Címke: egészség

  • Nem biorobotok vagyunk, hanem érző lények – Miért betegít meg a „nincs idő a fájdalomra” mentalitás?

    Nem biorobotok vagyunk, hanem érző lények – Miért betegít meg a „nincs idő a fájdalomra” mentalitás?

    Fáj a derekad? Hasogat a fejed? A legtöbb ember ilyenkor automatikusan a gyógyszeres fiókhoz nyúl. De mi van, ha a fájdalomcsillapítóval nem a problémát oldod meg, hanem elnémítod az egyetlen barátodat, aki az igazat mondja neked? 

    Dr. Buda László  orvos, pszichiáter és a test-lélek szemlélet egyik legfontosabb hazai képviselője szerint a testünk nem egy elromló biorobot, hanem egy intelligens partner, aki kétségbeesetten próbál üzenni nekünk. Hámori Barbarával beszélgetve feltárta, miért betegít meg minket a „civilizációs hipnózis”, és hogyan gyógyíthatjuk meg magunkat akár egyetlen mély felismeréssel.

    A fájdalomcsillapító csapdája: Miért nem működik a „nincs idő a fájdalomra”?

    A modern kultúra egyik legnagyobb hazugsága a reklámszlogenekben rejtőzik: „nincs idő a fájdalomra”. Egy nyugati típusú, fogyasztói gondolkodásban élünk, ahol a boldogságot kizárólag a sikerhez, a növekedéshez és a fájdalommentességhez kötjük. Ezzel szemben a keleti filozófia a két pólus (öröm és fájdalom) átölelésében látja a teljességet.

    A testünk gyakran „bodyguardként” (testőrként) lép fel: amikor rohanunk a vesztünkbe, túlhajszoljuk magunkat egy olyan úton, ahol nincs semmi számunkra, a testünk akadályt állít elénk – például egy betegség formájában. Azt üzeni: „meg kell, hogy állítsalak, mert erre semmi nincs, amire vágynál”. Ha ezt a jelzést elnyomjuk, a tünetek csak hangosabbak lesznek.

    A Wifi-modell: Így fejtsd meg a betegséged kódját!

    Dr. Buda László egy zseniális, négyszintű rendszert, az úgynevezett Wifi-modellt használja a tünetek értelmezésére. Ez segít megérteni, hogy a fizikai baj nem a semmiből jön:

    • A tünet: Ami fáj, ami kellemetlen (pl. porckorongsérv).
    • Az aktuális élethelyzet: Mi történt mostanában? Túlvállaltad magad? Született egy gyereked? Munkahelyi stressz?.
    • Gyerekkori minták: Mit tanultál a szüleidtől a konfliktuskezelésről? Áldozatszerepbe szorulsz? Nem állsz ki magadért? Ezek a mélyben futó, kimondatlan programok.
    • Spirituális mag: Az emberi lélek legmélyebb rétege, ahonnan a sorsunk fakad.

    A gyógyuláshoz nem elég a tünetet kezelni; le kell ásni a gyerekkori mintákig és a lelki okokig.

    Szomatodráma: Terápia évek helyett órák alatt?

    Sokan azt hiszik, a lelki gyógyuláshoz évekig kell járni pszichológushoz. Dr. Buda László módszere, a szomatodráma és az ultrarövid terápia azonban bebizonyította, hogy ez tévhit. A dolgokhoz idő kell (mint a magvetéshez), de a legnagyobb változások az életben gyakran egy pillanat alatt történnek – gondoljunk egy balesetre vagy egy sorsfordító pofonra.

    A módszer lényege a gyorsaság, mélység és hatékonyság. Nem csak beszélgetnek a problémáról, hanem cselekszenek:

    Megjelenítik a belső konfliktusokat (akár úgy, hogy valaki a „májat” vagy az „epekövet” játssza el).

    Képzeletben behívják a szereplőket (pl. az apát, az exet), és elvégzik a szükséges érzelmi munkát: a harag kifejezését vagy a megbocsátást.

    A cél egy olyan katarzis, ami után a kliens nem ugyanoda „ülepszik vissza”, hanem képes új döntéseket hozni.

    Időutazás a Belső Gyermekhez

    Miért rontjuk el a párkapcsolatainkat felnőttként? Mert a bennünk élő, feldolgozatlan traumákat hordozó belső gyermek irányít. Ha gyerekkorban azt láttuk, hogy anya alárendelődött és tűrte a bántalmazást, felnőttként tudattalanul vonzódhatunk bántalmazó férfiakhoz – vagy épp unalmas „balekokhoz”, akiktől a biztonságot reméljük.

    A múlt eseményei olyanok, mint a hologramok: bár fizikailag elmúltak, a rezgésük itt van a jelenben. A gyógyulás kulcsa, hogy visszamegyünk ehhez a sérült gyermek-énünkhöz, és létrehozunk vele egy szeretetköteléket. Ha ezt megtesszük, „helyrehozzuk azt, ami egyébként is már elmúlt”.

    A hosszú élet titka: gyorsan megbocsátani!

    Dr. Buda László szerint a hosszú, boldog élet receptje két fő pilléren nyugszik:

    • Belső világ: Egy derűs belső otthon megteremtése, ahol jó lenni.
    • Kapcsolatrendszer: A külső (család, barátok) és belső (belső gyermek, ősök) kapcsolatok ápolása.

    A legfontosabb tanács: „Frissen, gyorsan megbocsátani mindent”. A harag és a sérelmek cipelése mérgez, míg a megbocsátás és a belső rend kisugárzik a fizikai otthonunkra és egészségünkre is.

    Hallgasd meg a teljes beszélgetést!

    Szeretnéd tudni, hogyan üzen a tested, ha baj van? Érdekel, hogyan működik élesben egy szomatodráma játék, és hogyan szabadulhatsz meg a generációs terhektől?

    Dr. Buda László még mélyebben beavat a test és lélek titkos kommunikációjába a Hámori Barbarával készült podcastban. Kattints és hallgasd meg most, hogy végre értsd, mit mond a tested!

  • Génszerkesztés és tervezett babák: Hol húzódik a határ a gyógyítás és az etikai rémálom között?

    Génszerkesztés és tervezett babák: Hol húzódik a határ a gyógyítás és az etikai rémálom között?

