttem onnan, és effektíve nem fájt a derekam. ❞ – mesélte Barbi.

    És hogy mi történt valójában azon a kezelésen?

    Márton egy különleges masszázstechnikát alkalmazott: a kínai Tuina (vagy más néven Ám) módszert, amely nemcsak a fizikai testre, hanem az energiavezetékekre is hat. Ahogy fogalmazott: „a kettes metró a Népstadionnál bemegy a föld alá” – vagyis a külső érintéssel a belső szervekre is tudunk hatni.

    Ez az energia-alapú megközelítés az, amit a nyugati módszerek jellemzően figyelmen kívül hagynak.

    A masszázs, ami nem csak az izmokat kezeli – mi az a Tuina?

    A Tuina egy olyan keleti masszázstechnika, amely nem csupán az izmok ellazítására, hanem a test energiarendszerének kezelésére is fókuszál. A módszer lényege, hogy a testet nem csupán fizikai síkon, hanem energetikailag is szemléli – a kínai gyógyászat alapelvei szerint. A kezelések során a terapeuta nemcsak az izmokat dolgozza meg, hanem meridiánokat, akupresszúrás pontokat aktivál, hogy az energia szabadabban áramolhasson a testben.

    Ezek az energiavezetékek úgy működnek, mint egy földalatti metróvonal – a külső érintkezési pontokon keresztül a belső szervekre is hatást lehet gyakorolni.

    A Tuina különlegessége abban rejlik, hogy egyszerre kezeli a fizikai, energetikai és tudati rétegeket. A terapeuta a kezelés előtt részletesen kikérdezi a pácienst, hogy megértse, hol lehetnek energetikai elakadások, és ezek alapján határozza meg, mely pontokat szükséges kezelni. A cél nem csupán a tüneti enyhítés, hanem az egész rendszer harmóniájának visszaállítása – vagyis a hosszú távú jóllét támogatása.

    A beszélgetésben szó esik arról is, hogy a derékfájás például gyakran a vese energiájának gyengülésére utal a kínai gyógyászatban. Ennek kezelése nem csupán masszázzsal, hanem gyógynövényekkel és csikung-gyakorlatokkal is támogatott lehet. Mindez együtt – mozgás, masszázs és energiafeltöltés – adja meg azt az összetett hatást, amelyről Felszeghy Márton azt mondja: ilyenkor nemcsak a fájdalom múlik el, hanem az egész test fiatalabbnak, élőbbnek érződik.

    Keletről nézve másképp – egészség mint harmónia

    A keleti és nyugati orvoslás alapvetően eltérően közelít az egészséghez. Míg a nyugati medicina fókuszában elsősorban a diagnózis és a tünetek kezelése áll, addig a kínai gyógyászat célja a kibillenés megelőzése – az, hogy az ember még azelőtt visszanyerje egyensúlyát, mielőtt a baj testi tünetekké formálódna.

    Felszeghy Márton szerint a nyugati megközelítés nagyon is érvényes a fizikai test szintjén, és számos esetben nélkülözhetetlen. Ugyanakkor fontos látni, hogy az ember nem csupán izomzatból és csontokból áll, hanem egy energetikai rendszer és egy tudati világ is meghatározza az állapotát. A kínai módszerek – legyen szó masszázsról, mozgásformáról vagy gyógynövényes támogatásról – mindhárom szinten hatnak.

    A jin–jang filozófia itt nem csupán elméleti síkon jelenik meg: a yin az anyag, a yang az energia és tudat. Ez a kettősség minden kezelésben megjelenik. Az erősítés nem pusztán fizikai, hanem az életerő tudatos erősítése is cél. Ahogyan Márton fogalmaz: „nem egy izommal kell foglalkozni, hanem egy hihetetlenül csodásan összefüggő organikus rendszer az ember fizikailag is – és még hozzátesszük a tudatot meg az energiát, azt pláne.”

