Az Én Kék Zónám

Címke: mesterséges intelligencia

  • A telefonod ellopja az életed!

    A telefonod ellopja az életed!

    Hámori Barbara ezúttal az emberi kapcsolódásainkat érintő, húsbavágó témát feszegette Sipka Bence pszichológussal, a LifeTech Balance alapítójával. Az elmúlt másfél évtized technológiai robbanása és az okostelefonok térhódítása olyan sebességgel történt, amivel nem tudtunk lépést tartani. Ma már nem az a kérdés, hogy függők vagyunk-e, hanem az, hogy hogyan őrizhetjük meg mentális egészségünket abban a digitális térben, ahol minden a figyelmünk elrablásáért küzd.

    A telefon, ami 15 év alatt beépült az életünkbe – a dopamin csapdája

    Amikor valaki azt mondja, hogy „telefonfüggő” , a pszichológus szerint valójában nem klasszikus függőségről beszélünk, hanem egy adaptációs problémáról. Az okostelefonok mindössze 15 év alatt váltak az életünk intimebb pillanatainak is szerves részévé , míg más technológiáknak (pl. rádió, TV) 30-40 évre volt szükségük a széles körű elterjedéshez.

    Az okoseszközök sikere abban rejlik, hogy a Maslow-piramis gyakorlatilag minden emberi szükségletére tudnak megoldást szállítani, a szórakozástól a kommunikáción át a munkáig. A digitális tér azonban radikálisan más, mint az evolúciós környezetünk volt: ez egy adaptív környezet. Folyamatosan adatokat gyűjt, preferenciákat néz, és a viselkedésünket irányítja. Sipka Bence szerint evolúciós szempontból ez olyan, mintha szeretnénk az epret, és a természet egy egész eperföldet adna elénk – ezzel azonban agyunk nem tud mit kezdeni.

    A kognitív terhelés nélküli, passzív technológiahasználat – mint a görgetés vagy a hírfogyasztás – zéró erőfeszítéssel jár, miközben rendkívül magas dopaminos élményt nyújt.

    A közösségi média és a szociális hierarchia

    A közösségi média felületek olyan szociális pontrendszert hoztak létre, amelyben a lájkok, szívecskék és a nézettség mutatja meg, ki mennyire értékes és menő. Főleg a kamaszok számára – akiknek a kortárs visszajelzés a legfontosabb – egy posztra érkező 200 lájk hatalmas örömet, míg a reakció hiánya elképesztő frusztrációt és szorongást okoz. Az a félelem uralkodik, hogy „ha nem vagyok fenn, nem is létezem”.

    A pszichológus rámutat: az elmúlt 30 évben az offline, személyes kapcsolatok tere jelentősen visszaszorult; míg korábban a fiatalok napi 180 percet töltöttek együtt, ez az idő mára 30 percre csökkent.

    • A chat mint fal: A digitális kommunikáció (pl. csetelés) csökkenti az intimitás érzetét, mivel a technológiai fal tompítja a sebezhetőség belső élményét. Ezért nyílnak meg a fiatalok bátrabban online, ugyanakkor ez hosszú távon a szociális készségek gyengüléséhez vezet. A szorongás megnőtt azok körében, akik nem gyakorolják a személyes kommunikáció frusztrációval és nehézséggel teli kezelését.
    • Nemek szerinti különbségek: A nemzetközi szakirodalom alapján a fiúk inkább a videójátékok iránt érdeklődnek , amelyek gyakran menekülő utat jelentenek a „failed launch” (hibás kilövés) problémájára, ami a felnőttkorhoz kapcsolódó feladatok (önállósodás, párkapcsolat) végrehajtásának akadályozását jelenti. A lányoknál viszont a közösségi média felerősíti a szorongást, a depressziót és a testképzavar kialakulását.

    A Mesterséges Intelligencia (AI) kétélű fegyvere

    A Chat GPT és a többi mesterséges intelligencia program a pszichológust is lenyűgözte, ám két fő veszélyt lát benne:

    A készségek gyengülése: Ha minden mentális feladatot kiszervezünk az AI-nak, eltűnik az erőfeszítés az életünkből. Az esszéírás például a komplex gondolkodás fejlesztésének egyik legjobb eszköze. Ha a könnyebbik utat választjuk, hosszú távon a készségeink gyengülését fogjuk elszenvedni.