    Mindannyian a legjobbat akarjuk a gyerekeinknek: jó iskola, különórák, biztos jövő. De mi van, ha a „gondoskodás” már a fogantatás előtt elkezdődhet, és katalógusból választhatjuk ki, hogy a gyerekünk magas, szőke és okos legyen? Ez már nem egy sci-fi film forgatókönyve, hanem a jelen, ami különösen Amerikában hódít. Varga Máté genetikus, az ELTE TTK docense Hámori Barbarával beszélgetett arról, hol húzódik a határ a gyógyítás és az etikai rémálom között, és vajon tényleg meghekkelhetjük-e az öregedést.

    Designer bébik: A tökéletes gyerek illúziója

    A legújabb trendek szerint a „felelős” szülők már nem bízzák a véletlenre a genetikát. Főleg Amerikában jelentek meg olyan cégek, amelyek azt ígérik, hogy a lombikprogram során kiválasztják azt az embriót, amelyikből a legszebb, legmagasabb vagy legokosabb gyerek születik. A módszer lényege, hogy a szülőktől kapott genetikai „kártyapakliból” a legjobbat próbálják kifogni.

    Azonban a genetikus óvatosságra int: a cégek ígéretei sokszor köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Egy friss amerikai tanulmányban nagycsaládokat vizsgáltak, és kiderült, hogy a predikciós algoritmusok gyakran tévednek: volt, hogy a legalacsonyabbnak jósolt gyerek lett a legmagasabb. A genetika ugyanis nem determinisztikus (előre elrendelt), hanem probabilisztikus, azaz valószínűségeken alapul. A cégek apró betűs részében pedig ott áll: 100%-os garancia nincs, reklamálni pedig 50 év múlva lehet.

    Biohacking és az örök élet ígérete: Átverés vagy jövő?

    Világszerte hódít a biohacking, ahol tech-milliárdosok (mint Bryan Johnson) saját testükön kísérletezve próbálják visszafordítani az öregedést. De vajon elérhetjük a 150 éves kort?

    Varga Máté szkeptikus. Bár léteznek fogadások arra, hogy már megszületett az ember, aki 150 évig fog élni, a tudomány jelenlegi állása szerint a stabil 100 év elérése a reális cél, ha odafigyelünk az életmódunkra.

    A telomerek titka: A kromoszómáink végén található „védősapkák”, a telomerek, a sejtosztódás során fogynak, ami az öregedéshez vezet. Bár egérkísérletekben sikerült lassítani a gyorsított öregedést ezek manipulálásával, az emberi élethossz radikális, 150 évre történő kitolására egyelőre nincs bizonyíték.

    Epigenetikai óra: Léteznek módszerek a biológiai életkor mérésére, de a különféle „fiatalító” táplálékkiegészítők hatása hosszú távon még ismeretlen. A biohackerek valójában egyszemélyes emberkísérleteket végeznek magukon.

    Genetikai tesztek: Amikor a tudás szorongást szül

    Egyre népszerűbbek a 200-300 ezer forintos otthoni nyáltesztek, amelyek megmondják, milyen betegségekre vagyunk hajlamosak, vagy mit ehetünk. A szakértő szerint azonban ezek sokszor felesleges rettegést okoznak. Ha egy teszt azt mutatja, hogy dupla akkora az esélyünk egy ritka betegségre, az lehet, hogy csak annyit jelent: 1% helyett 2% az esély, ami még mindig elenyésző. A szakember szerint a családi anamnézis (milyen betegségek fordultak elő a felmenőknél) sokszor többet mond és megbízhatóbb, mint egy drága, de nehezen értelmezhető genetikai térkép.

    A genetikai orosz rulett: Életmód vs. Gének

    Sokan azt hiszik, a genetika sorsszerű: ha „rossz” géneket örököltünk, betegek leszünk. A valóság azonban árnyaltabb. Varga Máté egy szemléletes hasonlattal élt: a genetika olyan, mint az orosz rulett. A születésünkkor a „genetikai dobókocka” eldönti, hány golyó kerül a tárba.

    Mi húzzuk meg a ravaszt: Az életmódunkkal (dohányzás, táplálkozás, mozgás) mi magunk tehetünk még több „golyót” a tárba, vagy éppen csökkenthetjük a kockázatot.

    Környezeti hatás: Bár vannak „szupergénekkel” rendelkező emberek, akik láncdohányosként is 100 évig élnek, a nagy átlagra ez nem igaz. A statisztikák egyértelműen mutatják: az egészséges életmód (mozgás, táplálkozás) drasztikusan növeli az esélyeinket a hosszú életre, függetlenül a genetikai alapcsomagtól.

    Készen állsz a jövőre?

    Vajon tényleg eljön az idő, amikor robotokat küldünk más bolygókra életet keresni? És miért gondolja úgy a genetikus, hogy a férfiak genetikai szempontból „sérülékenyebbek”, mint a nők?

    Ha érdekel a tudomány, a jövőnk és a hosszú élet valódi titka, hallgasd meg most a Hámori Barbara és Varga Máté genetikus közötti lenyűgöző beszélgetést! Kattints, és tudd meg, mit tehetsz ma azért, hogy a genetikai lottón te legyél a nyertes!

  • Ez a 3 étkezési TÉVHIT teszi tönkre a bélflórádat!

    Ez a 3 étkezési TÉVHIT teszi tönkre a bélflórádat!

    A táplálkozási tanácsok áradata szinte követhetetlen. A közösségi médiát naponta újabb diétatrendek árasztják el, amelyek sokszor szélsőséges megvonásokat és gyors, de nem fenntartható eredményeket ígérnek.

    Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember és funkcionális táplálkozási szakreferenssel körüljártuk hogyan navigálhatunk a dietetikai dzsungelben, és hogyan találhatunk vissza az egészséges, tudatos étkezéshez.

    A jó hír a szakértő szerint, hogy a Z és Y generáció már abszolút tudatosan gondolkodik a hosszú távú egészségéről és a nyugdíjas éveiről, és nem csupán az esztétikumot keresi. A rossz hír azonban, hogy a TikTok és az Instagram tele van félrevezető, káros és megalapozatlan trendekkel.

    Divatdiéták: A szélsőséges megvonás visszavág

    A szakértő a szélsőségeket abszolút kerüli, és hangsúlyozza, hogy nincs egyetlen „ajánlható” diétás irányzat. Bármilyen irányzatból – legyen az akár az időszakos böjt, a Mediterrán étrend (ami a leginkább kutatott ), vagy egy low-carb program – lehet hasznos elemeket kiemelni, de mindegyiknek megvannak a hátrányai, és minden megoldást személyre kell szabni.