    Ha érdekel, hogyan lehet az életerőt nemcsak visszaszerezni, de meg is őrizni, és kíváncsi vagy arra, mi történik a fizikai test mögött: hallgasd meg a teljes beszélgetést Felszeghy Mártonnal.
    Az „Az én kék zónám” sorozat legújabb epizódja most is segít, hogy egy lépéssel közelebb kerülj a saját jól-létedhez – kívül és belül egyaránt.

    Nézd meg most az epizódot!

  • Hogyan hoz új korszakot a mesterséges intelligencia a rákgyógyításban?

    Hogyan hoz új korszakot a mesterséges intelligencia a rákgyógyításban?

    A rákbetegségek száma világszerte egyre nő – különösen aggasztó, hogy a fiatal korosztályt is egyre gyakrabban érinti. Miközben percenként egy ember hal meg daganatos megbetegedés miatt, az orvostudomány egy új korszak határán áll: a mesterséges intelligenciával (AI) támogatott, személyre szabott terápiák lehetősége már nem a távoli jövő, hanem a jelen része.

    A gyógyítás új iránya: személyre szabott terápia

    A rákbetegségek kezelésében eddig az általános protokollok domináltak: kemoterápia, sugárkezelés, gyógyszerek. Ezek azonban sokszor nem veszik figyelembe a beteg egyedi genetikai és biológiai adottságait. Az új megközelítés szerint minden daganat mögött egyedi génhibák húzódhatnak meg – és ezek pontos feltérképezésével, molekuláris diagnosztika segítségével meghatározható, hogy mely gyógyszer lehet valóban hatékony egy adott páciens számára.

    Digitális terápiatervezés: mit tud az AI?

    A mesterséges intelligencia ezen a ponton lép be: a digitális terápiatervező rendszerek képesek több ezer biológiai paramétert egyszerre elemezni, és ezek alapján olyan gyógyszert javasolni, amely a legnagyobb valószínűséggel hatékony az adott beteg számára. Ez már nem csak teória – a klinikai vizsgálatok igazolják, hogy ez az irány öt-hatszor jobb túlélési esélyt nyújthat áttétes daganatok esetén is, mint a hagyományos módszerek.

    AI + orvos: Magyar szoftver forradalmasíthatja a rákgyógyítást

    A rák világszerte a vezető halálokok közé tartozik – percenként átlagosan 20 ember veszti életét daganatos megbetegedés következtében. Miközben az orvostudomány minden erejével próbál lépést tartani a kihívásokkal, a mesterséges intelligencia (AI) és a személyre szabott gyógyászat új távlatokat nyit. Ennek az áttörésnek a középpontjában pedig egy magyar cég, a Genomate Zrt. áll.

    Az AI nem váltja le az orvost – hanem megerősíti

    Sokan felteszik a kérdést: vajon kiválthatja-e az orvost egy szoftver? A válasz egyértelműen nem. A mesterséges intelligencia nem az orvos helyett, hanem vele együtt dolgozik – döntéstámogató eszközként. Segítségével az orvos a nyers adatok helyett már értelmezett, kontextusba helyezett információkat kap, és így sokkal pontosabban választhatja ki a leghatékonyabb kezelési módot.

    A magyar fejlesztésű Genomate: tudást klónozva segít

    A forradalmi áttörést jelentő precíziós onkológiai szoftver kifejlesztése mögött Dr. Peták István és csapata áll. 2022-ben hozták létre a Genomate Zrt.-t, hogy klinikai tapasztalataik alapján létrejöhessen egy olyan AI-alapú rendszer, amely a beteg genetikai profilja alapján segít kiválasztani a leghatékonyabb célzott gyógyszert.

    Ez a szoftver nem „véleményez”, hanem tudományosan validált, determinisztikus alapon dolgozik: ugyanarra az adatra mindig ugyanazt az eredményt adja – ez teszi valódi orvosi eszközzé. A Genomate algoritmusai több mint 80 000 képlet alapján választják ki a legvalószínűbb hatásos gyógyszert az egyedi génhibákra.

