Az Én Kék Zónám

Címke: minőségi élet

  • Túl sok szemetet eszünk, ez pedig meglátszik a beleinken!

    Túl sok szemetet eszünk, ez pedig meglátszik a beleinken!

    Van egy jó és egy rossz hírünk. A rossz: reflux és IBS együtt civilizációs betegségek – nem halálosak, de krónikusan rontják az életminőséget. A jó: az esetek döntő részében életmóddal lehet a legtöbbet javítani rajtuk. Erről beszélgettünk Prof. Dr. Czakó Lászlóval, belgyógyász–gasztroenterológus–diabetológus szakértővel.

    Mit ront el a modern étrend?

    Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (chipszek, cukrozott/szénsavas italok, energiaitalok; sok adalék a felvágottakban) kalóriában erősek, rostban szegények, és megbolygatják a bélflórát. Ehhez jön a mozgáshiány, ami lassítja a bélműködést. E két tényező együtt gyakran puffadáshoz és hasi panaszokhoz vezet.

    Mit érdemes lépni? Több természetes rost (zöldség, gyümölcs, teljes értékű gabona), kevesebb „kényelmi” ultrafeldolgozott termék – és napi, könnyű mozgás. A rostok ráadásul teltségérzetet adnak, segítik a vércukor– és vérzsír-profilt is.

    Reflux: mikor elég a házi praktika, és mikor kell orvos?

    A tipikus rontó tényezők: késői, nagy, zsíros/fűszeres/paradicsomos étkezések, alkohol, koffein, cukros-szénsavas italok. A kisebb adagok és a korábbi vacsora sokat enyhít. Ha ezek mellett sincs javulás, jöhet a gasztroenterológiai kivizsgálás (szükség esetén endoszkópia). Fontos: a reflux és a fekély külön kórképek.

    Fekély: két fő kiváltó és józan óvatosság

    A gyomor-/nyombélfekély két fő „tettes”: a Helicobacter pylori és a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok). A Helicobacter gyakori, de nem minden hordozó beteg; kezelni csak indokolt esetben érdemes, mert a terápia többkomponensű antibiotikumkúra. Idősebb, rendszeresen fájdalomcsillapítót vagy (szekunder prevenció miatt) aszpirint szedő betegeknél szóba jön gyomorvédelem (savcsökkentő) orvosi javaslatra. Primer szív-érrendszeri megelőzésre az aszpirin nem ajánlott a mellékhatások miatt.

    Mikrobiom & „áteresztő bél”: mi biztos, mi nem?

    Rutinellátásban nem történik mikrobiom-vizsgálat: drága, a terápia pedig így is ugyanarra a két pillérre épül  prebiotikum (rost) és célzott probiotikum. Az „áteresztő bél” jelenség létező kórképekhez (pl. colitis ulcerosa, coeliakia, fertőzés) társulhat, de önálló, sztenderd diagnosztikai protokoll nincs. A lényeg itt is: bélflóra-barát étrend és életmód.

    „Mit tehetek ma?” – rövid csekklista

    • Tányérból kezdj: minden étkezésnél legyen látható zöldség/gyümölcs + teljes értékű gabona.
    • Refluxbarát este: kisebb, korai vacsora; kerüld a túl zsíros/fűszeres/paradicsomos fogásokat és az alkoholt/koffeint/szénsavas-cukros italokat.
    • Tabletták és a gyomor: 65 év felett, tartós fájdalomcsillapító vagy szekunder prevenciós aszpirin mellett kérdezz rá az orvosnál a gyomorvédelemre; primer megelőzésre ne kezdj önállóan aszpirint.
    • Hashajtó helyett: rost + folyadék + mozgás; a „szűztea” is hashajtóként viselkedhet, hosszú távon nem jó irány.
    • Szűrés, időben: gondolkodj 45–50+ éves kortól vastagbél-szűrésben; ha polip volt, a kontroll gyakoriságát a lelettel egyeztesd.
    • Mikrobiom-teszt helyett: prebiotikum (rost) + probiotikum célzottan, ha indokolt; „áteresztő bél” esetén nincsen egységes rutinvizsgálat.