    1. Szénhidrát mint ellenség és a falási roham

    A szénhidrát ki lett kiáltva az egyik legnagyobb mumusnak, és sokan nullára redukálják a bevitelt. Győző-Molnár Anna szerint azonban ez hiba: ha kiveszünk egy makrotápanyagot, a szervezet óhatatlanul be akarja pótolni. A szénhidrát megvonás emiatt gyakran esti falási rohamokban üthet vissza. Különösen a női hormonrendszernek nem tesz jót a szénhidrátok nullázása. A megoldás nem a szénhidrát nullázása, hanem a jóllakottság kontroll megtalálása.

    2. A „tiszta gondolkodás” ígérete: időablakos diéta

    A nagyon népszerű időablakos diéta (intermittáló böjt) melletti fő érvek a böjti időszakokban tapasztalható tisztább gondolkodás és a magasabb energiaszint. Egy bizonyos időtartam után elindul a sejtszintű tisztítási funkció, az autofágia. A szakértő azonban itt is óvatosságra int:

    • A böjtölés csak átmeneti időszakban működik.
    • A reggeli elhagyása a cirkadián ritmus ellen hat; a vacsora elhagyása lenne a célravezetőbb.
    • A reggeli éhség a jól működő anyagcsere elsődleges jele. A reggeli elhagyása mögött gyakran kifogás és a rendezetlen alapprobléma rejlik. Ez egy javítható szokás, a szervezet átállítható.

    3. A koplalás veszélyei

    A kalóriamennyiség drasztikus lecsökkentése, vagy a „kistányéron evés” nassoláshoz vezethet. Ez pedig rosszabb, mint egy nagy, komplex étkezés : a nassolás jobban hintáztatja a vércukorháztartást, és nagyobb kilengéseket okoz. A komplex, tömbösített étkezések (szénhidrát, zsír, fehérje, rost) biztosítják a jobb jóllakottságot, ami önmagában csökkenti a nassolási hajlamot.

    A nassolás pszichológiája: Miért nyúlsz a csokihoz?

    A nassolás nagyon jellemző szokás, ami gyakran érzelmi evés, stresszevés vagy jutalmazás. Le lehet szokni róla, de meg kell találni a mögöttes okokat:

    • Fiziológiás okok: Kimaradt étkezés, alacsony fehérjebevitel, vagy szénhidrátmegvonás.
    • Lelki vonulatok: Pótcselekvés, érzelmi vagy stresszevés. Például home office-ban nincs csipegetés, de a munkahelyen beindulhat.
    • Jutalmazás: A gyerekkori szokások (desszerttel zárjuk a főétkezést) mélyen kódolódtak. Az alváshiány is hatványozottan bekapcsolhatja a nassolási hajlamot

    Praktikus tippek a táplálkozási alapokhoz

    • Ideális reggeli és fehérjebevitel

    A nap kezdéséhez a fehérjedús reggeli a legfontosabb. Ez jobban eltelít, segít kihúzni ebédig, és csökkenti az aznapi nassolási hajlamot. A tojásos irányok jobb megközelítést jelentenek, de a zabkása is tehető komplexebbé.

    A fehérjebevitelnél a szakértő felhívja a figyelmet a fehérje küszöb elméletre. Ez azt jelenti, hogy az agy monitorozza a bevitt aminosav mennyiséget, és egy bizonyos szint elérésekor kialakítja a jóllakottságérzetet – ez mindenkinél egyedi. A testtömeg-kilogramm kétszerese grammban kifejezett fehérjebevitel főként a rendszeresen edzőknek ajánlott, de még ez is egyénfüggő. A fehérjepótló termékek – amelyek most népszerű marketingfogásnak számítanak – helyett érdemesebb teljes értékű fehérje forrásokat (tojás, hús, hal, tejtermékek) fogyasztani, a porok és szeletek csak SOS helyzetben jöhetnek szóba

    • Taposóaknák és vitaminok

    Az étkezési taposóaknák a transzzsírok (cukrászipari termékekben, pékárukban, kekszekben, chipsekben) és az energiaitalok. Ezek hosszú távon civilizációs betegségeket okozhatnak. A kényelem, a hozzáférhetőség és a túlfogyasztás a fogyasztói társadalom legnagyobb hátránya, ami miatt az egészségtelen ételek ott vannak a boltok polcain és meg is vesszük azokat. A magyarok elhízásáért is főként a nassolás és a feldolgozott ételek (chipsek, kekszek, csokik) felelősek, kiegészítve a hiányos zöldség- és jó minőségű fehérjebevitellel.

    Étrendkiegészítők esetében el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy ezek helyettesítik a zöldségbevitelt. A legtöbben a részletekben vesznek el, miközben az alapok nincsenek rendben (nincs mellette színes táplálkozás és zöldségbevitel). Az étrendkiegészítők a jéghegy csúcsát jelentik; csak a rendezett étkezés mellé érdemes őket beilleszteni.

    Három, szinte kötelező étrendkiegészítő (az életmód, stressz és fizikai aktivitás függvényében):

    1. Magnézium
    2. D-vitamin
    3. Omega-3 (a halfogyasztás mellett is lehet hiány)
    • Ne csak paradicsomot és uborkát egyél!

    Nem elegendő a klasszikus magyar konyha zöldségeit (uborka, paprika, paradicsom) fogyasztani. A táplálkozást ki kell színesíteni, nagy hangsúlyt fektetve a gyökérzöldségekre, amelyek növényi színanyagokat (polifenolokat) és fontos rostokat tartalmaznak.

    Ha szeretnél még többet megtudni, hallgasd meg teljes adásunkat itt:

  • Túl sok szemetet eszünk, ez pedig meglátszik a beleinken!

    Túl sok szemetet eszünk, ez pedig meglátszik a beleinken!

    Van egy jó és egy rossz hírünk. A rossz: reflux és IBS együtt civilizációs betegségek – nem halálosak, de krónikusan rontják az életminőséget. A jó: az esetek döntő részében életmóddal lehet a legtöbbet javítani rajtuk. Erről beszélgettünk Prof. Dr. Czakó Lászlóval, belgyógyász–gasztroenterológus–diabetológus szakértővel.

    Mit ront el a modern étrend?

    Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (chipszek, cukrozott/szénsavas italok, energiaitalok; sok adalék a felvágottakban) kalóriában erősek, rostban szegények, és megbolygatják a bélflórát. Ehhez jön a mozgáshiány, ami lassítja a bélműködést. E két tényező együtt gyakran puffadáshoz és hasi panaszokhoz vezet.

    Mit érdemes lépni? Több természetes rost (zöldség, gyümölcs, teljes értékű gabona), kevesebb „kényelmi” ultrafeldolgozott termék – és napi, könnyű mozgás. A rostok ráadásul teltségérzetet adnak, segítik a vércukor– és vérzsír-profilt is.