    Miért fontos ez?

    A jelenlegi gyakorlat szerint a terápiákat sokszor általános hatásosság alapján választják ki – ez azonban nem mindenkinél működik. Egy célzott terápiás javaslat akár öt-hatszor jobb túlélési esélyt adhat áttétes daganatoknál is. A Genomate célja, hogy ezek az eszközök ne csak elérhetőek legyenek, hanem valóban eljussanak a rendelőkbe és a betegekhez is.

    A cél: több mint 90%-os hatásosság

    A fejlesztők víziója ambiciózus: eljutni odáig, hogy a daganatos betegek több mint 90%-a személyre szabott, hatásos kezelést kaphasson. A rendszer már most használható, és az USA-ban, többek között a Mayo Klinika validációs programjában is tesztelték. A Genomate emellett a Cancer Moonshot kezdeményezés részét képező CancerX nemzetközi konzorcium alapító tagja is – olyan szereplőkkel együtt, akik az egészségügy digitalizációján dolgoznak világszinten.

    A rendszer már létezik – de nem mindenkihez jut el

    A legnagyobb kihívás ma már nem az eszközök vagy az adatok hiánya, hanem az elérhetőség. Magyarországon például több ilyen típusú molekuláris profilvizsgálat elérhető, de sok esetben nem támogatja őket a társadalombiztosítás. Ez azt jelenti, hogy azok a páciensek, akiknek talán éppen életmentő lenne a személyre szabott terápia, nem mindig férnek hozzá időben.

    És mit csinál ilyenkor az orvos?

    Fontos hangsúlyozni: az AI nem váltja ki az orvost. Épp ellenkezőleg – döntéstámogatást nyújt. Az orvosoknak a jövőben is kulcsszerepük lesz, de a mesterséges intelligencia segíthet abban, hogy a diagnózis pontosabb, a kezelés célzottabb, a terápia pedig személyre szabottabb lehessen.

    Életmód, genetika és az egészség jövője

    Bár a precíziós onkológia ma még elsősorban genetikai alapon működik, az életmódi tényezők – táplálkozás, mozgás, stressz, alvás – egyre fontosabbak lesznek a megelőzés és a terápiatervezés szempontjából is. Az egészség jövője tehát nemcsak a laborban dől el, hanem a hétköznapjainkban is.

    Ha érdekel, hogyan működik ez a valóságban, és milyen áttörést hozhat a rákos betegek számára a precíziós onkológia, hallgasd meg a legfrissebb Az Én Kék Zónám podcast adást Hámori Barbarával és Dr. Peták Istvánnal.

  • „Mi marad a levegőben? – Hogyan hat a kemizáció a hosszú életre?”

    „Mi marad a levegőben? – Hogyan hat a kemizáció a hosszú életre?”

    Vegyszerek a tányéron, a levegőben, a bőrünkön – észrevesszük őket?
    A modern világ egyik legnagyobb, mégis legtöbbször láthatatlan kihívása a kemizáció: az a jelenség, amikor a mesterséges vegyi anyagok szinte mindenhová beszivárognak az életünkbe. Műanyag csomagolás, adalékanyagok, légszennyezés – mind olyan tényezők, amelyek nap mint nap hatással vannak a szervezetünkre, gyakran anélkül, hogy tudnánk róla.

    Most körbejárjuk, hogy mennyi mikroműanyagot juttatunk a testünkbe, hogyan függhet össze mindez a betegségek – köztük a daganatok – kialakulásával, és mit tehetünk azért, hogy tudatosabban válasszunk.