    A magány elmélyítése: A legnagyobb veszély, ha az AI-t társas funkcióra (barátként, terapeutaként, tanárként) használjuk. Egy amerikai kutatásban a fiatalok 70%-a próbálta már az AI társakat, 30%-uk legalább olyan kielégítőnek, 10%-uk pedig jobbnak tartotta, mint az emberekkel való beszélgetést. Azok, akik eleve magánytól szenvednek, hajlamosabbak az AI-t barátként észlelni, ami kiszorítja a valós társas érintkezést az életükből. Ez elmélyíti a magányt, ami a magyar fiatalok 46%-át rendszeresen érinti. A szuperhatékony rendszerek fejlesztése mellett a legfontosabb kérdés, hogy a technológiának biztonságosnak is kell lennie. A tragikus esetek – ahol a felhasználó öngyilkos lett az AI-val folytatott beszélgetések végén – rámutatnak a sürgős etikai szabályozás szükségességére.

    Képernyőidő csökkentés és a tudatosítás

    A telefon leginkább azt az időt vette el tőlünk, amelyet korábban saját magunkkal, belső érzéseinkkel és gondolatainkkal töltöttünk. Az önbecsapás helyett, mely szerint „ezt mostantól tudatosan fogom használni”, a pszichológus a technológiával a technológia ellen való harcot javasolja:

    Technikai megoldások: Szürkeárnyalatos képernyőszűrő beállítása (egy ELTE-s kutatásban ez napi egy órával csökkentette a képernyőidőt, és javította a stressz-szorongás pontszámokat ), az addiktív alkalmazások eltávolítása a kezdőképernyőről, vagy egy „bűnös élvezet” (guilty pleasure) telefon használata.

    Közösségi normák: Az egyre erősebb felhasználói igény (hogy a technológia ne vegye el az életünket) reményt ad a pozitív elmozdulásra. A sarkvidéki kutatóállomások vagy az amazóniai Marubo törzs példája mutatja, hogy a közösségi normák (pl. étkezőasztalnál nincs telefon , vagy csak reggel 7-től 9-ig lehet használni ) megfogalmazása hatékony lehet.

    Gyerekek esetében: Állami szintű szabályozási igények is megjelennek (pl. Ausztráliában 16 éves korig tiltanák a közösségi médiát ). A javasolt életkor az első okoseszközre: 12 éves kor előtt nem, de a legfontosabb a szülő-gyerek bizalmi kapcsolata.

    A technológiának morális kódokat és társadalmi szabályokat kell beépítenie, fókuszba helyezve az embert a profit helyett. Ez az egyetlen út, hogy a technológia minket szolgáljon, ne mi rohanjunk utána.

    Ha szeretnél még többet meg tudni, hallgasd meg a teljes adást!

  • A hosszabb élet titka: a prevenció, ami mindannyiunk kezében van

    A hosszabb élet titka: a prevenció, ami mindannyiunk kezében van

    Az emberiség történetében sosem voltunk olyan közel ahhoz, hogy ne csak hosszabban, de jobban is éljünk. De vajon mennyire reális cél 10-15 évvel meghosszabbítani az egészséges életünket? Az Én Kék Zónám podcast legújabb adásában Kóka János üzletember volt a vendégünk, aki forradalmi ötleteivel és gyakorlatias megközelítésével új szemszögből világítja meg a longevity témáját. 

    A beszélgetésből kiderül, hogy az egészségünk 40%-ban az életvitelünktől függ. Ez az adat arra ösztönöz, hogy a betegségek kezelése helyett a megelőzésre, azaz a prevencióra fókuszáljunk.

    Aktív-karkötő a nemzeti egészségprogramban

    A prevenció hiánya a magyar egészségügy egyik legnagyobb problémája. A szakember szerint a prevencióra fordított magyarországi költés drámaian alacsony, mindössze 16 euró/fő/év, szemben a németországi 200 euróval. A probléma megoldására egy ambiciózus, mégis megvalósítható programot vázolt fel: minden 18 év feletti magyar állampolgár kapna egy okoskarkötőt és egy AI-alapú alkalmazást. Ez az eszköz segítene az alapvető élettani funkciók monitorozásában, és pozitív motivációval ösztönözne az egészségesebb életmódra. A program finanszírozása a hevített dohánytermékek jövedéki adójának emeléséből származna, ami több mint 30 milliárd forintos bevételt hozna.