    Reflux: mikor elég a házi praktika, és mikor kell orvos?

    A tipikus rontó tényezők: késői, nagy, zsíros/fűszeres/paradicsomos étkezések, alkohol, koffein, cukros-szénsavas italok. A kisebb adagok és a korábbi vacsora sokat enyhít. Ha ezek mellett sincs javulás, jöhet a gasztroenterológiai kivizsgálás (szükség esetén endoszkópia). Fontos: a reflux és a fekély külön kórképek.

    Fekély: két fő kiváltó és józan óvatosság

    A gyomor-/nyombélfekély két fő „tettes”: a Helicobacter pylori és a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok). A Helicobacter gyakori, de nem minden hordozó beteg; kezelni csak indokolt esetben érdemes, mert a terápia többkomponensű antibiotikumkúra. Idősebb, rendszeresen fájdalomcsillapítót vagy (szekunder prevenció miatt) aszpirint szedő betegeknél szóba jön gyomorvédelem (savcsökkentő) orvosi javaslatra. Primer szív-érrendszeri megelőzésre az aszpirin nem ajánlott a mellékhatások miatt.

    Mikrobiom & „áteresztő bél”: mi biztos, mi nem?

    Rutinellátásban nem történik mikrobiom-vizsgálat: drága, a terápia pedig így is ugyanarra a két pillérre épül  prebiotikum (rost) és célzott probiotikum. Az „áteresztő bél” jelenség létező kórképekhez (pl. colitis ulcerosa, coeliakia, fertőzés) társulhat, de önálló, sztenderd diagnosztikai protokoll nincs. A lényeg itt is: bélflóra-barát étrend és életmód.

    „Mit tehetek ma?” – rövid csekklista

    • Tányérból kezdj: minden étkezésnél legyen látható zöldség/gyümölcs + teljes értékű gabona.
    • Refluxbarát este: kisebb, korai vacsora; kerüld a túl zsíros/fűszeres/paradicsomos fogásokat és az alkoholt/koffeint/szénsavas-cukros italokat.
    • Tabletták és a gyomor: 65 év felett, tartós fájdalomcsillapító vagy szekunder prevenciós aszpirin mellett kérdezz rá az orvosnál a gyomorvédelemre; primer megelőzésre ne kezdj önállóan aszpirint.
    • Hashajtó helyett: rost + folyadék + mozgás; a „szűztea” is hashajtóként viselkedhet, hosszú távon nem jó irány.
    • Szűrés, időben: gondolkodj 45–50+ éves kortól vastagbél-szűrésben; ha polip volt, a kontroll gyakoriságát a lelettel egyeztesd.
    • Mikrobiom-teszt helyett: prebiotikum (rost) + probiotikum célzottan, ha indokolt; „áteresztő bél” esetén nincsen egységes rutinvizsgálat.

    Az emésztésed nem ellenség: visszajelez a szokásaidról. Ha a napi alapok (rost, mozgás, alvás, stresszkezelés) a helyükre kerülnek, sokszor már ez is látványos különbséget hoz. Ahol pedig orvosi lépés kell (elhúzódó reflux, fekélygyanú, szűrés), ott ne halogass – időt nyersz vele. 

    Ha még többet szeretnél megtudni, ne maradj le beszélgetésünkről!

  • A hosszabb élet titka: a prevenció, ami mindannyiunk kezében van

    A hosszabb élet titka: a prevenció, ami mindannyiunk kezében van

    Az emberiség történetében sosem voltunk olyan közel ahhoz, hogy ne csak hosszabban, de jobban is éljünk. De vajon mennyire reális cél 10-15 évvel meghosszabbítani az egészséges életünket? Az Én Kék Zónám podcast legújabb adásában Kóka János üzletember volt a vendégünk, aki forradalmi ötleteivel és gyakorlatias megközelítésével új szemszögből világítja meg a longevity témáját. 

    A beszélgetésből kiderül, hogy az egészségünk 40%-ban az életvitelünktől függ. Ez az adat arra ösztönöz, hogy a betegségek kezelése helyett a megelőzésre, azaz a prevencióra fókuszáljunk.

    Aktív-karkötő a nemzeti egészségprogramban

    A prevenció hiánya a magyar egészségügy egyik legnagyobb problémája. A szakember szerint a prevencióra fordított magyarországi költés drámaian alacsony, mindössze 16 euró/fő/év, szemben a németországi 200 euróval. A probléma megoldására egy ambiciózus, mégis megvalósítható programot vázolt fel: minden 18 év feletti magyar állampolgár kapna egy okoskarkötőt és egy AI-alapú alkalmazást. Ez az eszköz segítene az alapvető élettani funkciók monitorozásában, és pozitív motivációval ösztönözne az egészségesebb életmódra. A program finanszírozása a hevített dohánytermékek jövedéki adójának emeléséből származna, ami több mint 30 milliárd forintos bevételt hozna.

    A hosszú út a változás felé

    Az életmódváltás legtöbbször a testsúlycsökkentés miatt kezdődik, ami a magyar társadalom harmadát érintő elhízás és kétharmadát érintő túlsúly miatt nem meglepő. A legtöbben a látható tünetet, az elhízást érzékelik problémának, holott az sokszor csak egy tünet, ami olyan háttérproblémákra utal, mint a metabolikus szindróma vagy az inzulinrezisztencia. 

    Kóka János szerint a változást elindítani a legnehezebb. Az első 30 nap a kritikus, mert ekkor tapasztalja meg az ember a lemondás nehézségét. A programok célja, hogy ez a kezdeti időszak zökkenőmentesebb legyen, és az ügyfelek megértsék, hogy az életmódváltás nem egy örökös lemondás, hanem egy új, jobb életminőséghez vezető út.

    Az egészség nem luxus

    Sokan támadják a longevity ipart azzal, hogy az csupán a gazdagok hobbija. A szakértő azonban cáfolja ezt, hiszen az alapvető, egészséges szokások kialakítása nem kerül pénzbe. A dohányzás elhagyása, az alkohol fogyasztásának minimalizálása, a mozgás beiktatása a mindennapokba és az egészségtelen nassolnivalók elhagyása nem igényel extra kiadásokat.

    Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk egyre jobban terjednek a köztudatban, köszönhetően a podcastoknak, előadásoknak és a vállalatok egészségnevelő programjainak. A változásnak a mi életünkben kell elkezdődnie.

    Ha érdekel, hogyan reformálható meg az egészségügy, és hogyan tudsz te is tenni a saját hosszú, boldog életedért, hallgasd meg a teljes adást!