    Az emésztésed nem ellenség: visszajelez a szokásaidról. Ha a napi alapok (rost, mozgás, alvás, stresszkezelés) a helyükre kerülnek, sokszor már ez is látványos különbséget hoz. Ahol pedig orvosi lépés kell (elhúzódó reflux, fekélygyanú, szűrés), ott ne halogass – időt nyersz vele. 

    Ha még többet szeretnél megtudni, ne maradj le beszélgetésünkről!

  • A jövő szuperélelmiszerei – Csíráztatott, fermentált és hidegen sajtolt csodák

    A jövő szuperélelmiszerei – Csíráztatott, fermentált és hidegen sajtolt csodák

    Az egészséges életmód nem csupán trend – egyre inkább belső igénnyé válik, ahogy tudatosabban figyelünk arra, mit viszünk be a szervezetünkbe. A hosszú, minőségi élet kulcsa gyakran nem a legújabb csodaszer, hanem azok az ősi, természetes folyamatok, amelyeket évezredek óta használunk – csak épp újra kell felfedeznünk őket.

    Mit nevezünk szuperélelmiszernek?

    A szuperélelmiszerek olyan természetes eredetű alapanyagok, amelyek tápanyagban kiemelkedően gazdagok, és rendszeres fogyasztásuk jelentős mértékben hozzájárulhat a szervezet optimális működéséhez. Ilyenek lehetnek bizonyos magvak, olajok, fermentált termékek vagy akár csíráztatott növények is. Ezek az ételek nem pusztán „egészségesek” – valódi funkcionális hatással bírnak.

    A csíráztatott lenmag és a hidegen sajtolt olajok ereje

    A lenmag igazi kincs: omega-3 zsírsavakban gazdag, támogatja a sejtek regenerációját és gyulladáscsökkentő hatású. Mindez fokozódik, ha csíráztatjuk és hidegen sajtoljuk – így az olaj könnyebben felszívódik, emészthetőbb, és hosszabb ideig eltartható is. A csírázás során a trigliceridek mono- és digliceridekké alakulnak, amelyek a szervezet számára hasznosabb, könnyebben beépülő formák.

    Miért jó fermentálni?

    A fermentálás – azaz az erjesztés – nemcsak ízletesebb ételeket eredményez, hanem hasznos baktériumokat is biztosít a szervezet számára. A probiotikumok segítik a bélflóra egyensúlyát, támogatják az immunrendszert, és hozzájárulnak a tápanyagok jobb felszívódásához. Kombucha, kefír, savanyú káposzta, kimchi – mind remek választás lehet a mindennapokra.

    Csíráztass otthon – egyszerűen!

    Szinte bármilyen magból lehet csíráztatni: lencséből, retekből, lucernából vagy akár mustármagból is. A folyamat nem bonyolult – néhány nap, víz és egy csíráztató tálca elegendő hozzá. A csírák igazi tápanyagbombák, amelyek élő enzimeket, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak.

    Élelmiszer-választás tudatosan

    Bár városi környezetben sokan nem tudunk saját magunk termelni zöldségeket, mégis van lehetőségünk minőségi élelmiszerekhez jutni. Érdemes ellenőrzött forrásból, bio vagy vegyszermentes alapanyagokat választani, különösen fermentálás vagy csíráztatás előtt. A boltok polcain is találhatók már csíráztatott olajok, fermentált termékek, de akár a savanyítás, vagy a házi kovászos kenyér készítése is könnyen elsajátítható.

    A növényi olajok új generációja

    A hidegen sajtolt, csíráztatott olajok – mint például a lenmagolaj – nemcsak egészségesebbek, de jobban is hasznosulnak a szervezetben, mint a feldolgozott alternatívák. Sőt, a csíráztatás és fermentálás együttes hatása olyan antioxidánsokat és vitaminokat is eredményez, melyek védik az olajat az avasodástól. Ez a technológia lehet a jövő természetes innovációja – valódi érték a táplálkozástudományban.

    Tudni szeretnéd, hogyan segíthetik ezek az alapanyagok az egészséges öregedést és a hosszabb életet?

     Hallgasd meg a teljes beszélgetést az Az én kék zónám podcastban, ahol Föglein András vendégünk minden részletre kitér – a csíráktól a fermentálásig, az olajokon át a fenntartható élelmiszerválasztásig.