    A hosszú út a változás felé

    Az életmódváltás legtöbbször a testsúlycsökkentés miatt kezdődik, ami a magyar társadalom harmadát érintő elhízás és kétharmadát érintő túlsúly miatt nem meglepő. A legtöbben a látható tünetet, az elhízást érzékelik problémának, holott az sokszor csak egy tünet, ami olyan háttérproblémákra utal, mint a metabolikus szindróma vagy az inzulinrezisztencia. 

    Kóka János szerint a változást elindítani a legnehezebb. Az első 30 nap a kritikus, mert ekkor tapasztalja meg az ember a lemondás nehézségét. A programok célja, hogy ez a kezdeti időszak zökkenőmentesebb legyen, és az ügyfelek megértsék, hogy az életmódváltás nem egy örökös lemondás, hanem egy új, jobb életminőséghez vezető út.

    Az egészség nem luxus

    Sokan támadják a longevity ipart azzal, hogy az csupán a gazdagok hobbija. A szakértő azonban cáfolja ezt, hiszen az alapvető, egészséges szokások kialakítása nem kerül pénzbe. A dohányzás elhagyása, az alkohol fogyasztásának minimalizálása, a mozgás beiktatása a mindennapokba és az egészségtelen nassolnivalók elhagyása nem igényel extra kiadásokat.

    Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk egyre jobban terjednek a köztudatban, köszönhetően a podcastoknak, előadásoknak és a vállalatok egészségnevelő programjainak. A változásnak a mi életünkben kell elkezdődnie.

    Ha érdekel, hogyan reformálható meg az egészségügy, és hogyan tudsz te is tenni a saját hosszú, boldog életedért, hallgasd meg a teljes adást!

  • A gépek és a jövő: Készülj fel a robotok korára!

    A gépek és a jövő: Készülj fel a robotok korára!

    Az Én Kék Zónám podcast legújabb epizódjában Forrai Benedek robotikai mérnök, a Mimic Robotics társalapítója volt vendégünk, akivel a mesterséges intelligencia és a robotika jövőjéről beszélgettünk. 

    Sokan a robotok kapcsán félelmetes, emberiség elleni gépekre asszociálnak, de a valóság az, hogy a robotika egy sokkal barátságosabb és praktikusabb irányba tart. Ahelyett, hogy lecserélnének minket, a robotok valószínűleg a partnereinkké válnak a munkahelyünkön és a mindennapi életünkben is.

    Mikor váltják fel a robotok az embereket?

    Sokan félnek attól, hogy a robotok elveszik a munkánkat, de a történelem eddig mindig azt mutatta, hogy az ipari forradalmak után új feladatok és szakmák születtek. A fizikai robotok elterjedése főként ipari környezetben gyorsul fel, de a fejlettebb gazdaságokban ez inkább kiegészíti, mintsem teljesen kiváltja az emberi munkát.

    A robotok és az automatizáció a termelékenység növekedéséhez vezet, ami új feladatokat teremt az emberek számára. A humanoid robotok megjelenése a fejlett gazdaságok piacain.

    A humanoid és a mobil robotok

    Sokan felteszik a kérdést, miért van szükség humanoid robotokra. A válasz egyszerű: a világunk ránk, emberekre van tervezve. Ha egy robotnak a mi környezetünkben kell működnie, logikus, hogy humanoid formát öltsön, hiszen egy kerekeken guruló robotkar egy küszöbön is fennakadhat. A mobil robotoknak, mint a négylábúak vagy a kerekes futárok, a stabilitásuk miatt van létjogosultságuk. Egy négylábú robot könnyebben boldogul egyenetlen terepen, míg egy kerekes futár sík felületeken hatékony.

    Hogyan tanulnak a robotok az emberektől az MI segítségével?

    A modern robotok tanulnak, nem pedig előre beprogramozott mozgássorokat ismételnek. A tanulási folyamat a mesterséges intelligencia (MI) segítségével valósul meg, ami abban különbözik a hagyományos robotoktól, hogy a robot nemcsak adatokat elemez, hanem képes képekből és videókból tanulni. Ahelyett, hogy hónapokat töltenének a fejlesztők a programozással, a robotnak elég megnéznie, ahogyan egy ember végez egy feladatot, és utána képes azt reprodukálni. A robotok instruálása több módon is történhet. Egyrészt sok programozás szükséges ahhoz, hogy a robotok képesek legyenek egyszerű bemutatókból vagy szóbeli utasításokból tanulni. Másrészt a képelemzés és a videófelvételek segítségével az MI robotparancsokat generál, amiket a robot végrehajt.