  • Túlélő mechanizmus vagy önszabotázs? A stresszevés és a testkép zavarok

    Túlélő mechanizmus vagy önszabotázs? A stresszevés és a testkép zavarok

    A modern élet rohanó tempója és az állandó társadalmi nyomás miatt egyre több ember küzd olyan belső démonokkal, mint a stresszevés, a testképzavarok és a túlsúllyal kapcsolatos problémák. De vajon miért válik az étel a szorongás, a félelem vagy az elégedetlenség elleni fegyverünkké? 

    Az Én Kék Zónám legújabb adásában Lukács Liza pszichológussal, a téma elismert szakértőjével jártuk körül a kérdést, és a beszélgetésből kiderült, hogy a probléma gyökerei gyakran mélyen, a gyermekkorban elsajátított mintákban rejtőznek.

    Az éhség és a jóllakottság jeleinek érvénytelenítése

    A stresszevés és az evészavarok egyik leggyakoribb oka, hogy a környezetünkben nem tanultunk meg megfelelően reagálni a testünk jelzéseire. Ez a probléma a gyerekkorban kezdődik, amikor a szülők jó szándékkal, de hibásan azt mondják a gyereknek, hogy „egyed meg mindent a tányéron, mert nem kapsz desszertet”, vagy „ne egyél többet, mert túl sok lesz”. Ezzel azt az üzenetet kapjuk, hogy a testünk jelzései nem fontosak, és mások döntenek helyettünk arról, mikor és mennyit kell ennünk. Lukács Liza szerint érdemes újra megtanulni odafigyelni a testünk üzeneteire, és különbséget tenni a valódi, fizikai éhség és az érzelmi alapú „megkívánás” között.

    A mérleg átka és a közösségi média csapdái

    A társas összehasonlítás a mindennapjaink részévé vált. A közösségi média és a divatmagazinok tökéletesnek tűnő testképei irreális elvárásokat támasztanak, és torz képet festenek arról, milyennek kellene lennünk. A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a látott képek gyakran nem valósak, és hiányzik róluk a folyamatos utókövetés. Fontos, hogy ne a tökéletesnek tűnő, kiszínezett képek alapján ítéljük meg magunkat, hanem tudatosítsuk, hogy mindannyian egyediek vagyunk, és a testünk egy élő, folyamatosan változó organizmus.

    Túl a stresszevésen: Anorexia és más testképzavarok

    A túlsúly és a stresszevés csupán a jéghegy csúcsa, amikor a testképzavarokról van szó. Az anorexia és a bulimia a legszélsőségesebb formái ezeknek a zavaroknak, de a pszichológus szerint nem csak a diagnosztizált esetek érintettek. Sokszor olyan emberek is küzdenek ezekkel a problémákkal, akik külsőleg egy teljes, kiegyensúlyozott életet élnek, jól néznek ki, és talán még mi is elhisszük róluk, hogy jól vannak a bőrükben. A testképzavarok mögött meghúzódó lélekproblémákról azonban általában nem beszélünk. Ezek a démonok gyakran már a gyerekkorban gyökeret eresztenek, és olyan szégyenérzethez vezetnek, amely megakadályozza az embereket abban, hogy segítséget kérjenek. A legfontosabb lépés a gyógyulás felé a beszéd, a felismerés és a közösség ereje, ami segít legyőzni a tabut.

    A stresszevés mint túlélő mechanizmus

    A stresszevés tulajdonképpen egyfajta túlélő mechanizmus. Amikor a szervezetünk stresszt él át, az agyunk a túlélést helyezi előtérbe, és arra ösztönöz minket, hogy magas kalóriatartalmú, szénhidrátban gazdag ételeket fogyasszunk, amelyek gyorsan energiát adnak. Ez a válasz egy ősi mechanizmus, amely a múltban segített túlélni a nehéz időszakokat. A mai világban azonban ez a mechanizmus könnyen önszabotálássá válhat, hiszen a stressz forrása nem feltétlenül a fizikai hiány, hanem a lelki feszültség.

    A gyógyulás útja: A tudatos evés és a pszichológiai munka

    A stresszevésből való gyógyulás nem csupán a megértésből áll, hanem a gyakorlati lépésekből is. A szakpszichológus szerint fontos, hogy az evést ne jutalmazásra, büntetésre vagy érzelmi szükségletek kielégítésére használjuk. Az evésnapló vezetésével feltérképezhetjük a többletfogyasztás okait, és tudatosíthatjuk a rossz szokásainkat. A gyógyulás folyamata lassú és türelmet igénylő, de a pszichológiai munka, a tudatosság és az önelfogadás révén elérhető. A cél, hogy a fejünkben lévő tudás lejusson a testünkbe, és újra harmonikus kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal és az ételekkel.

  • A rost: A bélrendszer bajnoka, akit méltatlanul elfelejtettünk

    A rost: A bélrendszer bajnoka, akit méltatlanul elfelejtettünk

    Amikor az egészséges táplálkozásról esik szó, hajlamosak vagyunk a vitaminokra, a fehérjékre vagy a zsírokra fókuszálni, pedig a hosszú és egészséges élet egyik legfontosabb alkotóeleme a rost. Sokan gondolják, hogy a rostfogyasztás csupán a székrekedés és az emésztési problémák orvoslására szolgál, pedig valójában ennél sokkal többről van szó. 

    Az Én Kék Zónám podcast legújabb epizódjában a rosttudatos táplálkozás hazai úttörőjével, Soltész Erzsébet dietetikussal beszélget Hámori Barbara arról, miért van a magyar lakosság étrendjében a szükségesnél kevesebb rost, és hogyan befolyásolja ez a mindennapjainkat.

    Miért nem eszünk elég rostot?

    A modern, feldolgozott élelmiszerekben alapvetően kevés a rost, ami a magyar lakosság alacsony rostbeviteléhez vezet. Az ajánlott napi 25-30 gramm rost helyett átlagosan csupán 15-18 grammot fogyasztunk, ami hosszú távon komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Az ultrafeldolgozott ételek, a fehér liszt és a hozzáadott cukrok dominanciája nemcsak a testsúlygyarapodáshoz járul hozzá, hanem a bélmikrobiom egyensúlyát is felborítja.

    A szakember szerint a rosttudatosság alapja a természetes élelmiszerek előtérbe helyezése. A rostok kizárólag növényi eredetű ételekben találhatók meg, mint például a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes értékű gabonák és olajos magvak.

