Sokunknak ismerős: lelkesedésből „ráhúzunk” még egy centit a pózokra, aztán másnap minden húz. Hámori Barbara is felismerte, hogy a maximalizmus a jógaszőnyegen könnyen túlerőltetéshez vezethet, ezért időnként a pilates kontrollált erejét választotta. A tanulság általános: nem „többet” kell akarni, hanem éppen eleget – tudatosan.
Túl a hajlékony testeken: a jóga, mint belső utazás
Sokan, akik még csak ismerkednek a jógával, egyfajta „tornaként” tekintenek rá, és azt gondolják, hogy a gyakorláshoz hajlékony testre és rugalmasságra van szükség. Gottschall Eszter jógaoktató azonban rávilágít, hogy a jóga ennél sokkal többet jelent: egy belső utazás, amely bárki számára elérhető, fizikai adottságoktól függetlenül. A közösségi médiában látható, extrém jógapózok sokakat elriasztanak, holott ezek valójában a rendszeres gyakorlás eredményei, nem pedig előfeltételei. A kulcs a szándékban és az elfogadásban rejlik.
A cél nem a legmélyebb hajlítás, hanem az idegrendszered megnyugtatása mozgás közben. Egy praktikus iránytű:
- 70–80%-os szabály: maradj azon a tartományon belül, ahol az orron át történő légzésed egyenletes. Ha kapkodsz, túlmentél.
- Érzés-ellenőrzés: a nyújtás legyen „kényelmes-kellemetlen”, ne éles fájdalom.
- Másnapi teszt: ha szabadon mozogsz, jó volt a dózis; ha minden fáj, kevesebb is elég.
A jóga mindenkinek szól
A jógát gyakran tévhitek övezik. Sokan úgy vélik, hogy csak akkor lehet valaki „igazi jógi”, ha vegán, vagy ha minden nap meditál. Gottschall Eszter hangsúlyozza, hogy a jóga nem egy szigorú életmód, amit egyik napról a másikra kell elsajátítani, hanem egy folyamat, amely során a változások önazonos módon, szinte észrevétlenül bekövetkeznek. Ahogy a gyakorlásban elmélyülünk, egyre inkább elkezdünk befelé figyelni, és kialakul a vágy a könnyebb, tisztább ételek iránt is. A lényeg, hogy a jóga egy befogadó, támogató közösség, ahová bárki beléphet, kortól és testalkattól függetlenül.
Mozgás, ami segít a pörgő agynak
A mozgékony, pörgősebb emberek számára a jóga elsőre nehéznek tűnhet, hiszen a nyugodt, statikus pózok frusztrációt okozhatnak. A jógaoktató szerint ilyenkor a dinamikusabb, áramló jógaórák jelenthetik a megoldást. Ezek a gyakorlatok lehetővé teszik, hogy a túlpörgött elme lecsendesedjen, mivel a mozgás élményét ötvözik a tudatos légzéssel. Ez nem csupán testmozgás, hanem egyfajta „mozgó meditáció” is, ami segít a jelen pillanatra fókuszálni, és kilépni a múlton rágódó vagy a jövőn aggódó gondolatok spiráljából.
A core izmok fontossága
Az ülő életmód következtében a legtöbb ember core-izomzata meggyengül. Ezek a mélyen futó izmok kötik össze a felső és alsó testet, és alapvető szerepet játszanak a stabil mozgásban. A jóga, ahelyett, hogy izoláltan erősítene, egységben kezeli a testet, és kiemelt hangsúlyt fektet a középső izomzat megerősítésére. A jógapózok, mint például a deszkatartás, jól mutatják a core-izmok állapotát. Ha a medence lóg, vagy a fenék túlságosan fel van tolva, az a törzsizmok gyengeségére utal.
A több nem mindig jobb
Sok sportággal ellentétben a jóga nem a versengésről szól, sem másokkal, sem a tegnapi önmagunkkal. A jóga célja nem az, hogy eljussunk egy extrém pózba, hanem az elfogadás és a testünk határainak tisztelete. Ahogy Gottschall Eszter fogalmaz, a jóga ászana gyakorlása arra született, hogy „vigyázzon a testünkre egy méltóságteljes időskorra”, ne pedig arra, hogy bebizonyítsuk magunknak vagy másoknak, hogy mire vagyunk képesek.
A légzés ereje
A jóga egyik legfontosabb eleme a légzés tudatos irányítása. A pránájáma (légzőgyakorlatok) segít a gondolatok csendesítésében és a stresszkezelésben. A jógán keresztül megtanulhatjuk, hogy nem azonosulunk a gondolatainkkal, és tudatosan figyelhetünk a jelen pillanatra.
Ha érdekel a jóga világa, akkor hallgasd meg Az Én Kék Zónám legújabb epizódját– és találd meg a saját ritmusod!