    Vegyszerek, amelyek körbevesznek

    A mindennapjaink során szinte észrevétlenül vagyunk körülvéve mesterséges anyagokkal. A „kemizáció” fogalma alatt azt a folyamatos, nagymértékű vegyianyag-használatot értjük, amely az élelmiszereinket, kozmetikumainkat, csomagolásainkat, sőt még a levegőt is áthatja. Ezek az anyagok gyakran olyan kis mennyiségben jutnak a szervezetünkbe, hogy jelenlétüket nehezen észleljük, hatásuk azonban hosszú távon is komolyan befolyásolhatja az egészségünket.

    Mennyit nyelünk le belőlük nap mint nap?

    Egyre több kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy a műanyag mikrorészecskék jelen vannak nemcsak az ivóvizünkben, hanem a levegőben és az élelmiszerekben is. Egyes becslések szerint évente több mint 50.000 műanyagrészecskét fogyaszthat el egy ember pusztán a mindennapi életvitele során. Ezek a mikroműanyagok nemcsak az emésztőrendszerben, hanem a szövetekben is felhalmozódhatnak.

    Mit okoz a testünkben?

    A kemikáliák egy része endokrin zavaró hatással bírhat, vagyis megzavarhatja a hormonrendszer működését. Ez nemcsak a termékenységre, de az immunrendszerre és a sejtfolyamatokra is hatással van. Növekvő aggodalom övezi azokat az összefüggéseket, amelyek a műanyagokhoz köthető adalékanyagokat – pl. ftalátok, BPA – kötik össze daganatos betegedések kialakulásával. A sejtszintű változások idővel szövetszintű elváltozásokká válhatnak, amelyek alapot teremthetnek daganatok kialakulásához.

    Miért fiatalabbak a betegek, mint korábban?

    Ma már szignifikánsan gyakoribb a daganatos megbetegedés a 20 és 50 év közötti korosztályban. A szakemberek szerint a környezeti terhelés (vegyszerek, levegőszennyezés), az életmódbeli változások (táplálkozás, stressz, mozgáshiány) és a folyamatos toxikus behatások mind hozzájárulhatnak ehhez. A test sokszor évtizedekkel a behatás után reagál – vagyis az, amit ma teszünk, az a jövőnkben csap vissza.

    A prevenció mindennél fontosabb lehet

    A legjobb módszer a betegségek elkerülésére a megelőzés. Ez nemcsak az étrend és mozgás átalakítását jelenti, hanem azt is, hogy meg kell tanulnunk figyelni a testünk jelzéseire. Tudatos választásokkal – mint a tisztább élelmiszerek, kevesebb műanyag használat, rendszeres testmozgás – rengeteget tehetünk az immunrendszerünk megerősítéséért. Az erős immunrendszer pedig nemcsak véd, hanem gyorsabban is reagál, ha baj van.

    Már az is sokat számít, ha nagyobb kiszerelésben vásároljuk meg az élelmiszereket, így csökkentve a műanyagcsomagolást háztartásunkban. Otthon főzünk, bio alapanyagokból, amelyek megbízható forrásból származnak. Melegítéshez és tároláshoz ne használjunk műanyagot, helyette üveget, kerámiát vagy zománcozott edényt részesítsünk előnyben. A csapvíz fogyasztása, üvegkulacsba töltve szintén segíthet a PET-palackok kiváltásában. Ezek az apró lépések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy erősebb, ellenállóbb immunrendszerrel nézzünk szembe a környezeti kihívásokkal és kevesebb mikroműanyagot vigyünk szervezetünkbe.

    Tudás, ami védhet.

    Dr. Tompa Anna toxikológus szerint a kulcs az önismeret és az életmódbeli harmónia. „Az emberi önismeretnél fontosabb nincs a világon” – mondja. Ha tudjuk, mire van szükségünk, mire hogyan reagál a testünk, akkor a környezeti kockázatokra is tudatosabban tudunk válaszolni.

    Ha még többet szeretnél tudni arról, hogyan alakíthatod ki a saját kék zónádat, hallgasd meg az podcastünk legújabb epizódját!