    A rostok jótékony hatásai a testre és a lélekre

    A rostoknak számos előnye van, amelyek messze túlmutatnak az emésztés támogatásán.

    • A mikrobiom táplálása: A rostok szolgálnak a vastagbélben élő jótékony baktériumok táplálékául, amelyek nélkülözhetetlenek az immunrendszer és az emésztőrendszer megfelelő működéséhez.
    • Betegségek megelőzése: A rostdús étrend kulcsszerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek, a vastagbélrák, valamint a cukorbetegség megelőzésében. A rostok stabilizálják a vércukorszintet, és segítenek elkerülni az inzulinrezisztenciát.
    • A bél-agy tengely: A mikrobiom és a pszichés állapotunk közötti szoros kapcsolat tudományosan is bizonyított. A megfelelő rostbevitel csökkentheti a szorongásra és a depresszióra való hajlamot.
    • Testsúlykontroll: A rostok hozzájárulnak a jóllakottságérzethez, így segítenek a testsúlykontrollban, mivel lassítják a szénhidrátok felszívódását és megakadályozzák a hirtelen vércukorszint-emelkedést.

    Tévhitek és a rosttudatos életmód kezdete

    A főzés nem károsítja a rostot. Sokan hiszik, hogy a főzés során a rostok eltűnnek az élelmiszerből, de ez nem igaz. A konyhatechnológia legfeljebb a rostok élettani hatásán változtat kissé.

    A „mindenmentes” nem csodaszer. A mindenmentes élelmiszerek nem feltétlenül egészségesebbek, ha feldolgozottak. A lényeg a természetes, változatos alapanyagokon van, mivel a különböző növények más-más típusú rostokat tartalmaznak.

    Fokozatosság és hidratálás.

    A rostdús étrendre való átállást fokozatosan kell elkezdeni, 4-8 héten keresztül. Hirtelen megnövelt rostmennyiség emésztési problémákat okozhat. Emellett a megfelelő folyadékbevitel elengedhetetlen, mivel a rostok vizet szívnak magukba.

    A szakember tanácsa, hogy próbáljunk minél több színes zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, mivel a színanyagok antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek, és segítenek a szabadgyökök lekötésében.

    A rostdús étrend a gyakorlatban: tippek a mindennapokra

    Sokszor nehéz elképzelni, hogyan néz ki egy rostdús étrend a gyakorlatban. A rostok a növényi élelmiszerek azon részei, amiket a szervezetünk nem tud lebontani. Ezek a szénhidrátok eljutnak a vastagbélbe, és ott fejtik ki jótékony hatásukat. De hol találod meg őket? A rostok forrásai a zöldségek (kiemelten a száraz hüvelyesek), a gyümölcsök, az olajos magvak, a diófélék és a teljes értékű gabonák.

    A rostdús étkezéshez nem kell feltétlenül bonyolult recepteket követni, elég, ha tudatosan válogatsz. Egy napod például így is kinézhet:

    • Reggeli: Tojás, avokádó és paradicsom vajas pirítóson, szezámmaggal megszórva. Vagy rágcsálhatsz hozzá zellerszárat is.
    • Tízórai: Görög joghurt áfonyával, mandulapehellyel és puffasztott amaránttal.
    • Ebéd: Lépj ki a krumpli-rizs univerzumból! Válassz csirkecombfilét grillzöldséggel, mint édesburgonya, pritamin, gomba és cukkini. Ez az egy étkezés akár 10 gramm rostot is tartalmazhat
    • Uzsonna: Egy gyümölcs mellé fogyassz egy marék diót vagy mandulát.
    • Vacsora: Dobd össze egy nagy adag salátát olívabogyóval, lilahagymával és paradicsommal.

    Ezek az egyszerű cserék és kiegészítések segíthetnek, hogy minden nap elegendő rostot vigyél be a szervezetedbe, anélkül, hogy megterhelő lenne.

    Ha szeretnéd tudni, hogyan segíthet a rosttudatosság a te egészségednek, és mik a modern táplálkozás legnagyobb buktatói, hallgasd meg a teljes beszélgetés!

  • Túl a problémákon: A Lélekmódváltás és a kiút a sémákból

    Túl a problémákon: A Lélekmódváltás és a kiút a sémákból

    A mai felgyorsult világban egyre többet beszélünk az életmódváltásról, ám Hámori Barbara podcastjának legújabb epizódjában Herner Dorka pszichológus és terapeuta, egy új, de annál fontosabb témát boncolgat: a lélekmódváltást.
    Barbara személyes tapasztalatai szerint sokszor hiányzik a terápiás folyamatokból a kézzelfogható megoldás és a kiút megmutatása a problémák halmazából. Herner Dorka pont ebben segít, hiszen a pszichológiai elméletek mellett saját, személyes tapasztalatain keresztül mutat utat, és kínál konkrét eszközöket a mindennapi lelki nehézségekhez.

    Mi is az a lélekmódváltás?

    A fogalom nem véletlenül emlékeztet az életmódváltásra: itt is egy tudatos, rendszeres gyakorláson alapuló folyamatról van szó. A különbség annyi, hogy nem a testünket eddzük, hanem a belső régi sémáinkat, beidegződéseinket tanuljuk meg felismerni és átírni.

    A terápiás folyamat akkor tud igazán hatékony lenni, ha nemcsak a problémahalmok körül bolyongunk, hanem kézhez kapunk olyan eszközöket is, amelyek segítenek átformálni a napi működésünket. Ez lehet egy önmegfigyelési napló, egy gondolatátalakító gyakorlat vagy épp egy tudatos döntés arról, hogy holnap máshogy reagálunk, mint tegnap.

    A kiút az önmarcangolásból és az áldozatszerepből

    Az önmarcangolás és a folyamatos megfelelési kényszer a modern kor egyik nagy kihívása. Sokan gondolják, hogy minden rosszban egyedül ők a hibásak. Ez az áldozatszerep azonban egy kényelmes, ámde gátló állapot, amelyből nehéz kilépni. A pszichológiai munka során megtanulható, hogy az önmarcangolás helyett felelősséget vállaljunk a tetteinkért anélkül, hogy ez pusztító önkritikához vezetne. A cél, hogy ne a problémában fetrengjünk, hanem túlélővé váljunk, és a régi sebeinket begyógyítva, megerősödve folytassuk az utunkat. Ez egy lassú folyamat, de a kitartás és az állhatatosság meghozza a gyümölcsét. 

    A közösség gyógyító ereje

    A modern ember egyik legnagyobb kihívása a kapcsolatok hiánya. „Hol van a falu?” – teszi fel a kérdést Dorka is. A családok sokszor nem támogató közegek, a barátságok időhiány miatt elapadnak, a közösségi terek eltűnnek.