    Jön a gépek öntudatra ébredése?

    Sokan tartanak attól, hogy a robotok egy napon tudatukra ébrednek, és az emberiség ellen fordulnak. A Forrai Benedek szerint azonban ez a félelem egy kulturális gag, amit a science fiction irodalom táplál. A valóságban a mérnökök tisztában vannak a természettudományok határaival. A mai rendszerek a Turing-teszteken már megbuknának, így messze vagyunk attól, hogy öntudatról beszélhessünk. A valódi veszélyt inkább az jelenti, ha egy mérnök hibát követ el, ami balesetekhez vezethet, mint például egy önvezető autó esetében. Éppen ezért fontos, hogy a technológiai fejlesztésekbe társadalomtudósokat és etikusokat is bevonjanak.

    Robotok a hétköznapjainkban

    Öt-tíz éven belül a fejlett iparban és a veszélyes munkakörnyezetekben (pl. gyógyszeripar, vegyipar) egyre több humanoid és mobil robot jelenik meg. Az önvezető autók elterjedése Európában inkább szabályozási kérdés, mint technológiai. A mindennapokban pedig apránként szokhatjuk meg a robotokat – először a háttérben, majd látható szerepekben

    Ami az otthoni robotokat illeti, a legnehezebb területnek számítanak, mivel a lakások kiszámíthatatlan környezetek. A gyermek- és idősgondozás pedig mélyen szociális és emocionális feladat, amit nem lehet teljesen robotokra bízni. Bár a robotok segíthetnek bizonyos házimunkákban, az emberi kapcsolatok nem automatizálhatóak.

    Kell-e az embert teljesen mértékben másolni a robotikában?

    Forrai Benedek szerint a válasz nem. Az “uncanny valley” nevű jelenség is bizonyítja, hogy amikor egy robot eléggé hasonlít az emberre, de mégsem az, az ijesztő és nyugtalanító érzéseket vált ki. A funkció és a biztonság sokkal fontosabb, mint a tökéletes emberi külső. A leginkább sikeres robotok azok, amelyek robotszerűek maradnak, és egyértelműen kommunikálják, hogy nem emberi lények.

    A robotika jövője tehát nem az, hogy „átveszik a világot”, hanem hogy egyre jobban kiegészítik az emberi képességeket. A kérdés nem az, hogy mikor jönnek el, hanem az, hogy mi mire fogjuk őket használni. Ha szeretnél még többet megtudni a témáról nézd meg adásunkat!

  • Hogyan hoz új korszakot a mesterséges intelligencia a rákgyógyításban?

    Hogyan hoz új korszakot a mesterséges intelligencia a rákgyógyításban?

    A rákbetegségek száma világszerte egyre nő – különösen aggasztó, hogy a fiatal korosztályt is egyre gyakrabban érinti. Miközben percenként egy ember hal meg daganatos megbetegedés miatt, az orvostudomány egy új korszak határán áll: a mesterséges intelligenciával (AI) támogatott, személyre szabott terápiák lehetősége már nem a távoli jövő, hanem a jelen része.

    A gyógyítás új iránya: személyre szabott terápia

    A rákbetegségek kezelésében eddig az általános protokollok domináltak: kemoterápia, sugárkezelés, gyógyszerek. Ezek azonban sokszor nem veszik figyelembe a beteg egyedi genetikai és biológiai adottságait. Az új megközelítés szerint minden daganat mögött egyedi génhibák húzódhatnak meg – és ezek pontos feltérképezésével, molekuláris diagnosztika segítségével meghatározható, hogy mely gyógyszer lehet valóban hatékony egy adott páciens számára.

    Digitális terápiatervezés: mit tud az AI?

    A mesterséges intelligencia ezen a ponton lép be: a digitális terápiatervező rendszerek képesek több ezer biológiai paramétert egyszerre elemezni, és ezek alapján olyan gyógyszert javasolni, amely a legnagyobb valószínűséggel hatékony az adott beteg számára. Ez már nem csak teória – a klinikai vizsgálatok igazolják, hogy ez az irány öt-hatszor jobb túlélési esélyt nyújthat áttétes daganatok esetén is, mint a hagyományos módszerek.

