Vegyszerek a tányéron, a levegőben, a bőrünkön – észrevesszük őket?
A modern világ egyik legnagyobb, mégis legtöbbször láthatatlan kihívása a kemizáció: az a jelenség, amikor a mesterséges vegyi anyagok szinte mindenhová beszivárognak az életünkbe. Műanyag csomagolás, adalékanyagok, légszennyezés – mind olyan tényezők, amelyek nap mint nap hatással vannak a szervezetünkre, gyakran anélkül, hogy tudnánk róla.
Most körbejárjuk, hogy mennyi mikroműanyagot juttatunk a testünkbe, hogyan függhet össze mindez a betegségek – köztük a daganatok – kialakulásával, és mit tehetünk azért, hogy tudatosabban válasszunk.
Vegyszerek, amelyek körbevesznek
A mindennapjaink során szinte észrevétlenül vagyunk körülvéve mesterséges anyagokkal. A „kemizáció” fogalma alatt azt a folyamatos, nagymértékű vegyianyag-használatot értjük, amely az élelmiszereinket, kozmetikumainkat, csomagolásainkat, sőt még a levegőt is áthatja. Ezek az anyagok gyakran olyan kis mennyiségben jutnak a szervezetünkbe, hogy jelenlétüket nehezen észleljük, hatásuk azonban hosszú távon is komolyan befolyásolhatja az egészségünket.
Mennyit nyelünk le belőlük nap mint nap?
Egyre több kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy a műanyag mikrorészecskék jelen vannak nemcsak az ivóvizünkben, hanem a levegőben és az élelmiszerekben is. Egyes becslések szerint évente több mint 50.000 műanyagrészecskét fogyaszthat el egy ember pusztán a mindennapi életvitele során. Ezek a mikroműanyagok nemcsak az emésztőrendszerben, hanem a szövetekben is felhalmozódhatnak.
Mit okoz a testünkben?
A kemikáliák egy része endokrin zavaró hatással bírhat, vagyis megzavarhatja a hormonrendszer működését. Ez nemcsak a termékenységre, de az immunrendszerre és a sejtfolyamatokra is hatással van. Növekvő aggodalom övezi azokat az összefüggéseket, amelyek a műanyagokhoz köthető adalékanyagokat – pl. ftalátok, BPA – kötik össze daganatos betegedések kialakulásával. A sejtszintű változások idővel szövetszintű elváltozásokká válhatnak, amelyek alapot teremthetnek daganatok kialakulásához.
Miért fiatalabbak a betegek, mint korábban?
Ma már szignifikánsan gyakoribb a daganatos megbetegedés a 20 és 50 év közötti korosztályban. A szakemberek szerint a környezeti terhelés (vegyszerek, levegőszennyezés), az életmódbeli változások (táplálkozás, stressz, mozgáshiány) és a folyamatos toxikus behatások mind hozzájárulhatnak ehhez. A test sokszor évtizedekkel a behatás után reagál – vagyis az, amit ma teszünk, az a jövőnkben csap vissza.
A prevenció mindennél fontosabb lehet
A legjobb módszer a betegségek elkerülésére a megelőzés. Ez nemcsak az étrend és mozgás átalakítását jelenti, hanem azt is, hogy meg kell tanulnunk figyelni a testünk jelzéseire. Tudatos választásokkal – mint a tisztább élelmiszerek, kevesebb műanyag használat, rendszeres testmozgás – rengeteget tehetünk az immunrendszerünk megerősítéséért. Az erős immunrendszer pedig nemcsak véd, hanem gyorsabban is reagál, ha baj van.
Már az is sokat számít, ha nagyobb kiszerelésben vásároljuk meg az élelmiszereket, így csökkentve a műanyagcsomagolást háztartásunkban. Otthon főzünk, bio alapanyagokból, amelyek megbízható forrásból származnak. Melegítéshez és tároláshoz ne használjunk műanyagot, helyette üveget, kerámiát vagy zománcozott edényt részesítsünk előnyben. A csapvíz fogyasztása, üvegkulacsba töltve szintén segíthet a PET-palackok kiváltásában. Ezek az apró lépések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy erősebb, ellenállóbb immunrendszerrel nézzünk szembe a környezeti kihívásokkal és kevesebb mikroműanyagot vigyünk szervezetünkbe.
Tudás, ami védhet.
Dr. Tompa Anna toxikológus szerint a kulcs az önismeret és az életmódbeli harmónia. „Az emberi önismeretnél fontosabb nincs a világon” – mondja. Ha tudjuk, mire van szükségünk, mire hogyan reagál a testünk, akkor a környezeti kockázatokra is tudatosabban tudunk válaszolni.
Ha még többet szeretnél tudni arról, hogyan alakíthatod ki a saját kék zónádat, hallgasd meg az podcastünk legújabb epizódját!