    Pedig a lelki edzettség éppúgy épül közös gyakorlás által, mint a testünk. A szakemberek egyre többször hangsúlyozzák a közösség gyógyító erejét, hiszen ott tudunk igazán feloldódni és önmagunk lenni. A sportcsoportok, hobbikörök vagy baráti társaságok mind segíthetnek abban, hogy megtaláljuk a saját „törzsünket”, ahol nem a születési kötelékek, hanem a hasonló gondolkodásmód és a kölcsönös támogatás tart össze.

    A határok fontossága és a kiégés megelőzése

    A határok nem falak. A határ az a távolság, ahol egyszerre tudom szeretni önmagam és a másikat. Ha túl közel engedek valakit, elfogyok. Ha túl messze tartom, elveszítjük egymást. A határtartás tanulható, sőt tanulandó, mert egyensúlyra van szükség az énidő, a kapcsolatok és a munka között. 

    A munka, a család és a magánélet közötti határok meghúzása sokak számára jelent problémát. A pszichológus szerint a határ az a távolság, ahol egyszerre tudjuk szeretni magunkat és a másikat. A valódi énidő nem feltétlenül az egyedüllétet jelenti, hanem azt az időt, amikor töltődünk, és ez lehet akár egy közös családi program is.

    A kiégés (burnout) gyakran azoknál jelentkezik, akik ambiciózusak, és nem figyelnek a belső határaikra. A kiégés első jelei gyakran a saját igények figyelmen kívül hagyásában mutatkoznak meg, és ha ezt nem kezeljük tudatosan, végül a fizikai és mentális összeomlás szélére sodorhat minket. 

    A kiégés nem egyik napról a másikra érkezik. Fázisai változó intenzitással, de felismerhető minták mentén épülnek fel:

    1. Kóros bizonyítási vágy
    2. Fokozott erőfeszítés
    3. Saját igények háttérbe szorulása
    4. Konfliktuskerülés
    5. Értékvesztés, céltalanság
    6. Tételvesztés, dezorientáltság
    7. Elszigetelődés
    8. Viselkedés-változások
    9. Deperszonalizáció (társas tér kiürese)
    10. Belső üresség
    11. Depresszió
    12. Teljes kiégés

    A kulcs a megelőzés: időben felismerni, mikor telítődtünk, és a fal előtt megállni. A lélekápolás és a tudatos önvizsgálat segíthet abban, hogy ne egy katasztrófa, hanem egy új kezdet szülessen a mélypontból.

    Ha érdekel, hogyan segítenek a konkrét terápiás módszerek, és mit jelent a lélekmódváltás a gyakorlatban, hallgasd meg a teljes beszélgetést!

  • „Elég jó” a jógaszőnyegen – amikor a maximalizmus találkozik a jelenléttel

    „Elég jó” a jógaszőnyegen – amikor a maximalizmus találkozik a jelenléttel

    Sokunknak ismerős: lelkesedésből „ráhúzunk” még egy centit a pózokra, aztán másnap minden húz. Hámori Barbara is felismerte, hogy a maximalizmus a jógaszőnyegen könnyen túlerőltetéshez vezethet, ezért időnként a pilates kontrollált erejét választotta. A tanulság általános: nem „többet” kell akarni, hanem éppen eleget – tudatosan.

    Túl a hajlékony testeken: a jóga, mint belső utazás

    Sokan, akik még csak ismerkednek a jógával, egyfajta „tornaként” tekintenek rá, és azt gondolják, hogy a gyakorláshoz hajlékony testre és rugalmasságra van szükség. Gottschall Eszter jógaoktató azonban rávilágít, hogy a jóga ennél sokkal többet jelent: egy belső utazás, amely bárki számára elérhető, fizikai adottságoktól függetlenül. A közösségi médiában látható, extrém jógapózok sokakat elriasztanak, holott ezek valójában a rendszeres gyakorlás eredményei, nem pedig előfeltételei. A kulcs a szándékban és az elfogadásban rejlik.

    A cél nem a legmélyebb hajlítás, hanem az idegrendszered megnyugtatása mozgás közben. Egy praktikus iránytű:

    • 70–80%-os szabály: maradj azon a tartományon belül, ahol az orron át történő légzésed egyenletes. Ha kapkodsz, túlmentél.
    • Érzés-ellenőrzés: a nyújtás legyen „kényelmes-kellemetlen”, ne éles fájdalom.
    • Másnapi teszt: ha szabadon mozogsz, jó volt a dózis; ha minden fáj, kevesebb is elég.

    A jóga mindenkinek szól

    A jógát gyakran tévhitek övezik. Sokan úgy vélik, hogy csak akkor lehet valaki „igazi jógi”, ha vegán, vagy ha minden nap meditál. Gottschall Eszter hangsúlyozza, hogy a jóga nem egy szigorú életmód, amit egyik napról a másikra kell elsajátítani, hanem egy folyamat, amely során a változások önazonos módon, szinte észrevétlenül bekövetkeznek. Ahogy a gyakorlásban elmélyülünk, egyre inkább elkezdünk befelé figyelni, és kialakul a vágy a könnyebb, tisztább ételek iránt is. A lényeg, hogy a jóga egy befogadó, támogató közösség, ahová bárki beléphet, kortól és testalkattól függetlenül.

    Mozgás, ami segít a pörgő agynak

    A mozgékony, pörgősebb emberek számára a jóga elsőre nehéznek tűnhet, hiszen a nyugodt, statikus pózok frusztrációt okozhatnak. A jógaoktató szerint ilyenkor a dinamikusabb, áramló jógaórák jelenthetik a megoldást. Ezek a gyakorlatok lehetővé teszik, hogy a túlpörgött elme lecsendesedjen, mivel a mozgás élményét ötvözik a tudatos légzéssel. Ez nem csupán testmozgás, hanem egyfajta „mozgó meditáció” is, ami segít a jelen pillanatra fókuszálni, és kilépni a múlton rágódó vagy a jövőn aggódó gondolatok spiráljából.

    A core izmok fontossága

    Az ülő életmód következtében a legtöbb ember core-izomzata meggyengül. Ezek a mélyen futó izmok kötik össze a felső és alsó testet, és alapvető szerepet játszanak a stabil mozgásban. A jóga, ahelyett, hogy izoláltan erősítene, egységben kezeli a testet, és kiemelt hangsúlyt fektet a középső izomzat megerősítésére. A jógapózok, mint például a deszkatartás, jól mutatják a core-izmok állapotát. Ha a medence lóg, vagy a fenék túlságosan fel van tolva, az a törzsizmok gyengeségére utal.