    AI + orvos: Magyar szoftver forradalmasíthatja a rákgyógyítást

    A rák világszerte a vezető halálokok közé tartozik – percenként átlagosan 20 ember veszti életét daganatos megbetegedés következtében. Miközben az orvostudomány minden erejével próbál lépést tartani a kihívásokkal, a mesterséges intelligencia (AI) és a személyre szabott gyógyászat új távlatokat nyit. Ennek az áttörésnek a középpontjában pedig egy magyar cég, a Genomate Zrt. áll.

    Az AI nem váltja le az orvost – hanem megerősíti

    Sokan felteszik a kérdést: vajon kiválthatja-e az orvost egy szoftver? A válasz egyértelműen nem. A mesterséges intelligencia nem az orvos helyett, hanem vele együtt dolgozik – döntéstámogató eszközként. Segítségével az orvos a nyers adatok helyett már értelmezett, kontextusba helyezett információkat kap, és így sokkal pontosabban választhatja ki a leghatékonyabb kezelési módot.

    A magyar fejlesztésű Genomate: tudást klónozva segít

    A forradalmi áttörést jelentő precíziós onkológiai szoftver kifejlesztése mögött Dr. Peták István és csapata áll. 2022-ben hozták létre a Genomate Zrt.-t, hogy klinikai tapasztalataik alapján létrejöhessen egy olyan AI-alapú rendszer, amely a beteg genetikai profilja alapján segít kiválasztani a leghatékonyabb célzott gyógyszert.

    Ez a szoftver nem „véleményez”, hanem tudományosan validált, determinisztikus alapon dolgozik: ugyanarra az adatra mindig ugyanazt az eredményt adja – ez teszi valódi orvosi eszközzé. A Genomate algoritmusai több mint 80 000 képlet alapján választják ki a legvalószínűbb hatásos gyógyszert az egyedi génhibákra.

    Miért fontos ez?

    A jelenlegi gyakorlat szerint a terápiákat sokszor általános hatásosság alapján választják ki – ez azonban nem mindenkinél működik. Egy célzott terápiás javaslat akár öt-hatszor jobb túlélési esélyt adhat áttétes daganatoknál is. A Genomate célja, hogy ezek az eszközök ne csak elérhetőek legyenek, hanem valóban eljussanak a rendelőkbe és a betegekhez is.

    A cél: több mint 90%-os hatásosság

    A fejlesztők víziója ambiciózus: eljutni odáig, hogy a daganatos betegek több mint 90%-a személyre szabott, hatásos kezelést kaphasson. A rendszer már most használható, és az USA-ban, többek között a Mayo Klinika validációs programjában is tesztelték. A Genomate emellett a Cancer Moonshot kezdeményezés részét képező CancerX nemzetközi konzorcium alapító tagja is – olyan szereplőkkel együtt, akik az egészségügy digitalizációján dolgoznak világszinten.

    A rendszer már létezik – de nem mindenkihez jut el

    A legnagyobb kihívás ma már nem az eszközök vagy az adatok hiánya, hanem az elérhetőség. Magyarországon például több ilyen típusú molekuláris profilvizsgálat elérhető, de sok esetben nem támogatja őket a társadalombiztosítás. Ez azt jelenti, hogy azok a páciensek, akiknek talán éppen életmentő lenne a személyre szabott terápia, nem mindig férnek hozzá időben.

    És mit csinál ilyenkor az orvos?

    Fontos hangsúlyozni: az AI nem váltja ki az orvost. Épp ellenkezőleg – döntéstámogatást nyújt. Az orvosoknak a jövőben is kulcsszerepük lesz, de a mesterséges intelligencia segíthet abban, hogy a diagnózis pontosabb, a kezelés célzottabb, a terápia pedig személyre szabottabb lehessen.

    Életmód, genetika és az egészség jövője

    Bár a precíziós onkológia ma még elsősorban genetikai alapon működik, az életmódi tényezők – táplálkozás, mozgás, stressz, alvás – egyre fontosabbak lesznek a megelőzés és a terápiatervezés szempontjából is. Az egészség jövője tehát nemcsak a laborban dől el, hanem a hétköznapjainkban is.

    Ha érdekel, hogyan működik ez a valóságban, és milyen áttörést hozhat a rákos betegek számára a precíziós onkológia, hallgasd meg a legfrissebb Az Én Kék Zónám podcast adást Hámori Barbarával és Dr. Peták Istvánnal.