    A több nem mindig jobb

    Sok sportággal ellentétben a jóga nem a versengésről szól, sem másokkal, sem a tegnapi önmagunkkal. A jóga célja nem az, hogy eljussunk egy extrém pózba, hanem az elfogadás és a testünk határainak tisztelete. Ahogy Gottschall Eszter fogalmaz, a jóga ászana gyakorlása arra született, hogy „vigyázzon a testünkre egy méltóságteljes időskorra”, ne pedig arra, hogy bebizonyítsuk magunknak vagy másoknak, hogy mire vagyunk képesek.

    A légzés ereje

    A jóga egyik legfontosabb eleme a légzés tudatos irányítása. A pránájáma (légzőgyakorlatok) segít a gondolatok csendesítésében és a stresszkezelésben. A jógán keresztül megtanulhatjuk, hogy nem azonosulunk a gondolatainkkal, és tudatosan figyelhetünk a jelen pillanatra.

    Ha érdekel a jóga világa, akkor hallgasd meg Az Én Kék Zónám legújabb epizódját– és találd meg a saját ritmusod!

  • Fogmosási hibák: mit rontasz el a szájápolás során

    Fogmosási hibák: mit rontasz el a szájápolás során

    Amikor a fogmosásra gondolunk, általában a friss lehelet, a fehér fogak és az esztétikus mosoly jut eszünkbe. De vajon mi történik akkor, ha mélyebbre ásunk – egészen a gyökerekig? Az Én Kék Zónám legújabb epizódjában Dr. Hermann Gáborral, fogszakorvossal és fogszabályozási specialistával épp erről beszélgettünk.

    „Miért nem elég napi kétszer fogat mosni?” – hangzik el a beszélgetés egyik kulcskérdése. És innen már nincs visszaút: sorra vesszük, mi mindenről mesél a szájüregünk – a légzésminőségünktől kezdve, az alvásunkon és táplálkozási szokásainkon át, egészen a sportteljesítményünkig.

    A fogak, mint testünk iránytűi

    A beszélgetés során Hámori Barbara személyes kérdéseket is feszegetett: mit csinálunk rosszul? Egyáltalán: jól gondoskodunk a szájunkról? A válasz sokrétű. Bár az elektromos fogkefék elterjedése javított a helyzeten, a szájkultúra még mindig nagyban függ a társadalmi és anyagi háttértől. Ráadásul a megfelelő technika és az alapos tisztítás hiánya még mindig sok problémát okoz – különösen, ha a táplálkozási szokások is rontják a helyzetet.

    A fogszabályzás nem csupán hiúsági kérdés

    Azt gondolhatnánk, hogy a fogszabályozás elsősorban a szép mosoly elérésére szolgál. Hermann Gábor fogorvos azonban elmondta, ez a megközelítés téves, mert a fogak elhelyezkedése csupán egy apró szelete az egészségünknek. Sokkal lényegesebb, hogy milyen információk áramlanak a szájüregből a testünk felé. Ez a többirányú kapcsolódás jelzi, hogy a rágószervünk és az egész szervezetünk szoros kölcsönhatásban állnak egymással.

    A szájüreg állapota számos betegséget jelezhet

    Egy alapos fogászati vizsgálat során a szakember számos mélyebb összefüggésre utaló jelet észrevehet, amelyek túlmutatnak a fogszuvasodáson vagy az ínygyulladáson. Ezek a jelek a mikrobiom állapotára és a nyál összetételére is utalhatnak, sőt, az alvászavar korai felismerésében is kulcsfontosságúak lehetnek.

    Jól gondoskodunk a fogainkról?

    Egyre javul a szájápolási kultúránk, de sajnos még mindig sok a tévhit. Sokan csak a fogak tetejét tisztítják, és megfeledkeznek az étrend, az ivási szokások és a dohányzás fogakra gyakorolt hatásáról. Pedig a megfelelő táplálkozás és a fogmosás együttesen biztosítják a hosszú távú egészséget. Hermann Gábor szerint egy fogazat akár 100 évig is tökéletesen funkcionálhat.

    Az otthoni fogtisztító eszközök veszélyei

    Egyre népszerűbbek a különféle otthoni fogtisztító és fogfehérítő készítmények, amelyek azonban veszélyesek lehetnek, ha ellenőrizetlenül használjuk őket. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a kulcs a mértékletesség és az ellenőrzött használat.

    Nem elég a napi két fogmosás

    Bár a reggeli és esti fogmosás elengedhetetlen, a fogselyem és a fogköztisztító kefe használata kiegészítő eszközként létfontosságú, különösen az íny visszahúzódása esetén. A helytelen használat azonban több kárt okozhat, ezért fontos, hogy megfelelő technikával végezzük a tisztítást.

    Milyen táplálkozás tesz jót a fogunknak?

    A fogak egészségének egyik legfontosabb titka: a rágás. A rágás pozitív hatással van az arc fejlődésére és a fogak öntisztulására is. A modern, feldolgozott élelmiszerek elterjedése óta megemelkedett a fogszuvasodás és a harapási rendellenességek aránya, ezért érdemes tudatosan odafigyelni arra, hogy mit eszünk. A táplálkozás és a lepedéklerakódás, valamint a szájflóra állapota között szoros összefüggés van.

    A szájvíz és a szív- és érrendszeri betegségek

    A szájüregi mikrobiom fontosságának felismerésével egyre inkább előtérbe kerül a kérdés, hogy a szájvízhasználat vajon összefüggésbe hozható-e a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával. A túlzottan antibakteriális szájvizek és fogkrémek megváltoztathatják a szájüregi mikroflórát, ezért ezeket a termékeket csak kúraszerűen ajánlott használni.

    A szájban jelentkező sebek, afták más problémák előjelei is lehetnek

    Ha gyakran jelennek meg sebek vagy afták a szájban, az nem feltétlenül csak helyi problémára utal, hanem a szervezet legyengülésének jele is lehet. Fontos, hogy ilyenkor ne csak a helyi kezelésre fókuszáljunk, hanem az okát is keressük a problémának.

    Hallgasd meg az epizódot, ha…

    • szeretnél többet tudni a fogak és a teljesítmény kapcsolatáról,
    • érdekel, hogy mit árul el rólad a szájflórád,
    • szeretnéd jobban érteni, miért nem mindegy, hogyan alszol vagy lélegzel.

    Az Én Kék Zónám új epizódja most már elérhető!